Egyedi felépítmények digitális tervezése

Amióta a modern szkennelő- és tervezőrendszerek mind nagyobb teret nyernek a fogtechnikai gyártásban, az egyedi felépítmények készítése is valódi boomot él meg. Ez a fejlődés szerzőnk laboratóriumában is változásokat hozott az implantátummegtámasztású pótlások készítésében.

1. ábra: Jól látható a 44-es területi gingivadefektus, és az implantátum mély ülése.

Mindig ragaszkodtunk ahhoz, hogy az éppen alkalmazott implantátumrendszerhez ugyanannak a gyártónak a fejeit használjuk. Célunk az volt, hogy a felépítmények terveit saját magunk készíthessük. Megrendelőink számára, akik Straumannt használnak, beszereztünk egy CS2 szkennert. Az itt dokumentált esetben 58 éves páciensről van szó, akinek a 43-37-es területen hídja van, míg a 44-47-es területen foghiánya. Ide implantátumos hidat terveztek. A 44-es és 47-es régióba az implantológus egy-egy Straumann Bone Level, 4,1 mm átmérőjű implantátumot helyezett be. A felszabadítást követően kivették a fonalakat, majd alginátlenyomatot kaptunk, hogy annak segítségével készítsünk nyitott egyéni kanalat. Már az első mintán felismerhető volt, hogy az eset csak egyéni felépítmény segítségével megoldható. Az egyéni kanállal vett lenyomattal készítettük el a mestermintát. De nem szekciós mintaként – az implantátumos hidak mintáit sosem vágjuk szét. A 44-47-es területre levehető, szkennelhető ínymaszkot készítettünk. Jól látható a 44-es területen a jelentős ínydefektus, illetve, hogy az im­plantátum nagyon mélyre került. Hagyományos megoldással ez rövid felépítményre nagyon hosszú koronát eredményezett volna. Ennek megakadályozására már a felépítményt is a pótlás esztétikájához terveztük. A 47-es régió nem okozott problémát.

2. ábra: A megrendelőlap kitöltése.

A pácienseset tervezése

A kezelőorvossal a következőket egyeztettük:

• egyedi felépítmények a 44-es és 47-es im­plan­tátumokra;
• kerámialeplezésű ragasztott híd;
• a 44-es fog nyaki területét ínyszínű kerámiával leplezzük, hogy a korona ne tűnjön annyira hosszúnak;
• a hidat idealizáljuk, mivel a páciensnek felül később lecserélésre kerülő kivehető fogsora volt;
• okkluzális csavarrögzítésű, levehető hidat nem szeretett volna a páciens.

Az itt bemutatásra kerülő szkennelést a gyártó ajánlásai és saját tapasztalataink alapján végeztük. Először is kitöltöttük a megrendelést. A 44-es és 47-es felépítmények anyagául titánt választottunk. A közös behelyezési irány megállapításához csoportba fogtuk a felépítményeket. A szkenneléshez az egyrészes szkennelőfejet használtuk. A beolvasást a minta megfelelő pozicionálása után a teljes ív beszkennelésével kezdtük. Leválasztottuk az emergenciaprofilt későbbi újraszkenneléshez. A komplett beolvasás után a fogak pozícióját a szkennelőfejek felületéhez rendeltük. Ezt követte a fontos területek finombeolvasása. Végül jobb kattintással előhívtuk a menüt, és kiválasztottuk az „emergenciaprofil szkennelése” opciót. Megnyílik egy további ablak, amelyben a területet lehet pontosítani. Ne válasszuk túl kicsire, hogy a korábbi beolvasás adataiba jól beilleszthető legyen majd az íny felülete. Ennek a beolvasásnak az elindítása előtt ki kell nyitni a szkenner tetejét. A mintáról le kell venni a szkennelő-fejeket, és azt újra visszahelyezni, lehetőleg pontosan az előző pozíciójába. Az íny felülete így most szabadon beolvasható. Mivel minden általunk használt anyag szkennelhető, nem kellett szkennspray-t vagy -port használnunk. A következő lépésben határoztuk meg az emergenciaprofilt. A kontúrt lehetőség szerint legkijjebb helyeztük, hogy majd a beragasztás során a kezelőorvos könnyedén távolíthassa el a cementfölösleget.

3–9. ábrák: A minta szkennelése.

Közös behelyezési irány

A „tengelyek illesztése” menüpont segítségével most meghatározzuk a felépítményekre kerülő híd koronáinak közös behelyezési irányát. A két felépítményt közös csoportba fogjuk, majd megnézzük, az implantátumok tengelyirányához képest megvalósítható-e a kellő döntés. A tervezőprogramban aztán ehhez igazítjuk a tervet. Ehhez rengeteg szerszámot használhatunk, mint pl. a Multi-Designert. Célunk, hogy a fejet olyan kidolgozottsággal gyártassuk le, ami minimális utómunkálatokat igényel.

10–11. ábrák: Közös behelyezési irány: a tengelyeket illeszteni kell.

12–13. ábrák: A felépítmények mintázása.

14. ábra: Hídszkennelés: a csonkokat és a hídtagokat beírjuk a megrendelőlapra, és kiválasztjuk hozzájuk a kívánt anyagot. Az egybefogást a „híd készítése” menüponttal érjük el.
15. ábra: A csonkok, illetve felépítmények egyenkénti beolvasása.

16. ábra: A preparációs határ automatikus felismerése.
17. ábra: Közös behelyezési irány.

Az egyedi fej megérkezését követően ellenőrizzük az illeszkedést, és előkészítjük a híd szkennelését. Az eljárás kicsit különbözik a fejeknél tapasztaltaktól. A csonkokat és a hídtagokat beírjuk a megrendelésbe, majd a „híd készítése” menüponttal csoportba fogjuk őket. A mintát beillesztjük a tartóasztalkába, és a következő lépésben meghatározzuk a fog- és hídtagpozíciókat. Ezt követi a csonkok beolvasása. Utána meghatározzuk az egyes csonkok – itt a felépítmények – preparációs határát, majd a híd behelyezési irányát. A preparációs határt az automata funkció általában helyesen határozza meg. Az esetleg szükséges korrekciókat bármelyik ablakban külön el lehet végezni. Az oldalnézet sokat elárul a kontúrról.

18. ábra: Az első tervjavaslat.
19. ábra: A hídtagok pozicionálása és a koronák vázának leplezést támogató kialakítása.

20. ábra: Az összekötők vastagságát is alakítjuk.
21–22. ábrák: A felület finomítása.

23. ábra: A vázat átdolgozzuk és leplezzük.
24. ábra: A 44-es fog méretét a szomszédoshoz igazítottuk, a gingivális részeket pedig rózsaszínű kerámiával lepleztük.

Ezt követően a szoftver maga felajánl egy nyers tervet. Esetünkben antagonista nélkül szkenneltünk, mivel ideális formát szerettünk volna kialakítani. Pozicionáltuk a hídtagokat, a koronavázakat pedig a leplezést megtámasztó módon alakítottuk ki. Ezt követően az összekötő elemek kialakítása történt meg. Különös figyelmet fordítottunk a minimum keresztmetszeti vastagságra. Végül simítottuk a konstrukciót, és elküldtük a Straumannhoz. A hidat két nap múlva kaptuk meg. Ellenőriztük az illeszkedést. Elvégeztük a szükséges korrekciókat, majd az általunk használt kerámia gyártójának ajánlása szerint végeztük a leplezést.  A fejek koronával borított részét, illetve a koronák belső felszínét homokfújtuk, hogy a ragasztáshoz optimálisan érdes felületet hozzunk létre. A 44-es fog méretét igazítottuk a szomszédos fogéhoz, a korona további területeit pedig ínyt utánzó rózsaszínű kerámiával lepleztük. Gyári fej alkalmazásával valószínűleg problémás lett volna ennek a területnek a kiképzése, vélhetően elengedett volna a ragasztás. Az egyedi felépítménnyel elértük, hogy a ragasztási felszín sokkal nagyobb lett. Ráadásul a cementrést kifelé hoztuk, ami a maradékok eltávolításában is jelentős segítséget nyújtott.

Harald Kießling (Németország)
Forrás: DP Hungary