SKELETTÁLIS NYITOTT HARAPÁS KEZELÉSE ÁLLCSONTMŰTÉT NÉLKÜL

Ha megkérdeznénk a fogszabályozó szakorvosokat, valószínűleg többségük legnehezebb feladatként a nyitott harapás kezelését említené első helyen.
A legtöbb állcsontműtétet is nyitott harapás esetén végzik a skelettális korrekció céljából. Azt viszont mindannyian tudjuk, hogy egy állcsontműtéttel kombinált eset általában többéves fogszabályozó kezelést jelent, a műtéti kockázatokról nem is beszélve.

Az is általánosan elmondható, hogy a páciensek rettegnek az állcsontműtétes beavatkozástól, és a legtöbb esetben bármit megtesznek, hogy elkerüljék azt. Ezzel a ténnyel fogszabályozó szakorvosként, nem elfelejtve a tényt, hogy „a fogak végén egy ember található”, magam is maximálisan egyetértek.

Szerencsére a Pitts Protokollok alkalmazásával, a Pitts21-es passzív önligírozó fogszabályozó folyamatos lágy erőhatásokkal történő fogmozgatásainak köszönhetően, az állcsontműtétes esetek 90%-a megoldható műtét nélkül, pácienseink legnagyobb örömére. Legrosszabb esetben fogszabályozó minicsavarok behelyezésével oldjuk meg bizonyos fogcsoportok, illetve akár az egész alsó vagy felső fogsor mozgatását.

Ráadásul a „Pitts Korán Aktív – Active Early” kezelési filozófiának köszönhetően rendkívül gyorsan lehet az ilyen eseteket megoldani. Az „Active Early” kezelési protokollok lényege, hogy kezelés során felmerülő transzverzális, saggitális és vertikális részfeladatokat nem egymás után oldjuk meg, hanem egyszerre, a tér mindhárom dimenziójában végezzük a fogmozgatásokat és a harapás beállítását.

Mint minden esetben, a kezelés megtervezése teljesen arcesztétikai alapokon történik, és az esztétikához szabályozzuk hozzá a funkciót.

Abban az esetben, ha valamilyen állcsúcskorrekciós műtét is szükséges a tökéletes profil kialakításához, a fogszabályozó készülék eltávolítása után történő tipikusan állcsúcsplasztika a páciens számára sokkal kisebb beavatkozást jelent, mint maga az orthognath állcsontműtét.

Ebben a cikkben egy 16 éves lánypáciens esetét szeretném bemutatni (1–7. képek).

Mint sok páciensem, akiknél végül nincs szükség állcsontműtétre, ők is megjárták a saját „kálváriájukat”: már több fogszabályozó kollégánál jártak, és mindegyik azt mondta nekik, hogy állcsontműtét nélkül az eset nem megoldható.

Végső elkeseredésükben időpontot foglaltak hozzám, és legnagyobb örömükre egyértelműen látszódott, hogy a Pitts Protokollok-kal nincs szükség az orthognáth műtétes beavatkozásra.

A Pitts21-es fix készülékes kezelés során a harapásemelőket a felső nagyőrlő fogakra ragasztottuk, hogy a felső molárisok intrúziójával segítsék a harapás zárását (8. kép).

Ún. keresztharapásos, majd később normál class 2-es gumihúzással (9–10. képek), továbbá az elülső fogakon alkalmazott ún. Rainbow harapás-záró gumihúzással (11. kép) korrigáltuk a jobb oldali teljes premolárisnyi distal-harapást, valamint az elülső nyitott harapást.

6 hónap után a nyitott harapás már nagyjából összezárásra került (12. kép)! A gumihordás a kezelés teljes hosszában folyamatos, éjjel-nappal, 22-24 órában az étkezések és az utánuk történő fogmosás kivételével.

Az ilyen nagyfokú nyitott harapásnál a felső frontfogak lefelé mozgatásánál a páciensnek könnyen ínymosolya (Gummy Smile) lesz. A lágy erőknek köszönhetően a középarc izom-egyensúly átalakulása miatt a felső ajak is lefelé mozdul ilyen esetekben, sokszor még a készülék eltávolítását követően is. Ráadásul, ha 2-3 mm látszik az ínyből az nem probléma, mert később az arc öregedésével a felső ajak lefelé mozdul.

Amennyiben szükséges egy adott vertikális pozícióban megtartani a felső frontfogakat, mert nemkívánatos a nagyobb íny- és fogexpozíció (más szóval láthatóság), akkor 2 db fogszabályozási miniimplantátum behelyezésével a felső frontfogak területére a további extrúzió megakadályozható az ideális mosolyesztétikai eredmény eléréséhez.

A fix fogszabályozó készülék mindössze 16 hónapos kezelés után került eltávolításra! Páciensünk legnagyobb örömére állcsontműtét nélkül sikerült mind az arcesztétikai, mind a funkcionális rehabilitáció (13–18. képek).

Jelen esetben ugyan nem állt fenn, de nagyon sok esetben a nyitott harapásos eltéréshez nyelvlökéses nyelés is hozzájárul. Ilyenkor logopédiai kezelés is szükséges a fogszabályozó kezelés mellett, mivel ennek hiányában – a nyelv a retenciós készülékek használata mellett is – újra ki fogja nyitni a harapást valamilyen mértékben!

Minden fogszabályozó kezelés után nagyon fontos a retenció, de ilyen eltérés esetén különösen, mivel a recidíva veszély nyitott harapás esetén a legnagyobb. A fogak és a harapás megtartása fix és kivehető retainer-ekkel történik. A kivehető helyben-tartók legfontosabb eleme a mindkét fogívet összekötő ún. Splint (19. kép), amely egyrészt saggitálisan tartja a helyén a mandibulát, hogy ne csússzon vissza hátrafelé, másrészt segít a harapás zártan tartásában a növekedés teljes befejeződéséig.