Új tanulmány szerint van kapcsolat az agyműködés és a szájüregi egészség között

Egy új, az Amerikai Szív Szövetség által finanszírozott tanulmány szerint az agyi érrendszeri betegségek fokozott terhe összefügghet a rossz szájhigiéniára való genetikai hajlammal. A kutatók a cerebrovaszkuláris betegség bizonyítékaként a fehérállomány hiperintenzitásának jelenlétét használták, amely az agy fehérállományának felhalmozódott károsodását jelenti. A mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) dokumentált, az így kapott felvételek azt mutatták, hogy a foghiányra vagy fogszuvasodásra genetikailag hajlamos egyének esetében 24%-kal nőtt a fehérállomány hiperintenzitás az agyukban.

A fehérállományi hiperintenzitások az egyensúly, a mobilitás és a memória lehetséges problémáihoz kapcsolódnak. A kutatók mikroszerkezeti károsodási pontszámokat is generáltak a résztvevők számára. A mikroszerkezeti károsodás azt jelenti, hogy az agy finomszerkezete milyen mértékben változott meg egy hasonló korú egészséges felnőtt normál agyi szkennelésének képeihez képest.

A UK Biobank adatait felhasználva a mintákban elsősorban európai felmenőkkel rendelkező, elsősorban az Egyesült Királyságból származó egyének szerepeltek. Kiértékelték őket 105 lehetséges genetikai variáció szempontjából, amelyek összefüggésben állnak a fogszuvasodással, a fogsor esetleges szükségességével vagy a foghiány bármely formájával. A kutatók azt is megállapították, hogy ha egy résztvevőnek a szuvasodáson és az edentulizmuson túlmenően a genetika következtében szélesebb körű rossz szájüregi egészségi állapota is volt, a mikroszerkezeti károsodási pontszám 43%-ra emelkedett.

A vezető szerző, Dr. Cyprien Rivier, a Connecticut állambeli New Havenben található Yale School of Medicine neurológiai tanszékének posztdoktori kutatója a sajtóközleményben így nyilatkozott: „A szájhigiénia tanulmányozása különösen fontos, mivel a rossz szájhigiénia gyakran előfordul, és könnyen módosítható kockázati tényező – mindenki hatékonyan javíthatja szájhigiéniáját minimális idő- és pénzügyi befektetéssel.” Dr. Rivier arra is felhívta a figyelmet, hogy a neuroképalkotó eszközök, például az MRI használata értékes a szájegészségnek az agyműködésre gyakorolt hatásának értékeléséhez.

Dr. Joseph P. Broderick, a Cincinnati Egyetem Neurológiai és Rehabilitációs Orvosi Tanszékének professzora, a Stroke Tanács tagja szerint az eredményeknek további kutatásokra kell ösztönözniük, de nem jelentenek konkrét bizonyítékot arra, hogy a jobb szájhigiénia javítja az agy egészségét. Megjegyezte, hogy a különböző betegségek genetikai tényezői átfedhetnek azokkal, amelyek a rossz szájhigiéniát okozzák. Dr. Broderick elmondta: „Az olyan környezeti tényezők, mint a dohányzás és az olyan egészségügyi állapotok, mint a cukorbetegség, sokkal erősebb kockázati tényezői a rossz szájhigiéniának, mint bármely genetikai marker – kivéve a ritka genetikai állapotokat, amelyek a rossz szájhigiéniával kapcsolatosak, mint például a hibás vagy hiányzó zománc”.

Az eredményeket az Amerikai Stroke Társaság 2023-as nemzetközi stroke-konferenciáján mutatták be, amelyet február 8-10. között tartottak a texasi Dallasban.

Forrás: https://www.dental-tribune.com/news/new-evidence-suggests-possible-link-between-brain-function-and-oral-health/