• Cikkarchívum
    • Általános fogászat
    • COVID-19
    • Endodontia
    • Esztétika
    • Fogtechnika
    • Orthodontia
    • Lézer technológia
    • Implantológia
    • Parodontológia
    • Praxismenedzsment
    • Protetika
    • Szájhigiénia
    • DNEWS
  • Apróhirdetés
    • Apróhirdetések
    • Hirdetés feladása
  • Webshop
  • Rendezvények
    • Upgrade Congress 2023
    • Dental World 2023
  • Médiaajánló
    • Média ajánló
    • Dental Press Media offers
  • Kapcsolat
Nincs találat
Összes találat

Nincsenek termékek a kosárban.

Dental.hu
  • Szakmai Hírek
  • Endodontia
  • Esztétika
  • Implantológia
  • Orthodontia
  • Szájhigiénia
  • Fogtechnika
  • E-JOURNAL
  • Videótár
  • Szakmai Hírek
  • Endodontia
  • Esztétika
  • Implantológia
  • Orthodontia
  • Szájhigiénia
  • Fogtechnika
  • E-JOURNAL
  • Videótár
Nincs találat
Összes találat
Dental.hu
Nincs találat
Összes találat
Főoldal Cikkarchívum Esztétika

TELJES SZÁJÜREGI REHABILITÁCIÓ EGY PARAFUNKCIÓK KÖVETKEZTÉBEN ERŐSEN ABRADÁLÓDOTT FOGAZAT HELYREÁLLÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI
A statikus és dinamikus okklúzió rágókészülékre gyakorolt hatásai

2021-08-17
Esztétika
Olvasási idő: 12 perc
TELJES SZÁJÜREGI REHABILITÁCIÓ  EGY PARAFUNKCIÓK KÖVETKEZTÉBEN ERŐSEN ABRADÁLÓDOTT FOGAZAT HELYREÁLLÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI A statikus és dinamikus okklúzió rágókészülékre gyakorolt hatásai
Megosztom FacebookonMegosztom LinkedinenElküldöm emailben

Alábbi cikkünkben szeretnénk bemutatni a statikus és dinamikus okklúzió a rágókészülékben fiziológiásan lezajló folyamatokra gyakorolt hatásait, valamint röviden össze akarjuk foglalni az ezzel a témával kapcsolatos, jelenleg elérhető tudományos eredményeket. Az alábbiakban hangsúlyozni szeretnénk a statikus és dinamikus okklúzió alsó állcsontok, illetve állkapocsízületek pozíciójára és funkcionális működésére gyakorolt neuromuszkuláris dominanciáját, valamint rá szeretnénk mutatni a fogazat állkapocsmozgásokat befolyásoló hatásaira.

Bevezetésképpen tekintsük át a rágókészülék mindennapi életünkben betöltött szerepét: szükség van rá a táplálékfelvétel során, a kommunikációban (esztétika, mimika, beszéd), szerepe van a lélegzésben, és alkalmas lehet a stressz levezetésére (fogak kocogtatása, csikorgatása, összeszorítása, harapdálás). A fogak csikorgatására és összeszorítására sok fogorvos csupán egy „kellemetlen” melléktünetként tekint, amit célszerű kezelni és megszüntetni, azonban ezek a parafunkciók ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak. Gomez és mtasi. kutatása alapján kifejezett szerepük van a stressz és az agresszió levezetésében.

Állatkísérletek során már bizonyításra került, hogy a stressz­állapotban megfigyelhető agresszív harapdálást követően jelentős mértékben csökken az egyes neurotranszmitterek (adrenalin, noradrenalin) vérben mérhető koncentrációja, valamint a gyomornyálkahártyán megfigyelhető kóros elváltozások száma és kiterjedése is jelentősen kisebb lesz. Ugyanígy szignifikáns mértékben csökken a stressz-reakció során felszabaduló adrenocorticotrop hormon (ACTH) és FOS-protein (a neurális aktivitás szintjét jelző fehérje) patkányok agyában mérhető koncentrációja, valamint a kísérleti állatok középagyában stressz asszociáltan felszabaduló kortikotropin releasing hormon (CRH/ (Corticotropin Releasing Factor; CRF) szintje (1. ábra). Már az is bizonyításra került, hogy a vegetatív szabályzás alá eső funkciók, mint a testhőmérséklet, vérnyomás, szívfrekvencia, fehérvérsejtszám (granulociták, leukociták) közvetlen összefüggést mutatnak a parafunkciós tevékenységek végzésével. Ezek a paraméterek azonnal megváltoznak, amint kialakul a stressz által indukált harapás vagy fogösszeszorítás. Időközben már emberkísérletekben is igazolták, hogy az emberi nyálban található Chromogranin A (CgA, az egyik legjobban kutatott stresszmarker) koncentrációja jelentős mértékben csökken a fogak összeszorítása és a harapás (stresszventil) során. A rágózás közben megfigyelhető folyamatok vizsgálata közben (2003-ban) a Wrigleys is (rágógumikat gyártó cég) hasonló megfigyeléseket tett. 

1. ábra: Az erőteljes „agresszív” harapás következtében szignifikáns mértékben csökken az adrenocorticotrop hormon (ACTH) vérben mérhető koncentrációja. (S = stressz; B = agresszív harapás; (x) = eltelt percek száma.)

Felmerül a kérdés, mi van abban a helyzetben, amikor a páciensnek nem jó a „harapása”? Az okklúziós eltérések jelentős mértékben megemelik a dopamin striatumban (corpus striatum) mérhető koncentrációját, ami pedig következményes módon megnöveli a dopamin hipotalamuszban, valamint a dopamin és noradrenalin frontális kéregben mérhető szintjét. Ennek köszönhetően pedig jelentős módon megnő az úgynevezett „érzelmi agynak” (limbikus rendszer, amygdala, hipotalamusz) az aktivitása. Ezek a változások összességében szignifikáns mértékben növelik a neurotranszmitterek  és ezáltal az emberi test stresszhormon szintjét, ami pedig negatívan befolyásolja a fájdalomtűrő és fájdalomérző képességünket. Eddig a rágókészülékünkre leginkább mint az élelem felaprítását végző szervünkre tekintettünk, azonban ezen kívül a stressz menedzsmentben is jelentős szerepe van, amely pedig elengedhetetlen az emberi test fiziológiás működésének fenntartása szempontjából.

2. ábra: Stressz-menedzsment: A stresszreakció során aktiválódik a rágókészülék fiziológiás stresszlevezető funkciója (harapás, szorítás, csikogatás).
Abrázió, attríció, erózió

Az emberi fogazatban a rágókészülék stresszlevezető funkciója által indukált bruxizmus/fogösszeszorítás miatt létrejövő mechanikai abrázió, és/vagy az errozív hatások miatt előforduló nem cariogén keményszöveti defektusok prevalenciája, az elmúlt évtizedekben jelentősen megemelkedett. Ezeknek az abrazív, attritív és errozív hatások következtében kialakult, kifejezett mértékű károsodásoknak a hatására olyan defektusok jönnek létre, amelyek a fogak túlérzékenységét, az esztétikai megjelenés kedvezőtlen irányú változását, a harapási magasság elvesztését és más funkcionális problémák kialakulását okozhatják. A kezelési terv megírása során az előbbiekben felsorolt problémákon kívül azt is figyelembe kell venni, hogy ezen elváltozások egyre fiatalabb pácienseket érintenek, és az ő kezelésük során kiemelten fontos, hogy a lehető legminimál invazívabb módszerek alkalmazása mellett, hosszú távon fenntartható eredményeket tudjunk elérni. 

Abrázió, attríció vagy erózió alatt olyan a fogakban kialakuló keményszöveti veszteséget értünk, amelyek bakteriális hatások nélkül, kizárólag mechanikai és/vagy kémiai károsodás hatására jöttek létre. Nemzetközi tanulmányok eredményei azt mutatják, hogy ezeknek az elváltozásoknak a prevalenciája az elmúlt három évtized során jelentős mértékben növekedett, valamint, hogy ezekkel az elváltozásokkal napjainkban leginkább a fiatalok és a fiatal felnőttek érintettek. 

Az abrázió és az erózió kialakulásának hátterében multifaktoriális okok állnak. Tudnunk kell, hogy a fogakat alkotó keményszövetek destrukciójához leginkább a fogakat rágás közben érő átlagosnál nagyobb nagyságú erőhatások, valamint ezeknek az átlagosnál gyakrabban történő ismétlődése járul hozzá. Ezek leggyakrabban a harapás, vagy a fogak összeszorítása és csikorgatása közben lépnek fel. Ezen felül a kémiai ártalmaknak is jelentős szerepük van a fogszövetek destrukciójában. A különböző külső (ételek, italok) és belső forrásból (gyomorsav) származó savak kifejezett mértékben képesek roncsolni a fogakat alkotó keményszöveteket. Sok esetben a különböző okok összeadódva szinergista módon teszik tönkre a fogakat. 

Az egyes fogak erodáltságának mértékét az alábbi felsorolásban található tünetek jelenléte alapján tudjuk osztályba sorolni:

  1. fok: Nincsenek abrázióra, attrícióra vagy erózióra utaló jelek. A zománcfelszín csillogó, a fogfelszíneken esetlegesen jelenlévő fejlődésvonalak (perkymata) hiányozhatnak.
  2. fok: Nagyobb kiterjedésű fazettaszerű kopások a zománcfelszíneken. A defektustól gingivális irányba elhelyezkedő zománc érintetlen. Kisebb homorú felszínű kopások és lépcsőképződés jelenléte. Selyemfényű zománc. A fogat alkotó dentin még nem exponálódott.
  3. fok: A dentin az érintett felület felénél kisebb területen exponálódott.
  4. fok: A dentin az érintett felület felét meghaladó mértékben exponálódott.

 

A 2. és 3. fokban károsodott fogak esetében szükség van restauratív célú fogászati beavatkozások elvégzésre. Ezekben az esetekben célszerű egyidejűleg a fogak esztétikai és funkcionális helyreállítására törekedni. A kifejezett mértékű abráziós, attríciós vagy eróziós károsodástól szenvedő fogak (Jussi-féle 2. vagy 3. osztály) esetében jelentős mértékű zománc- és dentinveszteséggel, a fogak túlérzékenységével, sőt akár a pulpa érintettségével is számolnunk kell. Ezen felül még a vertikális dimenziók csökkenésével is találkozhatunk. Az ennek következtében kialakuló változások kifejezett esztétikai és funkcionális problémákat okozhatnak, amelyek megfelelő módon történő helyreállítása jelentős kihívások elé állíthatja a kezelésben részt vevő fogorvosokat és fogtechnikusokat. Ebben az esetben a legtöbb páciens az elveszített foganyag, valamint a sztomatognáth rendszer fiziológiás funkcióinak minimál invazív módszerekkel történő, hosszú távon fenntartható helyreállítást várja a kezelését végző fogorvostól. 

3. a-e ábrák: Multiplex abrázióktól/erózióktól szenvedő páciens fogazatáról készült intraorális felvételek (Jussi-féle 2-3. fok).

A hagyományos módszerekkel (pl.: fémkerámia koronák készítésével) történő helyreállítás során, általában szükség van a készülő fogművek megfelelő elhorgonyzását biztosító retentív felületek kialakítása érdekében további beavatkozások elvégzésére. 

A modern eljárásokkal készülő teljes kerámia restaurációk, különösen az adhezív módon rögzülő lithium-diszilikát pótlások alkalmazása lehetőséget biztosít – a hagyományos pótlások kihordási idejéhez közel hasonló mértékben – a szájálló fogművek sokkal minimál invazívabb módon történő elkészítésére. Lehetőség van a restauratív célú minimál invazív helyreállítás elvégzésére, azonban ebben az esetben a kezelési terv minden egyes lépését rendkívül előrelátó módon meg kell tervezni, és a kivitelezése során a lehető legnagyobb pontossággal kell eljárnunk. 

Az elkészítésre kerülő kerámiapótlások esetében alkalmazott minimális rétegvastagságnak kifejezett jelentősége van a kész pótlások kihordási idejében. Így az alkalmazott terápia hosszú távú prognózisának szempontjából, a kezelés megtervezés során elengedhetetlen a páciensek előzetes funkcionális analízisének az elvégzése. A kezelést lényegesen befolyásoló funkcionális aspektusok ezen vizsgálatok során kerülnek megállapításra.  Egy ilyen megállapítás lehet, ha szükség van az alsó és felső állcsont egymáshoz viszonyított pozíciójának harapásemeléssel történő megváltoztatására. 

A szakirodalomban több különböző módszertani ajánlást olvashatunk a kifejezett mértékben abradált/erodált fogazattal rendelkező komplex esetek ellátásával kapcsolatban. Bármilyen módszert is válasszunk, végül szükség lesz az alsó és felső állcsont egymáshoz viszonyított helyzetének a vertikális harapási magasság megnövelésével történő megváltoztatására. Az alábbiakban bemutatásra kerülő kezeléstervezési módszer a prof. Rudolf Slavicek (Bécsi Interdiszciplináris Fogászati képzőhely; Vienna School of Interdisciplinary Dentistry, VieSID) által megfogalmazott funkció-analisztikai alapfelvetéseknek megfelelően került kidolgozásra. Amennyiben ezt követjük, akkor már a tényleges kezelések megkezdésekor tisztában leszünk az új okklúziós viszonyok kialakításához szükséges összes lényeges paraméterrel. 

Craniomandibuláris, neuromuszkuláris és okkluzális vezetőrendszer

Dimenzionális viszonyok

A fiziológiás állkapocsízületi elmozdulások csak egy rendkívül jól definiált, korlátozott nagyságú téren belül tudnak megvalósulni. Bármely, az ízületek szintjében bekövetkező elmozdulás vagy elfordulás, amely a fiziológiás mozgástartományt bármely irányba (kraniális, dorsális, transzverzális) 0,6-0,8 mm-rel meghaladja, az az állkapocsízületeket alkotó anatómiai képletek túlzott megterheléséhez (túlterheléséhez) vezet (bilamináris tér, discus articularis, ízületi szalagok, csontfelszínek). Mindez válaszreakciót vált ki a rágókészüléket irányító neuromuszkuláris rendszerben (funkcionális kompenzáció), továbbá a rágókészülék környezetében lévő szervekben és szervrendszerekben (fejtartás, nyaki gerinc, vállöv, gerincoszlop (4. a–c ábra).

4. a-c. ábrák: Az állkapocsízületen belül a fiziológiás fejecs fiziológiás elmozdulásai számára rendelkezésre álló tér nagysága. Az ízület, a fejecs a tér bármely irányába történő deviációját csak 0,6 mm – 0,8 mm-es határokon belül képes fiziológiás módon tolerálni.

Ezzel szemben a fiziológiás állkapocshelyzetet elsősorban a statikus és a dinamikus okklúzió befolyásolja és biztosítja. A rágó- és a résztvevő izmok által kifejtett erőhatások egyenletes eloszlatása révén biztosítja, hogy ne alakuljon ki az egyes izmok túlműködése (hiperaktivitása). A különböző okk­lúziós helyzetek során megfigyelhető okklúziós viszonyok és az ezek közti átmenetet biztosító fogak által vezetett elmozdulások jelentős szerepet játszanak a rágóerők egyenletes eloszlatásában. Egyértelmű, hogy szemfogak által dominált csoportvezetéssel rendelkező fogazatban protrúzió esetén a rágózónában az okklúziós felszínek eltávolodnak egymástól. Fontos továbbá, hogy a protrúziós, laterotrúziós és mediotrúziós elmozdulások során mindez megakadályozza, hogy a kisőrlőfogak és a nagyőrlőfogak érintkezése révén az állkapocsmozgások megváltozzanak. Úgy tűnik, hogy ezek a vezetési viszonyok a legalkalmasabbak a fiziológiás állkapocsízületi elmozdulások biztosítására (5. ábra). Az ettől az okklúziós helyzettől való eltérések – egyes fogak fiziológiás helyzettől eltérő pozíciója, vagy az okklúziós viszonyok megváltozása miatt létrejövő parafunkciók – könnyen fájdalmas tünetekkel járó temporomandibuláris ízületi diszfunkciók kialakulásához vezethetnek. 

5. ábra: Az erőteljes szemfogvezetéssel rendelkező csoportvezetés által irányított dinamikus okklúzióra jellemző értékek.

Az okklúziós viszonyok megváltozása miatt az állkapocsízületi pozícióban bekövetkezett változások a funkció közben létrejövő kompresszió vagy disztrakció következtében jönnek létre. Ezek a parafunkciós elmozdulások pedig az állkapocsízületet alkotó szövetek kóros elváltozásá hoz vezethetnek (a szinoviális tér kontúziója, az ízületi szalagok rongálása, capsulitis által kiváltott ízülti ödéma, a condylus és a discus articuláris pozíciójának a megváltozása, vagy legrosszabb esetben az állkapocsízületet alkotó csontos képletek felszívódását is kiválthatja). Ezekben az esetekben a rágóizmok fokozott tónusa vagy megváltozott működése, nyakfájdalom, fejfájás, illetve más neurológiai tünetek, mint izom- és ízületi fájdalmak, vagy az alsó állcsont mozgástartományának beszűkülése is többször előfordulhat. 

A statikus és dinamikus okklúzió révén egy olyan neurológiai feedbacket kapunk, amely segítségével az alsó állcsont felső állcsonthoz viszonyított elmozdulásait koordináljuk. Azonban az okklúziós helyzet ezzel egyidejűleg, a fiziológiás kondilusz helyzetet és az állkapocsízület nyugalmi helyzetben történő elmozdulásai számára fiziológiásan rendelkezésre álló teret is meghatározza. A rágókészülék esetében egy rendkívül finom és komplex rendszerrel állunk szemben. Okklúzió során már 0,02 mm – 0,03 mm-es nagyságú eltéréseket is észreveszünk, fiziológiás körülmények között az állkapocsízületi csupán az eredeti pozíciójának 0,6 mm – 0,8 mm-es megváltozását képes tolerálni, fiziológiásan a processus articuláris meredeksége (hátsó vezetőfelszín) és a fogak által meghatározott vezetőfelszín (elülső vezetőfelszín) között maximálisan csupán 10o-nyi különbséget találhatunk (6. ábra). A fentiek jól mutatják, hogy a fogorvostudomány egy rendkívül összetett, esetenként egyénileg jelentős mértékben eltérő, egyedi szervrendszer komplex kezelésével foglalkozik.

6. ábra: A szabad állkapocsmozgásokat lehetővé tevő interkoronális térköz.
Terápiás alkalmazás

A vélelmezhetően okklúziós eltérések miatt kialakult temporomandibuláris ízületi diszfunkciótól szenvedő páciensek ellátása esetében, az inciciális terápia részeként feltétlenül szükség van az okklúziós viszonyok reverzibilis módon történő megváltoztatására. A kezdeti terápia hatására a páciens által észlelt jeleknek és tüneteknek viszonylag rövid idő alatt jelentős mértékben javulniuk kell. Csak ezt követően győződhetünk meg a kiindulási diagnózisunk helyességéről, és állhatunk neki a definitív terápia megvalósításának (a rágófelszínek szelektív funkcionális nivellálása, állcsont-orthopédiai beavatkozások, az okklúzió konzerválófogászati és/vagy protetikai módszerekkel történő korrekciója).

Amennyiben a kezdeti terápia pozitív eredményekkel zárul., tehát a protokollszerű kezelésünk eredményeként, az újraértékelés során a páciensek panaszai objektív (a kezelést végző fogorvos által észlelve) és szubjektív módon (a páciens által észlelve) is javulnak, akkor biztonsággal megkezdhetjük az okklúzió invazív módszerekkel történő korrekcióját. Amennyiben a terápiás kezelések hatására bekövetkező pozitív változások alapján meggyőződhettünk a kezdeti diagnózisunk helyességéről, úgy az okkluzális rehabilitáció megfelelő kivitelezésére kell helyeznünk a hangsúlyt. A definitív terápia során figyelembe kell venni és meg kell őrizni az állcsontízületek fejecsének fiziológiás helyzetét. Ezt jelentős módon elősegítheti, ha az okklúziós viszonyok véglegesítése során tekintettel vagyunk a csoportvezetés és a szemfogvezetés kialakítására. 

Eredmények

Az ember rágószerve egy komplex és összetett szervrendszer, amely kezelése pontos tervezést, kivitelezést és utánkövetést igényel. A fogazati rehabilitáció célja, hogy helyreállítsa az állcsontízületek fiziológiás funkcióit. 

Cikkünkben a statikus és dinamikus okklúzió rágókészülékre gyakorolt hatásait mutattuk be. 

Forrás: Cosmetic Dentistry; 2020/2+3
Prof. dr. Markus Greven, dr. Wolfgang Seuser, dr. Dennis Pogodin, dr. Sven Egger (Svájc)

Előző cikk

Egy fogorvos 170 000 dolláros kártérítést kapott, miután egy elégedetlen páciens alaptalanul 1 csillaggal értékelte a Google-n

Következő cikk

10-ből csaknem kilenc ember úgy véli, hogy a jó szájápolás előnyös az általános egészségi állapotra nézve

TOVÁBBI CIKKEK

„A TANULÁSI FOLYAMATNAK SOHA NINCS VÉGE…”

„A TANULÁSI FOLYAMATNAK SOHA NINCS VÉGE…”

2023-05-22
0

Az egyik legismertebb esztétikai fogorvos Magyarországon, fogszorítás terápia specialista, implantológus, és nemzetközileg is elismert előadó. Számos fogászati témájú cikk szerzője,...

Bioclear technológia és fröccsöntés

Bioclear technológia és fröccsöntés

2023-05-17
0

A kompozit fogpótlások ma már mindennapi használatban vannak a fogászati gyakorlatban. Míg eredetileg a hagyományos anyagok, például az amalgám helyettesítésére...

Alignerek a holisztikus esztétikai kezelési koncepció részeként

Alignerek a holisztikus esztétikai kezelési koncepció részeként

2023-05-08
0

A páciensek ma már gyakran jól tájékozottak, és egyre gyakrabban nagyon világos elképzelésekkel érkeznek a fogorvosi rendelőbe. A fogorvosi rendelőbe...

Esztétikai koronahosszabbítás

Esztétikai koronahosszabbítás

2023-05-04
0

A sebészi koronahosszabbítás olyan parodontális reszekciós eljárás, amely több célt is szolgálhat. A kezelés indikációi lehetnek preprotetikai eljárások alacsony fogszerkezet...

Az arc paramétereinek esztétikus rögzítése – akár gumiszalag nélkül is

Az arc paramétereinek esztétikus rögzítése – akár gumiszalag nélkül is

2023-05-02
0

Az esztétika kifejezést gyakran használjuk a mindennapokban, de mit is jelent valójában? Az esztétika a szépség tanulmányozása, de annak érzékelése...

A majesthetik varázslata – A munkamenet, 4. rész

A majesthetik varázslata – A munkamenet, 4. rész

2023-04-03
0

Achim Ludwig szerint a szellemi és testi egészség összhangja a fogászati képzés során nem hangsúlyozódik eléggé. Ezért fejlesztette ki a...

Továbbiak betöltése
Következő cikk
10-ből csaknem kilenc ember úgy véli, hogy a jó szájápolás előnyös az általános egészségi állapotra nézve

10-ből csaknem kilenc ember úgy véli, hogy a jó szájápolás előnyös az általános egészségi állapotra nézve

Minden hatodik brit felnőtt tartózkodik az alkoholfogyasztástól

Minden hatodik brit felnőtt tartózkodik az alkoholfogyasztástól

Lebenyképzés nélküli  implantáció és azonnali  ideiglenes korona készítése

Lebenyképzés nélküli implantáció és azonnali ideiglenes korona készítése

PRÉMIUM TARTALMAKHOZ

OLVASTA MÁR?

Digital workflow for 3D-printed complete dentures

Digital workflow for 3D-printed complete dentures

2023-05-26
XXIII. Dental World

XXIII. Dental World

2023-05-25
A digitális fogászat a megoldás a fenntarthatósági dilemmára?

A digitális fogászat a megoldás a fenntarthatósági dilemmára?

2023-05-25
EME – Fogorvostudományi Továbbképző

EME – Fogorvostudományi Továbbképző

2023-05-24
Színes kompozitok a restauratív és protetikai fogászatban

Színes kompozitok a restauratív és protetikai fogászatban

2023-05-23
„A TANULÁSI FOLYAMATNAK SOHA NINCS VÉGE…”

„A TANULÁSI FOLYAMATNAK SOHA NINCS VÉGE…”

2023-05-22

Upgrade Congress

Dental World

APRÓ

  • Fogászati asszisztenst/dentálhigiénikust keresünk
    Amit kérünk: - min. 3 éves tapasztalat - angol nyelvtudás (legalább alapszinten) - vidám, barátságos személyiség - igényes, precíz munkavégzés…

    [Több]

  • HOSSZÚ TÁVÚ FOGORVOSI ÁLLÁS RUGALMAS FELTÉTELEKKEL KIVÁLÓ MUNKAKÖRÜLMÉNYEKKEL
    Egyszékes fogorvosi rendelőmbe keresek fogorvos kollégát nyugdíjba vonulásom miatt FŐÁLLÁSBA, aki tovább tudná vinni bejáratott, nagy létszámú, kedves családokból álló…

    [Több]

WEBSHOP AJÁNLÓ

  • Fogtechnika éves előfizetés 10 000 Ft
  • Dental Magazinok éves előfizetés 41 000 Ft 23 500 Ft
  • Gengigel Prof 34 990 Ft

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

VÁLOGASSON!

  • Akciós termékek (14)
  • Fogkefék, Fogkrémek (16)
    • Emmi-Dent fogkefe, fogkrém (9)
    • Ionickiss fogkefék (3)
    • Megasonex fogkefe (2)
    • Philips elektromos fogkefék (2)
  • Gengigel (6)
  • Könyvek, Újságok (38)
    • Szakkönyvek (30)
    • Szaklapok (3)
    • Újság előfizetések (5)
  • Naptár (1)
  • Pólók humoros felirattal (4)

Impresszum

Kiadja: DP Hungary Kft.
1012 Budapest, Kuny Domokos utca 9.
Telefon: +36 30 472 0030, 06-1-793-1874
E-mail: info@dental.hu,
Cégjegyzék szám: 01 09 679976

Felelős kiadó: Nagy Erika
Szerkesztőségi titkár: Bárdos Veronika
Tördelő szerkesztő: Sárközi András
Szakmai tartalom felelős: Dr. Riba Magdolna

IMPRESSZUM

Kiadja: DP Hungary Kft.
1012 Budapest, Kuny Domokos utca 9.
Telefon: +36 30 472 0030, 06-1-793-1874
E-mail: info@dental.hu,
Cégjegyzék szám: 01 09 679976

Felelős kiadó: Nagy Erika
Szerkesztőségi titkár: Bárdos Veronika
Tördelő szerkesztő: Sárközi András
Szakmai tartalom felelős: Dr. Riba Magdolna

Olvasta már?

  • Digital workflow for 3D-printed complete dentures
  • XXIII. Dental World
  • A digitális fogászat a megoldás a fenntarthatósági dilemmára?
  • EME – Fogorvostudományi Továbbképző
  • Színes kompozitok a restauratív és protetikai fogászatban

KÖZLEMÉNYEK

ÁSZF | Adatvédelem

Dental.hu © 2022

Nincs találat
Összes találat
  • Kapcsolat
  • Webshop
  • Apróhirdetések
  • UPGRADE CONGRESS 2023
  • DENTAL WORLD 2023
  • Cikkek
    • Általános fogászat
    • Digitális fogászat
    • Endodontia
    • Esztétika
    • Fogtechnika
    • Implantológia
    • Lézer technológia
    • Orthodontia
    • Parodontológia
    • Praxismenedzsment
    • Protetika
    • Szájhigiénia
    • Szakmai Hírek
    • COVID-19

Dental.hu © 2022

  • Belépés
Elfelejtett jelszó?
Lost your password? Please enter your username or email address. You will receive a link to create a new password via email.