A szerzőcsoport olyan gyakorlati esetet mutat be, amelynek során komplex esztétikus rehabilitációt oldottak meg komputertámogatású tervezéssel és additív gyártástechnológiával (SLA-3D-nyomtatás).
A gipszminták szkennelése manapság a mindennapok része. Az ehhez használt szoftvereket folyamatosan fejlesztik. Az intraorális szkennelés megnyitotta a fogászatban a teljesen digitális munkafolyamat végigvitelének lehetőségét. A rendelő és a laboratórium egyre több helyen kerül közös hálózatra, és a modern szoftver megoldásoknak köszönhetően egyre több hasznos eszköz áll rendelkezésükre a diagnózis felállítása, klinikai döntési folyamat és a nagy értékű gyártástechnológiák megsegítésére.
Röviddel ezelőttig a CAM-gyártás alapvetően szubsztraktív módon valósult meg (marással). Rengeteg marógép áll már rendelkezésre restaurációk készítésére a legkülönbözőbb alapanyagokból. A leggyakrabban fémeket, cirkónium-dioxidot, üvegkerámiákat és kerámiabázisú műanyagokat munkálnak meg ezekkel. A marási eljárás garantálja a standardizált módszert, amellyel nagy értékű restaurációk készíthetők nagy biztonsággal.
A szubsztraktív eljárásoknak is megvannak azonban a maguk határai. Függenek a behelyezési irány meghatározásától, a fréztechnika különösen nagy precizitásától, és hosszas, komplex utómegmunkálást igényelnek a munkadarabok is. Ezekből az okokból az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapnak az additív eljárások – mint például a háromdimenziós nyomtatás. Ezeknek nincsen hasonló behatároltságuk, és nem függnek a gyártási folyamat során az eszközöktől (pl. marók).
A sztereolitográfiás 3D nyomtatók (SLA) jelentik manapság az arany standardot a precizitás és sima felszínek készítése terén. Komplex morfológia esetén is – köszönhetően a pontról pontra történő polimerizációnak – nagy pontossággal adják vissza a tervet. Ráadásul az eljárás előre definiált színrétegzést tesz lehetővé, behatároltság nélkül, komplex restaurációformákhoz is (Photoshade-technológia).
A klinikai eset
A 45 éves hölgypáciens hiányos leplezésekkel rendelkezett a front- és rágóterületen is. Ezeket Amelogenesis imperfecta rehabilitatív ellátására kapta.
A következő eszközökkel végeztük a klinikai analízist:
- intraorális szkenner (Primescan; Dentsply Sirona, 1. ábra)

- digitális volumentomográfia (Orthophos SL 3D; Dentsply Sirona)
Az intraorális letapogatást követően egy Smile-Design szoftverrel („mosolytervező” – a ford.) előzetes morfológiai értékelést végeztünk (2–3. ábrák). Ezt integráltuk a komputertámogatású mintázásba és a protetikai ellátásba is (4. ábra).



A szimulációt követően elkészítettük a kezelési tervet. Az állcsont-morfológia rekonfigurálását terveztük sínek segítségével, majd a fogak konzervatív preparációját az intraorális szkennelésen alapuló terv megvalósításához.
A 3D nyomtató (XFAB 2500; DWS, 5.kép) szükséges „keresztmetszetet” képzett, így hamar elkészülhetett az intraorális lenyomat a diagnosztikus viaszmintázattal (6. ábra). Így egyetlen ülésben, néhány lépéssel elkészíthettük a digitális mintát, majd ezt a 3D nyomtatóval fizikai prototípusként (DWS RD097 és DWS Temporis műanyagokból) realizálhattuk. Erre alapozva gyártottuk le a páciens szájába kerülő restaurációkat (7. ábra).



Az eljárás több szempontból is hasznos: nem utolsósorban a páciens is láthatja előre, mit tervezünk a szájába. Ezzel egy időben a kinyomtatott Mock-up lehetővé teszi a vertikális dimenzió kiértékelését, illetve végső soron a fogak preparációjához is segítséget nyújt (8. ábra).

Minimalizálni lehetett a zománc-, illetve dentinveszteséget. Az intraorális szkennelés a kinyomtatott preparációs formákkal (9. ábra) a fogtechnikus számára is hasznos segítség a végleges leplezések elkészítésében (10. ábra), illetve azok finomhangolásában (11. ábra).



Forrás: Das Dental Labor 2020/4