Dr. Sidó Levente 2001-ben szerezte meg diplomáját a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán, azóta dolgozik a Honvédkórház Szájsebészeti Osztályán. Itt elsősorban a fej-nyak régió baleseti sérüléseinek, fejlődési rendellenességeinek és jóindulatú daganatos elváltozásainak az ellátásával foglalkozik. Szakvizsgáit 2003-ban (fog- és szájbetegségek) és 2006-ban (szájsebészet) szerezte meg. Fogorvosként 2004-től az AquaDent fogorvosi rendelőben, szájsebészként 2005-től a PreceDent fogászaton dolgozik. 2012 óta tudományos munkát végez a Dentsply/Friadentnél Opinion Leaderként. A Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság tagja.

A diplomája megszerzése óta eltelt közel 20 esztendő. Azóta rengeteget változott, fejlődött szinte a fogászat minden területe. A szakvizsgái megszerzésén túl milyen egyéb lehetőségeket kihasználva igyekezett a tudását bővíteni? Milyen hazai és külföldi továbbképzéseken, szimpóziumokon vett részt az elmúlt években?

Jó pap holtig tanul – tartja a mondás. Úgy gondolom, hogy minden perc, minden óra, amit a szakmával foglalkozva eltöltünk, bölcsebbé, tapasztaltabbá tesz minket. A kongresszusokon és szimpóziumokon sokat tanulhatunk, de a mindennapi munka során is. Nagyon fontos, hogy néha megálljunk, és értékeljük döntéseinket, módszereinket, eredményeinket. Szerencsés vagyok, mert 25 éves, szoros barátság köt több kollégámhoz is, akikkel rendszeresen megbeszéljük, milyen kihívásokkal szembesültünk vagy egy problémára milyen megoldást alkalmaztunk. Én leginkább a hagyományos, személyes találkozókban hiszek, de ki kell emelni a közösségi média egyre nagyobb szerepét a szakmai kommunikációban. Több ilyen csoportot, fórumot is követek, mindenkinek ajánlom a részvételt.

A hazai kongresszusok és tanfolyamok mellett jeles szakmai eseményeken megfordultam Bécsben, Barcelonában, Hamburgban, Zürichben, tartottam előadásokat és kurzusokat Magyarországon, Ausztriában, Csehországban és Bulgáriában is. Az első kongresszusi rendezvény, amelyen részt vettem, 2002-ben volt, a „Magyar Honvédség Sztomatológus Főszakorvosi Összevonás” elnevezésű programján, ahol a „Kommunikáció az orvos-beteg kapcsolatban” címmel előadást is tartottam. Akik személyesen ismernek, tudják, hogy szakmai fejlődés és precíz munkavégzés mellett kiemelkedő fontosságúnak tartom a kommunikációt. Számomra a fogorvos nem csupán egy szakember, aki professzionális szinten ismeri és végrehajtja a kezeléseket, hanem embereket gyógyít, és ez egy komplex feladat, ami nem korlátozódhat kizárólag a fogászati-szájsebészeti probléma megoldására. A legtöbb fogorvos és szájsebész saját vállalkozást is működtet, ahol ügyvezetői, HR-es, könyvelői, marketinges vagy hasonló funkciókat is betölt. Pontosan ezért, az elmúlt két évtizedben sokat képeztem magam kommunikációs, pszichológiai és vállalkozásszervezési területen is, nagyon érdekes és értékes tudással gazdagodva.

Mit jelent és mivel jár a Dentsply/Friadentnél az „opinion leader” tevékenysége?

Opinion leader-nek lenni büszkeség és felelősség is. A 2012-es felkérés komoly megtiszteltetés volt számomra. Egyrészt azt jelenti, hogy egy világszerte ismert és elismert gyártó megkérdezi és figyelembe veszi a termékükkel kapcsolatos észrevételeinket, amely egy adott rendszer vagy termékcsalád legalaposabb ismeretén alapul, és rendszeres visszajelzéseket igényel. Pontosan ebből következik a felelősség is: nyomon kell követni a szakirodalmat, naprakésznek kell lenni az újdonságokkal, nyitottnak kell lenni azok használatára, segíteni kell azokat a kollégákat, akik bekapcsolódnak a rendszer használatába. Az opinion lea­der-i tevékenység természetesen előadások, kurzusok tartását is jelenti. Hiszek benne, hogy a szakma fejlődése tudásunk, tapasztalataink megosztásán alapul, ezért én arra törekszem, hogy egy fórumon a lehető legtöbb információt osszam meg hallgatóimmal. Egy nagy, tudományos családként gondolok az orvostársadalomra, ahol tapasztalataink őszinte és részletes megosztása a jövő kulcsa.

Ismereteim szerint nagy számban lát el szájsebészeti beavatkozásokat az áttörésben visszamaradt fogak, ciszták és egyéb gyulladásos eredetű folyamatok kezelésekor. A műtétek során fel tudja használni az „Éber szedációs ismeretek fogorvosok számára” c. tanfolyamon  szerzett ismereteit?

A válaszom lehet, hogy kicsit megosztó lesz, de amint az előbb említettem, a legfontosabb az őszinteség. Az említett tanfolyamon megszerzett elméleti tudás és gyakorlati tapasztalatok birtokában azt gondolom, hogy a fogászati-szájsebészeti beavatkozásokat helyi érzéstelenítésben, vagy intubációs narkózisban kell elvégezni. Az a meggyőződésem, hogy az éber szedációs eljárások során gyakran kiszámíthatatlan a páciens reakciója és kooperációja, ami a kezelés sikerességét kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy nem szabad ezt a módszert alkalmazni, hiszen az elfogadott és engedélyezett eljárások esetében minden kolléga egyéni döntésére van bízva, hogy mit használ, illetve mit nem a munkája során. Egyébként a tanfolyamot követően a PreceDent Fogászaton kialakítottunk egy olyan kezelőt, ahol intratraheális narkózisban rutinszerűen végzünk kezeléseket. Büszke vagyok rá, hogy dr. Pataki Tibor aneszteziológus főorvos az altatóorvosunk, úgy gondolom, hogy az ő szakmai tudásával és a javaslata szerint beszerzett modern berendezéseinkkel a legnagyobb biztonságban történnek a beavatkozások.

Mikor és miért döntött arról, hogy a fogászat óriási tudástárában a digitális technológia alkalmazásának a lehetőségeivel kezd alaposabban megismerkedni? Milyen módon és hol tudta az ehhez szükséges legfontosabb ismereteket elsajátítani?

A digitális technológia mindig is közel állt hozzám. A ’80-as évek végén és ’90-es évek elején komolyan foglalkoztam számítástechnikával, eredményeimnek köszönhetően a gimnázium végén, felvételi vizsga alóli mentességgel kerülhettem volna be a BME informatika szakára. Ezzel azonban nem éltem, mivel mindig is fogorvosként, szájsebészként szerettem volna dolgozni. Nyitottságom és érdeklődésem az informatika irányába folyamatos volt, így esetemben nem arról volt szó, hogy valami a digitális technika felé mozdított, inkább úgy fogalmaznék, hogy folyamatosan kerestem a lehetőséget és érdeklődéssel vártam, hogy mikor válhatnak végre napi rutinná ezek a módszerek. Meggyőződésem, hogy szakmánk jövőjének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a digitális technológia, ami fokozatosan uralkodóvá fog válni. A szkeptikusoknak hadd meséljek el egy rövid történetet 1992-ből. Aki foglalkozott számítástechnikával akkoriban, bizonyára emlékszik a Bulletin Board Sytem-ekre (BBS), amelyeket 8 bites telefonos kapcsolattal érhettünk el, így abban az időben az adatok megosztása leginkább a többórás várakozásról szólt. Bármelyik, ma szokásosnak számító elektronikus levelet valószínűleg napokig tartana átküldeni egy ilyen hálózati kapcsolattal. Egy nap édesapám megkérdezett, hogy hallottam-e egy „internet” nevű rendszerről, ami arra való, hogy hálózatba kapcsoljunk számítógépeket?

Válaszom az volt, hogy természetesen hallottam róla, de nyugodt lehet, ennek az ötletnek nincs jövője, túl lassú… Azóta tudom, hogy saját tévedéseinkből is sokat tanulhatunk, így minden kollégát arra biztatok, mielőbb kezdjenek foglalkozni a fogászat digitális eljárásaival, mert hamarabb fognak azok nélkülözhetetlenné válni, mint hinnénk. Manapság nagy számban vannak színvonalas tanfolyamok a témában, ahol megismerkedhetünk a digitális technológia újdonságaival és az egyes eszközök használatával. Emellett nagyon fontosnak tartom saját digitális szemléletmódunk kialakítását, ami nem más, minthogy megértsük azt a megközelítést, ahogy a számítógép „gondolkozik”. Erre viszont rá kell szánni az időt, le kell ülni az informatikai eszköz elé, és próbálkozni kell.  

A fogpótlások előkészítése céljából napi gyakorlatához tartozik a dentális implantátumok beültetése és a különféle csontpótló műtétek elvégzése. Ön szerint számítani lehet a különböző növekedési faktorokkal átitatott csontpótló anyagok forgalomba hozatalára?

A növekedési faktorok szájüregi csontpótláshoz történő felhasználásáról jómagam 2002-ben olvastam a szakirodalomban először, de nem csodálkoznék, ha sokkal korábbi publikációt is találnánk. Az élet legtöbb területén nagyon ritka az igazi újdonság, általában csak tökéletesítjük a korábbi módszereket. Gyakran emlegetem, hogy Black 1926-os kiadású Konservierende Zahnheilkunde című könyvében terjedelmes fejezetben foglalkozik a kofferdam gumi használatával…

Gyakran tart előadásokat különböző szakmai továbbképzéseken. Milyen témákról hallhatnak ezeken az érdeklődő fogorvosok?

Úgy gondolom, hivatásunk alapja a csapatmunka, szakmai sikerünk kulcsa az együttműködés. Soha nem mondanám a következőt: „Megoperáltam a pácienst”. Egy beavatkozás még szűkebb értelemben is közös munka, miközben gyakran elfelejtjük a háttérben dolgozók (műtő személyzet, asszisztensek, nővérek, fogtechnikus, fejlesztőmérnök, gyártó, forgalmazó) nélkülözhetetlen szerepét, sokszor még azt is, hogy a beteg is a csapat része!

Több előadásommal az a célom, hogy felhívjam a figyelmet a csapatmunka fontosságára, hiszen az orvos egymagában gyakorlatilag nem gyógyíthat eredményesen. Hiszek benne, hogy helyes gondolkodásmóddal és hozzáállással eredményeink jobbak lesznek, továbbá hatékonyságunkat is növelni tudjuk. Korábban már említettem, hogy hibáinkból is sokat tanulhatunk, pontosan ezért néhány prezentációban a tévedésekre fókuszálok, ami véleményem szerint nagyon tanulságos megközelítés. A közeljövőben több előadást, kurzust tervezünk a Cerec Omnicam CAD/CAM rendszer bemutatása céljából, valamint terveink között szerepel a DentOwl Academy-n szájsebészeti témájú, szakdolgozóknak szóló továbbképzés megszervezése is.

A folyamatos továbbképzés és csapatmunka mellett mi az, amit kiemelkedő fontosságúnak tart a szakmában?

A kérdésre nagyon röviden tudok válaszolni. Az egyszerűbb a jobb. Erre utal az angolszász KISS mozaikszó is: „Keep It Simple, Stupid”, vagy bizonyos megközelítésben „Keep It Short and Simple”. Az új technológiák megjelenésével ma már szinte bármilyen kezelést megálmodhatunk: irányított szövetregeneráció, hi-tech implantátumok, digitális tervezés és kivitelezés. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy nem eseteket/státuszokat kezelünk, hanem emberekkel dolgozunk. Mindig fel kell tenni magunkban a kérdést: mi a legjobb megoldás az adott páciens egyedi esetében? A döntés meghozását számos olyan tényező befolyásolja, ami nem a száj­üregben található. A hangsúly a mérlegelésen van. Nem biztos, hogy a bonyolult eljárás a jobb választás. Nem csak az a lényeg, hogy el tudjuk-e végezni a műtétet vagy műtéteket. A diplomám megszerzése óta eltelt mintegy húsz esztendő legfontosabb tapasztalata számomra a következő: megtalálni a lehető legkisebb kockázattal elérhető legjobb megoldást. Az elmúlt években rendszeresen készítek kombinált fogpótlásokat. Sokkal többet, mint tíz évvel ezelőtt.

A szakmai elfoglaltságokon túl – ha van – mivel tölti szívesen a szabadidejét? A zene és a vízi sportok még mindig a kedvencei közé sorolhatók?

A kérdés első felében lévő „ha van” a legfontosabb, ugyanis „kell, hogy legyen”! Nagyon fontosnak tartom, hogy tudjunk teljesen kikapcsolni és kikapcsolódni, mert csak így lehetünk képesek maximális teljesítményre a munkánk során. Nekem a vízi sport és a zene jelenti ezt, teljes „elvonulás” fizikai és szellemi értelemben egyaránt. Gyerekkorom óta tart a szerelem a víz iránt, akár benne vagyok, akár a felszínén lehetek, tökéletes feltöltődést jelent számomra. Szerencsés vagyok, mert feleségem is a Duna-parton „nevelkedett”, így együtt tudunk hódolni szenvedélyünknek. Büszke vagyok, hogy a még az egyetem alatt alakult Rubor Labii zenekar tagja lehetek, és minden csütörtök estét barátaim társaságában tölthetem zenéléssel, egyetértésben, szeretetben. Számomra az sem csalódás, amikor a szabadidő véget ér, mert az új munkanap mindig új kihívásokat tartogat, így nap mint nap örömmel lépek be a rendelőbe, hogy szeretett hivatásomat végezhessem.

Köszönöm a beszélgetést!