A Berlini Egyetem Charité orvosi iskolájának munkatársai alaposan megvizsgálták a dentin szerkezetét, illetve a benne zajló folyamatokat. Ezek a szövetek a csonttal ellentétben nem regenerálódnak, viszont az egyik legszilárdabb természetes anyagnak számítanak, ami alapul szolgálhat az új kerámiaanyagok létrehozására.
A fogak ideális esetben egy életen át szolgálnak, noha mindennap elképesztő erőhatásnak vannak kitéve. Eddig nem volt világos, hogy az azokat alkotó csontszerű dentin mitől ilyen tartós. A Dr. Paul Zaslansky vezette kutatócsoport a dentin nanostruktúrájának elemzése után arra jutott, hogy az apró részecskék kollagénrostok sűrű hálójában helyezkednek el, amihez az ásványi molekulák összepréselődnek. A belső erőhatás tovább növeli a szilárdságot.
Az apró részecskékbe való betekintéshez tetrahertzes nagyságrendű sugárzást alkalmaztak, ami egyre elterjedtebb az anyagfejlesztést célzó mérnöki tudományokban is.
A feltételezés bizonyítására a szakértők megváltoztatták a dentin nedvességtartalmát, így világossá vált, hogy az alkotó rostok zsugorodásával hogyan változik az ásványi részecskék feszültsége.
„Ez az eljárás segít a repedések megelőzésében. A nyomás biztosítja a fogak belső részének épségét, mert az érzékeny, pépszerű terület védve marad a külső hatásoktól” – magyarázta Zaslansky.
A továbbiakban bebizonyosodott, hogy az ásványi részecskéket és a kollagénrostokat egyaránt gyengíti a hőhatás.
„Úgy véljük, hogy az ásványi részecskéknek és a kollagénrostok belső nyomásának egyensúlyban kell lenniük” – mondta a kutatást vezető Jean-Baptiste Forien. Az eredmények megmagyarázzák, hogy a fogpótlás miért kevésbé tartós az egészséges fognál. A kerámiaanyagok egyszerűen „túl passzívak”, amin a jövőben érdemes lesz tudatosan változtatni.
