Új tanulmány összekapcsolja a szájüregi mikrobiomot a depresszióval és a szorongással

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a bélmikrobióta változásai jelentős szerepet játszanak a szorongás, a depresszió és más pszichiátriai rendellenességek kialakulásában. Azt azonban, hogy a szájüregi mikrobiom hogyan befolyásolja a mentális egészséget, nem vizsgálták eddig. Ennek megváltoztatására a Xi’an Jiaotong Egyetem kutatói esettanulmányt végeztek a témában, és kapcsolatot találtak bizonyos szájüregi baktériumok és a depresszió, szorongás kialakulása között.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szorongásos zavarok és a depresszió elterjedt mentális betegségek, előbbitől mintegy 264 millióan, utóbbitól pedig 322 millióan szenvednek világszerte. E mentális betegségek nagy gyakorisága és negatív következményei miatt rendkívül aggasztóak – állapították meg a tanulmány szerzői.

A kutatók arra törekedtek, hogy felmérjék a nyál- és nyelvhát mikrobiom és a szorongás, depresszió közötti kapcsolatot. Ennek érdekében a nyál- és nyelvhátmikrobiomot vizsgálva elemezték a depresszióban és szorongásban szenvedő résztvevők egyéni genetikai hajlamát a kontrollcsoportokkal szemben, a szájüregi mikrobiom genom-szintű asszociációs vizsgálatának legfrissebb összefoglaló adatai alapján.

A csoport jelentős kölcsönhatásokat azonosított a nyál- és nyelvhát mikrobiom és a szorongás, illetve a depresszió között. Olyan szájüregi baktériumokat találtak, mint a Centipeda periodontii, a Granulicatella és az Eggerthia, amelyek mindkét mentális betegséggel kapcsolatban állnak.

A rossz szájüregi egészség és a mentális zavarok közötti kapcsolatnak több mechanizmusa is lehet. Ismert, hogy a fogágybetegség az íny és a fogágyat érinti, és hogy a baktériumok az íny károsodásán keresztül bejuthatnak a véráramba, és ha a vér-agy gát meggyengül, az agyba is bejuthatnak. A gyulladást elősegítő közvetítő anyagok révén a parodontális betegség közvetve a központi idegrendszerre is hatással lehet.

Az ezen állapotok kialakulásának pontos mechanizmusait és a megelőzés lehetséges módjait, például a fogászati ellátást (parodontális profilaxis), a szájhigiéniát és a táplálkozási stratégiákat most tovább kell vizsgálni.

„Ez a munka rávilágít arra, hogy további kutatásokra van szükség a szájüregi mikrobiom mentális egészségi zavarokban játszott lehetséges szerepével kapcsolatban, hogy jobban megértsük a betegségek patogenezisét, ami potenciálisan új diagnosztikai célpontokhoz és korai beavatkozási stratégiákhoz vezethet” – összegezték a tanulmány szerzői.

A „A genetic association study reveals the relationship between the oral microbiome and anxiety and depression symptoms” című tanulmányt a Frontiers in Psychiatry című szaklapban tették közzé online 2022. november 10-én.

(Image: Black Salmon/Shutterstock)