A fogászati fotózás ismerete egy következő szintre emeli mind a rendelőnk páciens- dokumentációját, marketingjét, mind pedig a fogorvos és fogtechnikus, vagy akár a két rendelő közötti kommunikációt. A fotóink segítségével mind a kiindulási állapot, mind a kezelések bemutathatóak a pácienseinknek, ezáltal könnyebben elmagyarázható a kezelési tervünk, vagy akár az eredmény, amire a kezelés után számíthatnak. A jól elkészített fényképek elengedhetetlenek az esztétikai tervezés, vagy akár a digitális mosolytervezésnél is. Nem utolsó sorban pedig prezentációink alapkövetelményei.
1. ábra: Fogászati fotózásra alkalmas, makró vakukkal felszerelt fényképezőgépek.
Egy megfelelő fogászati fotós felszerelés ma már nem megfizethetetlen. Jobbnál jobb gépek, objektívek és vakuk érhetőek el a piacon. A fogászati fotózás robbanásszerű terjedésével új kiegészítőkkel is találkozhatunk a mindennapi gyakorlatban. Az egyik a reflektív keresztpolarizációs technikát használó, vakura rögzíthető szűrő. Cikkünkben ennek a technikának a használatát és az előnyeit gyűjtöttük össze.
2. ábra: Foltok és repedések a zománcban.
A módszer régóta ismert, lényege, hogy a vakuból jövő fényt polarizálják egy szűrő segítségével, így a polarizált fény eléri a fotózni kívánt területet. A polarizált fény egy része szóródik a fog belsejében, egy másik része teljesen, változatlanul visszaverődik a fogról, becsillanást okozva a képen. A teljesen visszavert fény polarizációja megegyezik a polarizált vakunk fényének polarizációjával, a szóródott fénynek pedig megszűnik a polarizáltsága. Ezt kihasználva, a vakunk elé helyezett polarizátorunkkal ellentétesen polarizált szűrőt helyezünk az objektívünk elé, ezáltal a teljesen visszaverődött fény nem jut el a fényképezőgépünkbe, a teljes képet a szóródó fény fogja alkotni.
A bőrgyógyászatban, rendőrségi helyszíneléseknél, de akár ipari környezetben is találhatunk a keresztpolarizáció felhasználására példát.
Ezt a technikát Vanini kezdte el terjeszteni a fogorvosok között, amikor 1996-ban ajánlotta a fogszín kiválasztásának a megkönnyítéshez. Azonban ilyen szűrő akkoriban nem volt a piacon elérhető, egyedileg készítették ezeket. Viszonylag csak kevesen használták ezt az új technikát, mert túl bonyolult volt összeállítani, és nehézkes volt a használata. Egy egyszerűen és gyorsan a vakura rögzíthető, valamint onnan gyorsan eltávolítható szűrőre volt szükség ahhoz, hogy a gyakorlatban is használható legyen a rendszer. Erre a problémára jelentett megoldást a Bio-Emulation csoport által 2012-ben megjelentett polárszűrő család. Ezek a szűrők, gyorsan és egyszerűen használhatók, lehetővé teszik a technika alkalmazását a mindennapi gyakorlatban. A lényege, hogy alumínium vázra rögzített polárszűrő fóliákat mágnesekkel rögzít a különböző makró vakukhoz. Ezeket a vázakat specifikusan az adott vakutípusra tervezték. A hátránya, hogy jelenlegi ára sok fogorvos számára igen magas, és nem minden fajta makró vaku típushoz ajánl megoldást.
A fogászatban a reflektív keresztpolarizáció másik formáját a fogszín-választó lámpák (Smile Lite, StyleItaliano; Rite Lite 2, AdDent) jelentik. Ezek optimális színhőmérsékletű LED-ekkel készült kézi körlámpák, melyek segítenek optimális megvilágítás mellett a fogszín kiválasztásában, valamint lehetővé teszik – a külön erre készített polarizációs szűrőkkel -, hogy szabad szemmel is vizsgálhassuk a keresztpolarizált fog szerkezetét.
3. ábra: A felső középső metszőkön 3 mamelon figyelhető meg (opalescence type 1), borostyán halo-val (characterisation type 3), a felső laterális metszőkön hypomineralizációs foltok ( Intensive type 1).
Cikkünkben az általunk tervezett, ugyancsak mágnesekkel a vakuhoz rögzülő szűrőket használva, mutatjuk be a technika gyakorlati fogásait. Példafotóinkat Nikon R1, illetve Viltrox vakukra tervezett saját szűrőinkkel készítettük.
4. ábra: Komplett eset hagyományos és keresztpolarizációs színválasztással.
Most bemutatunk néhányat a lehetséges felhasználási lehetőségek közül:
Kommunikáció a technikussal
Az első, és talán a legfontosabb felhasználási területe a keresztpolarizált képeknek a biztosabb fogszín-választás, valamint az egyedi zománc foltok, repedések rögzítése. Egy 2011-es cikkben kimutatták a Dél-Koreai, Yonsei egyetem munkatársai, hogy keresztpolarizációs technológiával készült képeket elemezve szignifikánsan jobb a fogszín-választás, mivel a szűrő eltünteti a zavaró visszacsillanásokat és a felületi morfológiát a vizsgált képről, valamint kiemeli a dentin-mag színét. 2001-ben Vanini és Mangani is hasznosnak ítéli a keresztpolarizációs technika alkalmazását, mivel így jobban megfigyelhető a dentinben a mamelon szerkezet, a zománcban a halo effektus, a hipomineralizált foltok és repedések. Ezek az információk egyrészt diagnosztikailag lehetnek fontosak (iniciális caries, „repedt fog szindróma”), másrészt a frontfog opalescenciák, intezívek és karakterisztikák definitív meghatározását is segítik (Vanini color chart). Utóbbiak rendkívül hasznos információk lehetnek olyan nehéz esetek megoldásánál, ahol csupán egy vagy kettő frontfog pótlásáról van szó, és az elkészült pótlásnak észrevétlenül kell beolvadnia a környezetébe. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a fotó nem polarizált párját is el kell készítenünk, hiszen a fogak eredeti látványa és felszíni morfológiája is fontos információk.
5. ábra: Kompozit minták hagyományos és keresztpolarizált képen.
6. ábra: Ragasztó maradék a fogon.
A megfelelő kompozit kiválasztása direkt restaurációhoz
Szintén nagy kihívást jelent a gyakorló fogorvos számára, amikor nem egy teljes fogat, csupán egy részét kell pótolnia. A modern kompozitok sok terhet levesznek a vállunkról, mégis elengedhetetlen a megfelelő színű anyag kiválasztása az élethű restaurációhoz. Ebben is segítségünkre lehet a keresztpolarizációs szűrő használata.
Régen bevált módszer, hogy még az izoláció és ezzel együtt a fog kiszáradása előtt, savazás és bondozás nélkül kis kompozit mintákat polimerizálnak a felépíteni kívánt fog felszínére, így ellenőrizve, hogy a kiválasztott szín illik-e az adott helyre. Ilyenkor szintén zavaró lehet, a fényes, esetleg nedves fogfelszín visszacsillanása. Világosabbnak tűnhet a fog, mint amilyen valójában. Erre a problémára jelent megoldást, ha keresztpolarizációval is megvizsgáljuk a fogat és a kompozit mintákat egyaránt.
De nemcsak a fog színét vizsgálhatjuk, mind a technikusnak, mind a fogorvosnak fontos információ a dentin mag formájának pontos ismerete, ha élethű restaurációt szeretne készíteni. Ha a visszacsillanások nem fedik el a szemünk elől a lényeget, mélyebbre láthatunk a fogba, akár a dentinig. Így a mamelonok elhelyezkedését pontosan megismerhetjük.
7. ábra: A repedések, karakterisztikák keresztpolarizáció általi kiemeltségét, további digitális utómunkával még látványosabbá tehetjük (polárszűrő nélkül, polárszűrővel, polarr.co, clarity 100%).
Ragasztó maradékok, repedések keresése
Néha sajnos előfordul, hogy el kell távolítanunk egy előzőleg adhezív technikával ragasztott pótlást a fogról. Ilyen esetben sokszor kihívást jelent elkülöníteni, hogy mikor látjuk még a ragasztómaradékot és mikor az ép foganyagot, amit szeretnénk megőrizi. A keresztpolarizált képeken ezzel szemben jól elkülöníthető a ragasztó maradék, melynek kirajzolódnak a határai. Néhány kép elkészítésével a preparáció alatt könnyen ellenőrizhetjük munkánkat, az ép foganyagot megőrizve.
Ezek a lehetőségek rendkívül hasznosak lehetnek a mindennapi munkánk során. Ha egyszer beruháztunk egy fogászati fotózásra alkalmas felszerelésre, a szájterpesz és a kontrasztor mellé ma már mindenképpen érdemes beszerezni egy keresztpolarizációs szűrőt is.
Dr. Berkei Gábor, dr. Kis Patrik Attila
