Az egészségügyi okostelefonos alkalmazások robbanása után a fogászati appok fejlődése is beindult, és ma már toplistákat is összeállítanak a legnépszerűbb vagy leghasznosabbnak vélt programokból. A legtöbb megoldás a hölgyeket veszi célba, a férfiaknak tervezett appokat nehezebb sikerre vinni.

flexi-ref-3

A Journal of Mobile Technology in Medicine (JMTM – sokat elárul a világ helyzetéről, hogy ilyen címmel is adnak már ki szaklapot) egyik idei számában komoly tanulmányt jelentetett meg arról, hogy megújíthatják-e a mobilalkalmazások az egészségügyi és a fogorvosi ellátást. A szakcikk megírását alapos kutatás előzte meg, amelybe nyolcvan orvost/fogorvost vontak be. A konklúzió szerint a többség – a fogorvosok több mint fele, illetve az orvosok nagyjából háromnegyede – használ mobiltelefonos appokat: sokan a diagnózis felállításához, illetve megerősítéséhez hívják segítségül a technikát, de a legnagyobb tábora a tájékoztató, felvilágosító, illetve a páciensekkel történő kapcsolattartást segítő programoknak van. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a felhasználók száma világszerte eléri a félmilliárdot, és az USA-ban fölmerült: bizonyos, előzetesen regisztrált és minősített egészségügyi appokat receptre is fel lehessen írni.

Magukat az appokat két alapvető csoportba lehet sorolni: az egyik halmazt az orvosoknak szánják a fejlesztők, a másikat a (leendő) betegeknek. A két csoportnak van ugyan közös részhalmaza, de nem túl népes, sokkal gyakoribb, hogy az orvosoknak készült appokra a betegek is rákapnak (amíg csak a különféle kezelések összehasonlításáról, a mellékhatások elemzéséről van szó, addig ebben nyilván nincs sok kivetnivaló, de némelyik app egy komplett droglabor felállításához elegendő biokémiai információt és gyakorlati útmutatót tartalmaz). És van még egy szempont, amire mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet még a körkép előtt: a mobilalkalmazások olyan területekre is eljutnak, ahová az egészségügyi szolgáltatások hatósugara nem ér el – fogas kérdés, hogy ezt a fogászatban az előnyök vagy a hátrányok között kell-e említeni.

A bemutatást célszerű a magyar felhozatallal kezdeni, annál is inkább, mert itt nem kell túl mélyre ásni. Eddig egyetlen magyar fogászati app szerzett viszonylagos hazai és nemzetközi ismertséget: az idei Appra magyar! versenyt az üzleti programok mezőnyében a Flexi-Dent fogászati páciens-nyilvántartó szoftver nyerte meg.  Ez az alkalmazás a fenti kategóriák közül értelemszerűen az elsőbe tartozik, vagyis a célcsoportot a fogászati vállalkozások alkotják. A Flexi-Denttel az appot bemutató közlemény szerint ellátható egy teljes rendelő, vagy akár egy több rendelőből álló fogászati csoport teljes betegnyilvántartása, adminisztrációja, ügymenet-kezelése, vagyis az összes „vállalatirányítási” funkció (valójában egy kisvállalkozásoknak szánt vállalatirányítási rendszerről van szó, amelyet speciálisan a fogászati üzletágra szabtak – az egészségügyben praxismenedzsment-programnak hívják a hasonló megoldásokat). A programnak része egy speciális, fogorvosi CRM (ügyfélkezelő rendszer), valamint jó néhány beépíthető modul: számlázás, leletnyilvántartás és -küldés, naptár, betegirányítás és értesítés, raktárkészlet-nyilvántartás.

A Flexi-Dent természetesen felhőalapú, vagyis az információkat nem egy vállalati szerveren, hanem az ún. számítási felhőben tárolja (ahogyan egyébként mostanában a bankoktól az oktatási intézményekig szinte mindenki), és bármilyen platformon – mobiltelefonon, tableten, asztali vagy hordozható számítógépen – hozzáférhetővé teszi. Mint korábban jeleztük, üzleti programról van szó, amelynek azonban van a pácienseknek szánt felülete is. Így egyszerre segíti az orvos-beteg kapcsolattartást, az üzenetek és értesítések célba juttatását (például olyankor is, ha a megbeszélt időponthoz képest van egy kis csúszás a rendelőben – ilyenkor a rendszer értesítést küld a páciens telefonjára), a kezelések tervezését és nyomonkövetését. A használata – ügyféloldalról – egyszerű, az alapokkal a YouTube-on is meg lehet ismerkedni.

A Flexi-Dentben szinte minden benne van, ami miatt a nagyvilágban a hasonló alkalmazások sikeresek. A nemzetközi fogászati apptoplistákat böngészve feltűnik, hogy egyelőre ott is csak Androidban és iOS-ben gondolkodnak – akinek mondjuk Microsoftja vagy BalckBerryje van, az kimarad a jóból. Az androidos világban a Delta Dental tűnik az egyik mindent vivő okosságnak: ez alapvetően a pácienseket célozza meg, és nem csak a fogorvosválasztásban segít, hanem a kezelés megtervezésében, illetve előzetes beárazásában is – utóbbi természetesen olyan környezetet feltételez, ahol a piac és a verseny legalább nagyságrendileg hasonló árakat termelt ki. A Delta Dentalnak is van kapcsolattartó modulja, tehát például a bejelentkezésre, vagy az orvos-beteg kommunikáció fenntartására is használható, de értelemszerűen csak azon fogorvosok körében, akik maguk is az alkalmazás felhasználói. A Google alkalmazás-áruházának adatai szerint a júzerek 50 és 100 ezer között vannak, ami még a fő vadászterületnek számító USA-ban is jelentős szám. (Maga a Delta Dental eredetileg egy fogászati cég volt, jelenleg pedig egy olyan hálózat, amelyhez rengeteg kisebb fogászat kapcsolódik fran­chise-szerűen, de van például saját fogászati egészségbiztosítója is.)

A nemzetközi porondon is külön kasztot képviselnek az orvosoknak/fogászatoknak és a pácienseknek szánt appok. Utóbbiak körében több listán is dobogós a Toothsavers nevű, szintén Androidra és Apple platformra írt játékos alkalmazás, amely emlékeztet a fogmosás megfelelő gyakoriságára, a fogkefe cseréjének időszerűségére, emellett pedig a fogmosás ideális hosszát és technikáját is megtanítja. A hasonló appokból egyébként Dunát lehet rekeszteni, van saját megoldása például a Disney-nek és a legtöbb fogkrémgyártónak is (angolul).

A DentalPhobia vagy az iBracesHelp egy fokkal komolyabb: ezek nemcsak a fogászati kezelésektől való eredendő félelmet segítenek legyőzni, hanem annak a pillanatnak az azonosítását is megkönnyítik, amikor mindenképpen orvoshoz érdemes fordulni – akár kontroll, akár a sürgős beavatkozás miatt –, és a várható kezelés megértésére illetve elviselésére is felkészítenek. A dcStory App kifejezetten a felvilágosításra, ismeretterjesztésre koncentrál: az összes foggyógyító és fogpótló eljárást megérthetjük a fogorvosok bevonásával fejlesztett, már-már az orvosképzésben is használhatónak tűnő alkalmazásból. Az Apple-re írt Orasphere szintén az edukációs appok sorába tartozik: animációk és videók segítségével mutatja meg, hogy mi történik a fogban, illetve a foggal.

Az igazán professzionális programok a profiknak szólnak. A Dental Manager némiképp a Flexi-Denthez hasonlít, de kevesebb modullal rendelkezik. A fő profilja az orvos-beteg kapcsolattartás, valamint a kezelés- és költségtervezés (utóbbi funkció az orvosnak is hasznos, hiszen a pácienst illik előre tájékoztatni róla, hogy nagyjából mekkora kiadásra számíthat). A Box nevű app a kartonozásban és a leletkezelésben tud sokat segíteni, az Epocrates RX pedig abban, hogy a kezelés során használt szerek és készítmények mellékhatásai ne akadjanak össze.

Általános tapasztalat, hogy a nagyközönségnek szánt alkalmazásokat inkább hölgyekre írják, mintha még a potenciális férfi pácienseket is a nőkön keresztül akarnák elérni – a kezelőfelületek, a megfogalmazások egyértelműen erre utalnak. A körkép további tanulsága, hogy nincs olyan részterület a tágabban értelmezett fogápolás és foggyógyászat területén, amihez ne lehetne szorosan kapcsolódó appot találni, magukat az orvosokat, illetve a fogorvosi beavatkozásokat azonban egyelőre még nem helyettesítik az okostelefonos alkalmazások.

H. M.