Mindannyian tudjuk, hogy a fogápolás hiánya fogszuvasodást, ínybetegséget és kellemetlen leheletet okoz, ám a fogmosás elmulasztása ennél súlyosabb következményekkel is járhat. Lássuk hát, milyen kórképeket érint a dentális egészség hiánya.

Alzheimer–kór

2010-ben a New York Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy létezik kapcsolat az ínygyulladás és az Alzheimer–kór között, miután 20 év adatait vizsgálták át az összefüggés kapcsán. Azonban a tanulmány résztvevőinek száma meglehetősen alacsony volt. A kutatók a dán férfiak és nők pszichés, fizikai és orális egészségét vizsgáló Glostrop Aging Study 152 betegének adatait elemezték. A tanulmány 20 éve periódust ölelt fel, és 1984-ben ért véget, amikor már minden résztvevő elmúlt 70 éves. Az 50 és 70 éves korban mért kognitív funkciók összehasonlításakor a kutatók megállapították, hogy 70 éves korban az ínybetegség szoros összefüggést mutatott a kognitív funkciók alacsony pontszámával.

alz620

A tanulmány résztvevőinél kilencszer valószínűbb volt, hogy pontszámaik a szám-szimbólum teszt (DTS) eredményének alsó tartományába esnek, ha ínygyulladásuk volt. Bár a tanulmány számításba vette a potenciális zavaró tényezőket, mint az elhízásdohányzás és az íngyulladással nem összefüggő fogvesztés, továbbra is szoros összefüggés mutatkozott az alacsony DST pontok és az íngyulladás között.

2013-ban egy brit kutatócsoport az előbbi tanulmány eredményei alapján 10 Alzheimer-kóros és 10 egészséges ember agyszövetmintáit hasonlította össze. Az elemzés azt mutatta, hogy a Porphyromonas gingivalis baktérium az Alzheimer-kóros agyszövetmintákban jelen volt, az egészséges emberek mintáiban viszont nem. A P. gingivalis gyakran összefügg a krónikus ínybetegséggel.

2014-ben egy új rágcsáló tanulmánnyal folytatták a kutatást, melynek eredményeit a Journal of Alzheimer’s Disease közölte. A társszerző, Dr. Sim K. Singhrao szerint létezik tudományos bizonyíték, mely azt mutatja, hogy a három ínybetegség okozó baktériumból kettő képes a mozgásra, és rendszeresen megtalálható az agyszövetben.

„Ezek a mozgékony baktériumok elhagyják a szájüreget és bejutnak az agyba két fő útvonalon. Vagy közvetlenül az agyat és a foggyökeret összekötő idegen át, vagy indirekt módon a vérkeringésen keresztül.”

Dr. Singharo szerint egy ínyvérzéses betegnél az ínybetegséget okozó baktériumok belépnek a véráramba minden alkalommal, amikor az illető fogat mos, sőt még akkor is, amikor eszik.

„A P. gingivalis különösen érdekes, mivel megtalálta a módját, hogy elfuvaroztassa magát a vörösvérsejtekkel a véráramban, és a lép helyett, inkább az agyban, vagyis egy immunellenőrző pontok nélküli terepen száll ki a vörösvértest taxiból. Innen úgy terjedhet az agyban, ahogy csak akar. Ráadásul az idősebbek vérerei hajlamosak megnagyobbodásra és a szivárgásra.”

A publikált tanulmány megerősítette, hogy az egerek szájüregébe helyezett P. gingivalis megtalálja a módját, hogy eljusson az agyba, amint létrejön az ínybetegség. Továbbá feltételezésük megerősíti az új eredményeket, melyek azt mutatják, hogy az agy immunrendszere által a P. gingivalis ellen felszabadított kemikáliák akaratlanul is károsítják az funkcionális neuronokat a memóriához kötődő agyterületen.

Hasnyálmirigyrák

Harvadi kutatók elsőként jelentették a hasnyálmirigyrák és az ínybetegségösszefüggésének bizonyítékát 2007-ben. A tanulmány által a hasnyálmirigyrákkal összefüggésben azonosított ínygyulladás a periodontitis volt, ami a fogakat megtámasztó íny és csontszövetet érinti. A másik ínybetegség a fog körüli szövetek gyulladásával járó gingivitis, ami nem állt összefüggésben a rák fokozott kockázatával. Azonban a tartós gingivitis periodontitishez vezethet. Gingivitis akkor alakul ki, amikor a rossz szájhigiéné miatt a fogágy körüli plakkban a baktérium felhalmozódik.

panc

Az 1986-ban indult, több mint 51 000 férfi adatait összegyűjtő Health Professionals Follow-Up Study ínybetegségre vonatkozó adatainak áttekintésével a Harvardi kutatók megállapították, hogy ínybetegség kórtörténete 64%-al növelte a hasnyálmirigyrák kockázatát azokhoz képest, akinek soha nem volt ínybetegsége. A legveszélyeztetettebbek azok voltak, akiknél nemrégiben fogvesztés történt. Azonban a tanulmány nem talált összefüggést más orális egészségügyi probléma, például a szuvasodás és a hasnyálmirigyrák között.

A kutatók azt feltételezik, hogy létezhet egy kapcsolat az ínybetegek szájában lévő karcinogén összetevők magas szintje és a hasnyálmirigyrák kockázata között. Azzal érvelnek, hogy ezek az összetevők, a nitrozaminok, oly módon reagálhatnak a bél emésztőnedveire, ami a hasnyálmirigyrák kialakulásának kedvező környezetet teremt. Azonban a kutatók 2012-es követéses tanulmánya nem tudta bizonyítani, hogy a periodontitis baktérium a hasnyálmirigyrák oka vagy eredménye. A tanulmány csak a kettő közti kapcsolatot bizonyította.

„Ez nem egy megalapozott kockázati tényező, de hiszem, hogy valami köze van a dologhoz, amit jobban meg kell értenünk.” – ismerte el a szerző, Dominique Michaud.

Szívbetegség

Az előbbieknél talán megalapozottabb a szájhigiéné és a szívbetegség kapcsolata.

2008-ban a MNT beszámolt egy kutatásról (University of Bristol és Royal College of Surgeons) melyben megállapítást nyert, hogy az gyenge szájhigiéné miatt ínvérzéses betegeknél fokozódhat a szívbetegség kockázata. A kutatók megállapították, hogy a szívbetegség kockázata azért nő, mert a szájüregben lévő baktériumok képesek belépni a véráramba és a vérlemezkékhez tapadnak, melyek azután vérrögökké formálódnak, ami megzavarja a szív vérellátását és szívrohamot vált ki.

hear600

„A szájüreg valószínűleg az emberi test legszennyezettebb területe, ahol egyidejűleg akár 700 különböző baktérium is tanyázhat.” – mondta Dr. Steve Kerrigan (Royal College of Surgeons).

„A kardiovaszkuláris betegségek jelenleg az nyugati világ első számú gyilkosai. Az orális baktériumok, mint a Streptococcus gordonii és a Streptococcus sanguinis gyakori fertőző ágensek, és ma már tudjuk, hogy a bakteriális fertőzések a szívbetegség független kockázati tényezői.” – tette hozzá Prof. Howard Jenkinson (University of Bristol).

A Bristol Egyetem kutatói megvizsgálták, hogyan lép interakcióba a vérlemezkékkel a baktérium, a vérereken és szíven belüli nyomást utánozva. A kutatók megállapították, hogy a baktérium védekező mechanizmuskén t használja a vérlemezkéket. Az összecsomósodott vérlemezkék pajzsként védik a baktériumot az immunrendszer támadásától és az antibiotikumok számára kevésbé detektálhatóvá teszik.

Bár ezeket az összefüggéseket továbbra sem tanulmányozzák kellőképpen, a megfelelő szájhigiéné fontos szempont egy sor betegség kockázatának csökkentésben. Az Amerikai Dentál Higiénikusok Szövetsége (ADHA) azt javasolja, hogy naponta legalább kétszer, 2 percig mossunk fogat. A javaslat hangsúlyozza emellett a fogselyem és szájvíz napi rendszerességgel történő használatának fontosságát is.

Forrás: hipochonder.blog.hu