Törött premoláris multidiszciplináris helyreállítása

A mindennapi gyakorlatban gyakran találkozunk súlyos fogszuvasodással. A fogorvosnak mindig kihívást jelent a döntés, hogy kihúzzuk és implantátummal pótoljuk, vagy megmentjük a fogat, de kétséges a hosszú távú prognózis. Számos cikkből tudjuk, mint például Seltzer és Kim cikkéből, hogy a fogak visszanyerése jobb megoldás, különösen a fiatalabb betegeknél. A kirakós hiányzó kulcsa az általános fogorvos számára gyakran a maradó fogazat jó biomechanikai értékelése. Az endodontikusan kezelt fogak kudarcainak többsége valójában mechanikai hibákhoz, például repedéshez és töréshez kapcsolódik. A maradó fogszerkezet gondos biomechanikai értékelése, valamint a mechanikai teljesítményt javító technikákra való összpontosítás a legfontosabb a hosszú távú eredmény keresésében. A szerző praxisában a vertikális preparálás és a minimális megközelítés kombinációja, valamint az ortodontikus extrúzió alkalmazása a restauratív fogászatban megváltoztatja a helyzetet, amint azt a következő eset is mutatja.

1. ábra: Egy 35 éves kaukázusi férfi páciens az 1.4-es fog (felső első premoláris) törése miatt kereste fel rendelőnket, a törés ferde volt. A sérült fogak helyreállítása során az egyik legfontosabb lépés a megmaradt fogazat biomechanikai értékelése. Egy hiba ebben a fázisban káros a hosszú távú eredményre. A legtöbb repedést például a fogüregek helyreállító fogászathoz való helytelen előkészítése okozza. Ugyanígy a fennmaradó szerkezet helytelen értékelése idővel mechanikai okokból bekövetkező meghibásodáshoz vezethet. ― 2. ábra: Az okkluzális nézet a fogszerkezet mennyiségét mutatja, a röntgenfelvételen az 1.5. fogon II. osztályú szuvasodás is látható. Még ha lehetséges is ezeket az eseteket koronahosszabbítással kezelni, a végeredmény átlagosan nem kielégítő. A ferrule gyógyulása korlátozott, és olyan parodontális szövődményekkel is találkozunk, mint a fekete háromszögek, a szomszédos fogak gyökérkitettsége. A fogszabályozó extrúzió sokkal előnyösebb. ― 3. a-b ábrák: Az 1,4. és 1,5. fogat kofferdám alatt izolálták. Az 1,5. fogat direkt technikával, szelektív szuvasodás-eltávolítással restauráltuk, hogy elkerüljük az endodontiai kezelést. Az 1.4. fogat endodontikusan kezelték.

4. ábra: A fogszerkezet helyreállítása és a fogrestaurációs komplexum ellenálló képességének javítása érdekében ortodontikus extrúziót végeztek a szomszédos fogakra ragasztott drót és egy egyszerű rugalmas ligatúra segítségével. 5. ábra: Az extrudálás nyomon követése néhány hét múlva. Az extrúzió végén a lágyrészek kisebb mértékű újrakontúrozása történt. A szerző általában fibrectomia nélkül végzi az extrúziót, és az extrúzió végén a lágyrészek újrakontúrozását végzi.

6. ábra: A fog az extrúzió és a függőleges preparálás után. A függőleges preparáció a legjobb preparátum a fog szerkezetének megőrzése szempontjából, különösen akkor, ha minimálisan invazív megközelítéssel alkalmazzák. A szerző egy módosított vertikális technikát alkalmaz, amely nagyobb hangsúlyt fektet a pericervikális dentin fenntartására. ― 7. ábra: A bukkális szerkezet összehasonlítása extrudálás előtt/után. A maradék fogazati struktúra okklusális terhelése most sokkal kedvezőbb a hosszú távú eredmény szempontjából.

8. ábra: Ideiglenes eltávolítás. ― 9. ábra: Még a szájpadlásfalon is volt fogazati struktúra-gyarapodás. A szájpadlásfal mintegy 35%-a már szilárd fogazati struktúrán van. Ez a jobb biomechanika miatt sokkal jobb eredményt tesz le- hetővé a későbbi restauráció számára. ― 10. ábra: A cirkónium-dioxid korona cementálása üveg-ionomer cementtel. Ezzel a megközelítéssel nyilvánvaló, hogy a ferrule mennyisége a szomszédos fogakra gyakorolt bármilyen kompli- káció nélkül nyert. A parodontális apparátus valójában érintetlen. Nincsenek fekete háromszögek, nincs a szomszédos fogak gyökérkitettségének kockázata. Már a szülés napján megvan a papilla, amely kitölti az intraproximális tereket. A nyert ferrule mennyisége hatalmas. A bukkális falon könnyen felismerhetjük, hogy az egész fal már szilárd fogazati struktúrán van, a palatális falon pedig az ajánlott 1-1,5 mm-nél jóval több. A függőleges preparálással szintén kön – nyen meg tudjuk tartani a visszanyert fogszerkezet mennyiségét , különösen a pericervikális dentin területén, ami a legfontosabb a hosszú távú eredmény szempontjából.

Következtetés

Az implantológia térhódítása után a restauratív/protetikai fogászatban a léc magasabbra került. A fogászati implantátumokkal való sikeresebb „versenyzéshez” a fogorvosoknak sokkal jobban kell összpontosítaniuk a fogak biomechanikai helyzetének értékelésére és javítására. A biomechanika mély megértése és a fogak teherbíró képességét javító technika alkalmazása a legfontosabb a hosszú távú siker érdekében.

Dr. Marco Maiolino

Szerk.kieg.: Dr. Marco Maiolino előadást tart idén a Dental World-ön, melynek címe „A “repedt” fogak kódexének megfejtése”. További részletekért kattintson a linkre: https://dentalworld.hu/esztetika-kongresszus-2023/