• Cikkarchívum
    • Általános fogászat
    • COVID-19
    • Endodontia
    • Esztétika
    • Fogtechnika
    • Orthodontia
    • Lézer technológia
    • Implantológia
    • Parodontológia
    • Praxismenedzsment
    • Protetika
    • Szájhigiénia
    • DNEWS
  • Apróhirdetés
    • Apróhirdetések
    • Hirdetés feladása
  • Webshop
  • Rendezvények
    • Upgrade Congress 2023
    • Dental World 2023
  • Médiaajánló
    • Média ajánló
    • Dental Press Media offers
  • Kapcsolat
Nincs találat
Összes találat

Nincsenek termékek a kosárban.

Dental.hu
  • Szakmai Hírek
  • Endodontia
  • Esztétika
  • Implantológia
  • Orthodontia
  • Szájhigiénia
  • Fogtechnika
  • E-JOURNAL
  • Videótár
  • Szakmai Hírek
  • Endodontia
  • Esztétika
  • Implantológia
  • Orthodontia
  • Szájhigiénia
  • Fogtechnika
  • E-JOURNAL
  • Videótár
Nincs találat
Összes találat
Dental.hu
Nincs találat
Összes találat
Főoldal Cikkarchívum Orthodontia

Szkeletális nyitott harapás kombinált terápiával történő ellátásának bemutatása

2022-04-21
Orthodontia
Olvasási idő: 13 perc
Szkeletális nyitott harapás kombinált terápiával történő ellátásának bemutatása
Megosztom FacebookonMegosztom LinkedinenElküldöm emailben

A kezelésre szoruló harapási rendellenességgel rendelkező felnőtt páciensek folyamatosan növekvő száma miatt, egyre gyakrabban van szükség az orthodonciai terápia sebészi beavatkozásokkal történő kiegészítésére. Ebben a korban már a csontok növekedése befejeződött, és így nincs lehetőség az állcsontok növekedésének konzervatív módszerekkel érdemben történő befolyásolására. A sebészeti terápia elvégzésének szükségességét nem csak a páciens esztétikai megjelenése, hanem funkcionális szempontok is befolyásolják. A beavatkozások megkezdése előtt mindig fel kell mérni az ezzel a terápiás lehetőséggel elérhető eredményeket, valamint az így kialakított állapot várható stabilitását, és ezután ezt össze kell hasonlítani a sebészi beavatkozások elvégzésével járó trauma nagyságával, valamint a műtét miatt felmerülő kockázatok mértékével.

A modern szemléletű orthodonciában az okklúzióra, a funkcióra és az esztétikára egyenrangú tényezőként tekintenek. A cikkünkben bemutatásra kerülő szkeletális nyitott harapás kombinált állcsont-orthopédiai-állcsont sebészeti ellátása jól példázza ennek a szemléletnek a gyakorlatban történő alkalmazását.

A felső állcsont impakciója és az alsó állcsont autorotációja

Számos olyan szakirodalmi forrás  is a rendelkezésünkre áll, amelyekben a felső állcsonton végezhető műtéti lehetőségekről mint a maxilla impakciójáról (a felső állcsont kraniális irányú áthelyezéséről) és az ezzel elérhető eredmények hosszú távon várható stabilitásáról olvashatunk. Azonban a mai napig még rendkívül kevés, olyan cikk jelent meg, amelyben a maxilla impakcióját követően a mandibulával történő folyamatok sebészeti szempontból történő leírásával is találkozhatunk. Ezen ritka szakirodalmi források közé tartozik Bruce N. Epker és Leward C. Fish 1980-ban megjelent publikációja. A felső állcsont impakciójának mértéke és a műtét során alkalmazott technika nem csak a szkelettális és dentális viszonyokra, hanem az arc esztétikai megjelenésére is kifejezett hatással van. Ennek megfelelően a műtét megtervezése során nem csak az állcsontrelációs viszonyokat, hanem a páciens fogazati állapotát is figyelembe kell venni. 

A páciens orthodonciai előkészítésének többek között az a célja, hogy olyan fogazati viszonyokat alakítson ki, amelyek harmonizálni fognak a műtétet követően kialakuló állcsontrelációs helyzettel, és a tervezés során az arc esztétikai megjelenésében bekövetkező változásokat is figyelembe veszi. Ennek megfelelően nagyon fontos, hogy a kezelés során elérni kívánt célokat még a beavatkozások megkezdése előtt pontosan definiáljuk, és az ezek eléréséhez szükséges sebészi beavatkozások fajtáját és mértékét már a kezelés tervezése során pontosan meghatározzuk.

A felső állcsont impakcióját követően az alsó állcsont autorotációja magától bekövetkezik. A folyamat során a mandibula pozíciója mind a saggitális és mind a vertikális síkban is meg fog változni (ventrálisabb helyzetbe, azaz előrébb, valamint kraniálisabb pozícióba, azaz feljebb kerül) (1. ábra). A fent leírt változások miatt, azaz a felső állcsont impakciójának és az alsó állcsont autorotációjának következtében az elülső és a hátsó arcmagasság mérete is módosulni fog. A hátsó arcmagasság elülső arcmagassághoz viszonyított mérete növekedni fog. Az állcsontrelációs viszonyok a saggitális és a vertikális síkban is meg fognak változni. Annál nagyobb lesz az alsó állcsont autorotációjának mértéke, minél kifejezettebb mértékű volt a felső állcsont impakciója. Sőt, ebben az esetben még az impakció középpontját is figyelembe kell venni. A frontfogak műtétet követően megfigyelhető tengelyállását, a maxilla impakciós középponthoz viszonyított elmozdulásainak mértéke is nagymértékben befolyásolja. A felső állcsont mozgatásának mértékét, valamint ennek a biztosításához szükséges elmozdulások klinikai szempontból megmutatkozó hatásait, már a kefalometriai analízis alapján készült terv elkészítése során pontosan fel kell mérni, és az így kapott eredményeket a továbbiakban figyelembe kell venni.

1. ábra: A felső állcsont különböző mértékű impakciójának lehetőségeit bemutató ábra. A sebészi beavatkozást követően a felső állcsont kraniális irányba mozdul, és minél nagyobb a kraniális irányú elmozdulás mértéke, annál nagyobb mértékű autorotációt figyelhetünk meg a mandibulánál. Az autorotációnak köszönhetően a mandibula kraniálisabb és ventrálisabb helyzetbe kerül.

A műtét során elérni kívánt impakció mértékének meghatározása során nem csak a funkcionális, hanem az esztétikai szempontokat is figyelembe kell venni. Ilyenkor többek között tekintettel kell lenni: az ínymosoly kifejezettségére (Gummy smile), a beszéd és mosolygás közben láthatóvá váló fogállomány mértékére, az arcformára, a páciens kórtörténetére és autoanamnézisére.

A 26 éves hölgy páciens az anamnézis felvétele során részletesen beszámolt az őt zavaró funkcionális és esztétikai eltérésekről. A csökkent rágóképesség mellett a kedvezőtlen pozícióban lévő fogait, valamint az ajakzáródás során megfigyelhető, előnytelen esztétikai megjelenését is megemlítette. A funkció-analízis során megállapítottuk, hogy a szájzáráskor a mandibula elülső kényszerharapási helyzetbe kerül. Azt is észleltük, hogy a centrális relációs és a habituális okklúziós helyzet jelentősen eltért egymástól.

Diagnózis

A pontos diagnózis felállítása és a szükséges kezelések megtervezése érdekében először a fejecsek tényleges centrális relációs helyzetét próbáltuk visszaállítani. A centrális állkapocs-ízületi pozíciók meghatározása, valamint az állkapocs-ízületi panaszok tisztázása érdekében a páciens részére egy lapos felszínnel rendelkező, relaxációs sín került átadásra, amelyet a hölgy 4 héten keresztül viselt. A páciens arcáról készült fényképfelvételeken jól látható az erőltetett szájzárás, valamint emiatt a száj körüli izmokban kialakuló feszülés (2. a–c ábrák). A mandibula nyugalmi helyzetében a páciens szája enyhén nyitott állapotban van. Az oldalirányú felvételen láthatóvá válik, hogy a páciens konvex arcprofillal rendelkezik. A középső és az alsó archarmadban megfigyelhető szkelettális és lágyrész viszonyok között jelentős diszharmónia észlelhető. A páciens Angle II. osztályú harapási rendellenességben, valamint szkelettális és dentális nyitott harapásban szenved, amihez szűk felső fogív, rossz pozícióban lévő fogak, és mindkét fogívben megfigyelhető kismértékű torlódások is társulnak. 

2. a-c. ábra: A páciens konvex arcprofillal rendelkezik. Az alsó archarmad középső archarmadhoz viszonyított relatív nagysága meghaladja az ideális méreteket. Nase: orr; Kiefer: állcsont; Kinn: áll.
2. a-c. ábra: A páciens konvex arcprofillal rendelkezik. Az alsó archarmad középső archarmadhoz viszonyított relatív nagysága meghaladja az ideális méreteket. Nase: orr; Kiefer: állcsont; Kinn: áll.
2. a-c. ábra: A páciens konvex arcprofillal rendelkezik. Az alsó archarmad középső archarmadhoz viszonyított relatív nagysága meghaladja az ideális méreteket. Nase: orr; Kiefer: állcsont; Kinn: áll.

 

3. a-e. ábra: A kezelések megkezdése előtt készített intraorális felvételek. Csak a fogívek disztális részén figyelhetünk meg okklúziós érintkezéseket. Ezen felül a páciens nyitott harapásban és torlódott fogívektől szenved.
3. a-e. ábra: A kezelések megkezdése előtt készített intraorális felvételek. Csak a fogívek disztális részén figyelhetünk meg okklúziós érintkezéseket. Ezen felül a páciens nyitott harapásban és torlódott fogívektől szenved.
3. a-e. ábra: A kezelések megkezdése előtt készített intraorális felvételek. Csak a fogívek disztális részén figyelhetünk meg okklúziós érintkezéseket. Ezen felül a páciens nyitott harapásban és torlódott fogívektől szenved.
3. a-e. ábra: A kezelések megkezdése előtt készített intraorális felvételek. Csak a fogívek disztális részén figyelhetünk meg okklúziós érintkezéseket. Ezen felül a páciens nyitott harapásban és torlódott fogívektől szenved.
3. a-e. ábra: A kezelések megkezdése előtt készített intraorális felvételek. Csak a fogívek disztális részén figyelhetünk meg okklúziós érintkezéseket. Ezen felül a páciens nyitott harapásban és torlódott fogívektől szenved.

A cephalometriai analízis során (4. ábra) még nyilvánvalóbbá vált a szkelettálisan és lágyrész-profilban is megfigyelhető a saggitális és vertikális irányú eltérések kifejezettsége.

4. ábra: Kiindulási teleröntgen-felvétel. A cephalometriai analízis elvégzését követően jól megfigyelhetővé váltak a diszharmonikus szkelettális és lágyrész-viszonyok. A vertikális síkban történő kiértékelést követően megállapítható, hogy az arc alsó harmada a középső archarmadhoz képest relatív nagy mérettel rendelkezik.

Az 1. táblázatban ismertetjük a kezelések előtt, és a kezelések után végzett lágyrész-analízis során mért értékeket. A táblázatban látható adatok egyértelműen a szkelettális nyitott harapás, valamint az ilyenkor jellegzetesen megfigyelhető „hosszú arc” (long-face) fennállására utalnak.

1. táblázat: A cephalometriai analízis eredményeit bemutató táblázat. A kezelés előtt és után látható állapotok összehasonlítása.

A vertikális irányú diszkrepancia mértékét az állkapocs posterior irányú rotációja még kifejezettebbé tette (ML-NSL = 45o). Emiatt a pogonion és a B-pont relatív pozíciója is hátrébb, viszont a maxilla alapsíkja közel fiziológiás helyzetbe (NL-NSL = 8o) került. Másként megfogalmazva: a vizsgálat során látható disztális irányú harapási rendellenesség (disztálharapás) az arc vertikális irányú alulfejlettsége miatt alakult ki. A mért ANB szögérték alapján (ANB: 6,5o) disztális, sagittális basális viszony áll fent. Az állcsontok egymással ellentétes irányú rotációja miatt a maxilláris alapsík és a mandibuláris alapsík által bezárt szög nagyjából 14 o -kal haladja meg a közép­értéket (ML-NL = 37 o). A szkelettális nyitott harapás miatt az elülső és a hátsó arcmagasság egymáshoz viszonyított aránya csökkent (S-Go/N-Gn = 58 %; 63% helyett), ami azt jelenti, hogy az elülső arcmagassághoz képest a hátsó arcmagasság az ideálisnál nagyobb. A lágyrész-profil vertikális dimenzióinak vizsgálata során szintén az ideálistól eltérő arányokat észleltünk. (Középső archarmad/alsó archarmad arány). A páciensről készült panorámaröntgen felvételen nem találtunk pathológiás eltéréseket (5. ábra).

5. ábra: Kiindulási panorámaröntgen felvétel.
Kezelési célok és kezeléstervezés

A kezeléstervezés során a következő kezelési célok kerültek meghatározásra:

– A nyugalmi állkapocsízületi helyzetben (centrális reláció) megfigyelhető stabil és funkcionálisan megfelelő fogérintkezések kialakítása;

– A rágóképesség helyreállítása, és az ajkak nyugalmi helyzetben történő feszülésmentes érintkezésének biztosítása (funkcionális rehabilitáció);

– Ideális arcesztétikai viszonyok kialakítása;

– A fogak esztétikai megjelenésének optimalizálása (a parodontális viszonyok figyelembevételével);

– A páciens igényeinek teljesítése, azaz a betegelégedettség biztosítása;

– Az elért eredmények stabilitásának biztosítása.

 

A funkcionális állapotra, az esztétikai megjelenésre és az eredmények stabilitására vonatkozó kezelési célok teljesítése során az arc esztétikai viszonyait nem csupán a saggitális, hanem a vertikális síkban is kedvezőbbé akartuk tenni. Azonban ennek a biztosításához az alsó archarmad relatív nagyságát is csökkenti kellett. Ennek a kezelési célnak a biztosításához viszont kombinált állcsont, orthopédiai-állcsont sebészeti terápia elvégzésére is szükség volt. Ennek a terápiás módszernek köszönhetően lehetővé vált az arc esztétikai megjelenésének, valamint az ajakfunkciók megfelelő módon történő helyreállítása is. A felső állcsonton tervezett sebészi beavatkozás egy Le-Fort oszteotómia elvégzését foglalta magában. A vertikális állcsonti viszonyok helyreállítása érdekében a felső állcsont impakciója elkerülhetetlen volt. A tervezés során egyértelművé vált, hogy a maxilla disztális részét kell felfelé billenteni. A felső állcsont helyzetének  megváltoztatását követően, az alsó állcsont autorotációja miatt, a fejecs az ízületi vápa körül elfordul, és ezáltal az állkapocs saggitális és veritkális pozíciója is módosul. Ennek köszönhetően a pogonion ventrálisabb és kraniálisabb helyzetbe kerül. Amennyiben minden az elvárásainknak megfelelően történik, akkor a mandibula autorotációjának köszönhetően, a disztális okklúziós helyzet (disztálharapás) is megfelelő módon korrekcióra kerül. 

A kezelés kivitelezése

A tervezett kezeléseket 4 fázisra lehetett osztani. Az első fázist az orthodonciai előkészítés jelentette.  A végleges kezelési terv felállítása előtt, először a fiziológiás állkapocs-relációs helyzetet (centrális relációs helyzet) kellett visszaállítani. Ennek érdekében a páciens 4 héten keresztül egy sima felszínnel rendelkező relaxációs sínt viselt. Ennek köszönhetően az állcsontok ki tudtak kerülni a fogak által meghatározott kényszerharapási helyzetből. A felső fogív tágítása során egy hagyományos hyrax készüléket alkalmaztunk. Az orthodonciai előkészítés részeként a szkelettális eredetű harapási rendellenességből eredő okklúziós viszonyokat dekompenzáltuk. Az előkészítés során a felső frontfogakat protrudálni és dönteni kellett, azonban erre nem csak a torlódás megszüntetése miatt, hanem a tervezett műtét érdekében is szükség volt. A műtét során a maxilla disztális részét impaktálni, és a maxillát pedig testesen posterior irányba akartuk rotálni. A sebészi beavatkozások elvégzéséhez szükséges fogmozgatások miatt a felső frontfogak egy rendkívül ferde, kifelé dőlő pozícióba kerültek. A fogszabályzó kezelés során multibrekett készüléket alkalmaztunk (22-es slot mélységű brekettek). A kezelés ezen fázisa során mindkét fogívet a műtét után kialakuló állcsontrelációs helyzetnek megfelelően módosítottuk (6. és 7. a-c. ábra).  A fogmozgatások befejezését követően ismét egy relaxációs sínt készítettünk, amit a centrális relációs helyzet újbóli elérésének érdekében, a páciens a műtét előtti 3-4 hét során folyamatosan viselt. Ennek a lépésnek az volt a célja, hogy az állcsontok egymáshoz viszonyított pozícióját a valódi centrális állkapocs-ízületi helyzetben tudjuk rögzíteni.

6. ábra: A felső fogív tágítását végző hyrax-készülék felhelyezését követően készült felvétel.
7. a-c. ábra: Az orthodonciai előkészítés során készült intraorális felvételek.
7. a-c. ábra: Az orthodonciai előkészítés során készült intraorális felvételek.
7. a-c. ábra: Az orthodonciai előkészítés során készült intraorális felvételek.

Ezután a szkelettális diszkrepancia sebészeti korrekciója következett. A modellműtét elvégzését (modell előkészítést), a tervezett állcsontmozgatások mértékének végleges meghatározását, és a műtéti lemezek (okklúziós sínek) elkészítését követően egy Le-Fort I.-es oszteotómiát végeztünk. A műtét során a felső állcsont disztális részét 4,5 mm-rel, a frontális részét pedig 2 mm-rel mozdítottuk el kraniális irányba. Ennek megfelelően a maxilla disztális része feljebb emelkedett, azaz bekövetkezett a maxilla posterior irányú rotációja. Ezt az alsó állcsont autorotációja követte, amelynek köszönhetően a műtét során kialakult disztális okklúziós diszkrepancia is rendeződött. Ennek következtében nem volt szükség a mandibula sebészi módszerekkel történő áthelyezésére, hanem elég volt a felső állcsontot 1,5 mm-rel frontális irányba elmozdítani (8. a-b. ábra).

8. a. ábra: A felső állcsonton tervezett műtéti beavatkozásokat, valamint az ennek hatására az alsó állcsonton bekövetkező változásokat bemutató ábra.
8. b. ábra: Műtéti tervezés: A felső állcsont disztális részét 4,5 mm-rel; a frontális részét pedig 2 mm-rel tervezzük feljebb, a maxilla testét pedig 1,5 mm-rel akarjuk előrébb helyezni.

A következő fázist az okklúzió orthodonciai módszerekkel történő finomhangolása jelenti. A műtét után a lehető legrövidebb időn belül, célszerű megkezdeni a további fogszabályzó kezeléseket, mivel a kívánt fogmozgatásokat ebben az időszakban lehet a legkönnyebben elvégezni. Ennek megfelelően már a műtét után néhány nappal megkezdődik a posztoperatív orthodonciai fázis. A kezelés során gumi­ligatúrák segítségével összekötjük az alsó és felső fogíven lévő breketteket.

Az így elért eredmények stabilizálása érdekében utoljára a retenciós fázist végezzük el. A kezelések megkezdésekor felhelyezett multibrekett készüléket csupán a műtéti beavatkozás elvégzését követően 6 hónappal távolítjuk el. A stabil okklúzió biztosítása érdekében az alsó és felső fogíven szemfogtól szemfogig fix, valamint a teljes fogíveket borító kivehető retainereket készítünk.

Eredmények és megbeszélés

A kezelések befejezését követően kialakult helyzetről készült intraorális képeket a 9. a–e ábrákon, az extraorális felvételeket pedig a 10. a–c ábrákon lehet megtekinteni. A páciens arcáról készült felvételeken jól látható, hogy a harmonikus vertikális arcarányok helyreállítása során sikeresek voltunk. Az esztétikus saggitális profil kialakítását az alsó archarmad méretének műtéti úton történő csökkentésével tudtuk biztosítani. A száj formája és az ajkak alakja esztétikai szempontból megfelelővé vált, a száj körüli izmok relaxált helyzetbe kerültek, és nyugalmi helyzetben az ajkak spontán módon történő érintkezését is biztosítottuk. 

9. a-e. ábrák: A kezelések befejezését követően készített intraorális felvételek.
9. a-e. ábrák: A kezelések befejezését követően készített intraorális felvételek.
9. a-e. ábrák: A kezelések befejezését követően készített intraorális felvételek.
9. a-e. ábrák: A kezelések befejezését követően készített intraorális felvételek.
9. a-e. ábrák: A kezelések befejezését követően készített intraorális felvételek.
10. a-c. ábra: A kezelések befejezését követően készített extraorális felvételek. Az arc megjelenése sokkal kedvezőbbé vált, az ajkak nyugalmi ajaktartás mellett megfigyelhető feszülésmentes érintkezése biztosított, valamint az arc harmonikus vertikális arányait is sikerült helyreállítani.
10. a-c. ábra: A kezelések befejezését követően készített extraorális felvételek. Az arc megjelenése sokkal kedvezőbbé vált, az ajkak nyugalmi ajaktartás mellett megfigyelhető feszülésmentes érintkezése biztosított, valamint az arc harmonikus vertikális arányait is sikerült helyreállítani.
10. a-c. ábra: A kezelések befejezését követően készített extraorális felvételek. Az arc megjelenése sokkal kedvezőbbé vált, az ajkak nyugalmi ajaktartás mellett megfigyelhető feszülésmentes érintkezése biztosított, valamint az arc harmonikus vertikális arányait is sikerült helyreállítani.

A panorámaröntgen felvételen megfelelő magasságú csontnívó ábrázolódik, és gyökérfelszívódásra utaló jeleket sem észleltünk (11. ábra).

11. ábra: Panorámakép a kezelés befejezése után.

A maxilla műtét során történő impakciójával és rotációjával létrehozott változások egyértelműen látszódnak a posztoperatív teleröntgen-felvételen (12. ábra). A felső állcsont impakciója és az alsó állcsont ezt követően bekövetkező autorotációja miatt az elülső arcmagasság mérete jól látható módon csökkent, amely hatására a hátsó arcmagasság elülső arcmagassághoz viszonyított aránya is ideálisabbá vált. (Az S-Go/N-Gn arány nőtt, és jelenleg eléri a 61%-ot). A műtét előtt és után végzett cephalometriai analízis eredményeit a 2. táblázatban hasonlítjuk össze.

 

12. ábra: Kefalometriai felvétel a kezelés befejezése után; a függőleges síkban a csontváz- és lágyrészstruktúrákat harmonizálták.
2. táblázat: A szkelettális analízis eredményeit bemutató táblázat. A kezelés előtt és után látható állapotok összehasonlítása.

 

3. táblázat: A dentális analízis eredményeit bemutató táblázat.

A kedvező irányú változások hatásai a vertikális szkelletális viszonyok és a lágyrész-profil elemzése során is látható. A műtét előtt és után készült teleröntgen-felvételek összehasonlításával egyértelműen láthatóvá válnak a saggitális és vertikális síkban bekövetkezett változások. Nem csak a szkelletális viszonyokban, hanem a lágyrészek megjelenésében is megfigyelhetőek a kedvező irányú változások. Ehhez elég, ha csak a pogonion helyzetét vizsgáljuk. Jól látható, hogy ez a pont annak ellenére került sokkal ventrálisabb és kraniálisabb pozícióba, hogy az alsó állcsonton semmiféle sebészi beavatkozást sem végeztünk. Ez a változás egyértelműen az állkapocs felső állcsont impakcióját követően bekövetkező autorotációjának köszönhető. Az impakció során a fogívek disztális részén kialakuló okklúziós eltérések szintén az autorotáció révén kerültek korrekcióra.

Prof. dr. Nezar Watted, prof. dr. Mohamad Abu-Hussein Mohamad, dr. Obeida Awad,
prof. dr. Peter Proff, dr. Ali Watted, dr. Mohamad Abu Yunis (Németország)
Forrás: Cosmetic Dentistry 2020;4  10-15

Előző cikk

Preparálás nélküli héjak szerepe és alkalmazása a modern helyreállító fogászatban

Következő cikk

Alveolar deficiency management in maxillary lateral incisor agenesis

TOVÁBBI CIKKEK

A betegek motivációja a Clear Aligner terápia igénybevételére

A betegek motivációja a Clear Aligner terápia igénybevételére

2023-03-16
0

A felnőttek enyhe és közepesen súlyos malokklúziója esetén egyre nagyobb a kereslet a Clear Aligner terápia iránt. Ugyanakkor az egyes...

Az Align Technology bemutatja az Invisalign® Moderate csomagot, amellyel az orvosok az enyhe-középsúlyos malocclusiót kezelhetik

Az Align Technology bemutatja az Invisalign® Moderate csomagot, amellyel az orvosok az enyhe-középsúlyos malocclusiót kezelhetik

2023-02-21
0

Rotkreuz, 2023. február 21. – Az Align Technology, Inc. (Nasdaq: ALGN), a világ egyik vezető orvostechnikai eszközgyártó vállalata, amely az...

Szemfog és kisőrlő formázása kismetsző aplázia részárással történő kezelése során

Szemfog és kisőrlő formázása kismetsző aplázia részárással történő kezelése során

2023-01-18
0

Absztrakt A hiányzó oldalsó kismetszők részárással történő kezelése során a szemfogak és oldalsó fogak meziális mozgatása közben a fogszabályozó orvosnak...

A nagy Clear Aligner vállalatok részvényárfolyamai csökkennek

A nagy Clear Aligner vállalatok részvényárfolyamai csökkennek

2022-12-06
0

A SmileDirectClub (SDC) és az Align Technology kiábrándító harmadik negyedéves eredményei azt mutatják, hogy a Clear Alignerek nehezen teljesítik a...

„A jó harapás az izomzat azonnali reflexes ellazulásával jár, míg a rossz harapás miatti hibás működés hosszú ideig tartó görcsös izomtevékenységet okoz”

„A jó harapás az izomzat azonnali reflexes ellazulásával jár, míg a rossz harapás miatti hibás működés hosszú ideig tartó görcsös izomtevékenységet okoz”

2022-09-06
0

A fogorvosnál nem szokás olyan tünetekre panaszkodni, mint fejfájás, arc-, nyak-, vállizomzat görcsei, alvászavar, fülzúgás, szédülés, éjszakai karzsibbadás, apnoe, gombócérzés...

Gyermekkori class 2-es eltérés kétfázisú kezelése

Gyermekkori class 2-es eltérés kétfázisú kezelése

2022-11-17
0

Ideális esetben az első fogszabályozási konzultációnak 7-8 éves korig meg kellene történnie. A fogszabályozó szakorvos ezután – amennyiben még nem...

Továbbiak betöltése
Következő cikk
Alveolar deficiency management in maxillary lateral incisor agenesis

Alveolar deficiency management in maxillary lateral incisor agenesis

Szkeletális nyitott harapás kombinált terápiával történő ellátásának bemutatása

„Az utazás a jutalom”

Indonézia felkarolja a távfogászatot a fogászati szolgáltatások lefedettségének javítása érdekében

Indonézia felkarolja a távfogászatot a fogászati szolgáltatások lefedettségének javítása érdekében

PRÉMIUM TARTALMAKHOZ

OLVASTA MÁR?

Rehabilitation of a failing central incisor

Rehabilitation of a failing central incisor

2023-03-24
Az IDS visszatért: 120.000 látogató vett részt a világ vezető fogászati kiállításának 100. évfordulóján

Az IDS visszatért: 120.000 látogató vett részt a világ vezető fogászati kiállításának 100. évfordulóján

2023-03-23
„FELADATUNK, HOGY  A FOGORVOS-GENERÁCIÓNAK UTAT MUTASSUNK…”

„FELADATUNK, HOGY A FOGORVOS-GENERÁCIÓNAK UTAT MUTASSUNK…”

2023-03-22
Az atrofizált maxilla 3D rekonstrukciója

Az atrofizált maxilla 3D rekonstrukciója

2023-03-21
Az FDI a szájegészségügy világnapját ünnepli

Az FDI a szájegészségügy világnapját ünnepli

2023-03-20
Gingivitis kezelése hialuronsavval

Gingivitis kezelése hialuronsavval

2023-03-20

Upgrade Congress

Dental World

APRÓ

  • Fogorvosi állás Vácott
    Jól felszerelt váci magánrendelőbe keresünk fogorvos kollégát rész munkaidőre endo-konzerváló-fogpótlás munkakörre. Pacientúra adott. A jelentkezést várjuk a koranyigy@gmail.com emailcímre, vagy…

    [Több]

  • Recepció - Páciens koordinátor állás a Naturadentben
    Légy részese a Naturadentnél egy jó hangulatú, összetartó csapatnak, ahol az évente többször megrendezett csapatépítő programok és szakmai képzési lehetőségek…

    [Több]

WEBSHOP AJÁNLÓ

  • Fogtechnika éves előfizetés 10 000 Ft
  • Dental Magazinok éves előfizetés 41 000 Ft 23 500 Ft
  • Gengigel Prof 34 990 Ft

VÁLOGASSON!

  • Akciós termékek (14)
  • Fogkefék, Fogkrémek (16)
    • Emmi-Dent fogkefe, fogkrém (9)
    • Ionickiss fogkefék (3)
    • Megasonex fogkefe (2)
    • Philips elektromos fogkefék (2)
  • Gengigel (6)
  • Könyvek, Újságok (38)
    • Szakkönyvek (30)
    • Szaklapok (3)
    • Újság előfizetések (5)
  • Naptár (1)
  • Pólók humoros felirattal (4)

Impresszum

Kiadja: DP Hungary Kft.
1012 Budapest, Kuny Domokos utca 9.
Telefon: +36 30 472 0030, 06-1-793-1874
E-mail: info@dental.hu,
Cégjegyzék szám: 01 09 679976

Felelős kiadó: Nagy Erika
Szerkesztőségi titkár: Bárdos Veronika
Tördelő szerkesztő: Sárközi András
Szakmai tartalom felelős: Dr. Riba Magdolna

IMPRESSZUM

Kiadja: DP Hungary Kft.
1012 Budapest, Kuny Domokos utca 9.
Telefon: +36 30 472 0030, 06-1-793-1874
E-mail: info@dental.hu,
Cégjegyzék szám: 01 09 679976

Felelős kiadó: Nagy Erika
Szerkesztőségi titkár: Bárdos Veronika
Tördelő szerkesztő: Sárközi András
Szakmai tartalom felelős: Dr. Riba Magdolna

Olvasta már?

  • Rehabilitation of a failing central incisor
  • Az IDS visszatért: 120.000 látogató vett részt a világ vezető fogászati kiállításának 100. évfordulóján
  • „FELADATUNK, HOGY A FOGORVOS-GENERÁCIÓNAK UTAT MUTASSUNK…”
  • Az atrofizált maxilla 3D rekonstrukciója
  • Az FDI a szájegészségügy világnapját ünnepli

KÖZLEMÉNYEK

ÁSZF | Adatvédelem

Dental.hu © 2022

Nincs találat
Összes találat
  • Kapcsolat
  • Webshop
  • Apróhirdetések
  • UPGRADE CONGRESS 2023
  • DENTAL WORLD 2023
  • Cikkek
    • Általános fogászat
    • Digitális fogászat
    • Endodontia
    • Esztétika
    • Fogtechnika
    • Implantológia
    • Lézer technológia
    • Orthodontia
    • Parodontológia
    • Praxismenedzsment
    • Protetika
    • Szájhigiénia
    • Szakmai Hírek
    • COVID-19

Dental.hu © 2022

  • Belépés
Elfelejtett jelszó?
Lost your password? Please enter your username or email address. You will receive a link to create a new password via email.