A Michigan-i Egyetem kutatócsoportja szerint úgy tűnik, hogy a teszt a valóságosnál nagyobb mennyiséget mutat ki a mérgező fémből. Elfogadott tény, hogy az amalgám tömések bizonyos szintű higanyt bocsátanak ki a szájüregbe, azonban vita tárgyát képezi, hogy mennyi higany szabadul fel és hogy ez a páciensre nézve jelent-e bármilyen egészségi kockázatot.
Korábbi közegészségügyi tanulmányok állítása szerint a vizeletből kimutatható higany mennyiségének vizsgálata jól használható az amalgám tömések okozta higanyszennyezés becslésére. Ezekben a tanulmányokban azonban a hajban található higany mennyiségét is megbecsülték, amely a táplálkozási szokások függvénye.
A Michigan-i Egyetemen, 12 fogorvos által végzett tanulmány azonban eltér az előbb említettektől, mivel megállapították, hogy a higanyszennyezés két forrásból származhat, amely lehet: a halfogyasztásból származó organikus higany és az amalgám tömésekből származó anorganikus higany.
A tanulmánnyal azt szerették volna bemutatni, hogy a vizeletben kimutatható higanyszennyezés oka lehet a halakból származó metil-higany, a belélegzett levegőből származó higany vagy amalgámtömésből származó anorganikus higany. Az organikus higany azonban a szervezetben demetilálódik és így a vizeletben kimutatható higanyérték megtévesztő lehet, mivel nem csupán az amalgámtömés okozta higanyexpozíció lesz kimutatható.