Papírmentes rendelő és dokumentum kezelés – avagy a digitalizáció mesterfokon
Milyen elõnyökkel jár, ha papírmentessé tesszük a rendelõnket és elektronikus aláírás-rendszert alkalmazunk?

Friss Tamással, a Flexi-Dent fogászati szoftver cég vezetőjével beszélgettem a digitalizáció keretében az ideális helyzetről, papírmentes rendelőről, elektronikus aláírásról.

A papírmentes rendelő

Dr. Simon Botond: Elsőre furcsának tűnhet, hogy egy fogorvos kérdez, és készít interjút egy szoftvergyártóval, de, ha az olvasók is tudják, hogy mi mindketten elkötelezettjei vagyunk a valódi digitalizációnak, akkor talán életszerűbb lesz a kép. Tamás, kifejted, hogy mit szoktál valódi digitalizáció alatt érteni?

Friss Tamás: Nagyon sok olyan kifejezést használunk – szégyellem, de én magam is –, amit inkább csak megszokásból, a kívülről érkező marketingnyomás hatására teszünk. Így halljuk és így is mondjuk tovább megszokásból. Ilyen kifejezés a digitalizáció is. Hangoztatjuk, sokszor olvassuk itt-ott, de, hogy mi is ez valójában, miért jó, hogyan használjuk, ezekről már fogalmunk sincs. Senki sem mondta el ugyanis. A fiatalabbak már beleszületnek, de én is úgy éltem le életem utóbbi háromnegyedét, hogy volt otthon számítógép. Ugyanakkor az egyén és a társadalom számára hasznos digitalizáció általában megfoghatatlan és kevés konkrét hasznot tudunk felemlegetni, pedig van belőle számos.

Mit értesz hasznosság alatt? 

Mondjuk amit ti csináltok például az ikerkutatásban. Vagy azt, hogy tudok fizetni az okosórámmal, vagy igazolhatom magamat jelszó helyett az arcommal. Egész pontosan azt, hogy a marketing miatt mindenki megreked azon a szinten, hogy egy digitális eszközt elkezdjen használni, mert ez egyfajta elvárás. De a valódi használati előnnyel nincs tisztában és a használatot sem aszerint végzi majd, hogy kiaknázhassa az előnyöket, hanem csak azért, mert „már mindenki ezt használja”. Nem pedig a valódi érték, a valódi cél miatt. Haszna akkor lesz egy digitális eszköznek, egy bemenetnek, ha az általa létrejött anyagot a digitális technológiákon belül tovább viszi, és előnyt tud kovácsolni abból, hogy egy analóg dolgot digitálissá konvertált. Egy nagyon egyszerű példával érzékeltetve: szuper dolog, ha orális szkennerrel valaki levesz egy mintát, de, ha utána hagyományos módon készül a levétel alapján a további produktum, akkor egy teljesen felesleges pénzkidobás és időpocsékolás volt az egész. Jobb esetben legalább a páciens elkápráztatható ezzel, de ettől ez nem lett „digitalizáció”. Viszont, ha a digitális mintát az ember tovább viszi, más digitális megoldásokkal számítógépen hozzátesz, elvesz, majd 3D-s nyomtatóval készít belőle a páciens számára hasznos végeredményt, akkor az digitalizáció! Volt értelme. 

Valóban, mi a kutatásaink során nagyon sokféle módon használjuk a digitális bemenetet, de ezek általában egészségügyi eszközrendszerek. Most viszont azért kezdtem ezt a beszélgetést, mert egy olyan külső eszköz tesztelésében vettem részt a Flexivel, ami látszólag nem fogászati, még csak nem is effektív egészségügyi, ugyanakkor mégis. És óriási hozzáadott értéket képvisel, olyan kézzelfogható digitalizáció aminek minden nap látom értelmét: papírmentessé lehet tenni egy rendelőt és közben újra lehet írni a jogbiztonság és a dokumentálási kötelem működését. Fejtsd ki légy szíves!

Mindent össze is foglaltál! Viccet félretéve tényleg papírmentessé tudunk tenni egy rendelőt, ami a leglátványosabb része Flexi új moduljának, de semmiképp sem ezt emelném ki elsőként. Ez igazából eszköz egy sokkal átfogóbb probléma kezelésére, amolyan kettő az egyben. A rövid tömör összefoglalás az az, hogy Flexihez fejlesztettünk egy olyan modult – teszem hozzá: nem elsőként, csak más mélységben kidolgozva –, amely révén a pácienseknek többet nem kell papírokat aláírniuk, minden dokumentáció folyhat tableteken, papírmentesen. Ebben a legnagyszerűbb az az, hogy a pácienskartonokat klasszikus értelemben fel lehet számolni. Nem kell tovább szekrényeket gyártatni és a legkülönbözőbb helyeken, várókban, öltözőkben, pincékben, padláson 30 évig dokumentumokat tárolni. 

Oké, de akkor hol is van a valódi digitalizáció amit te szeretnél?

Jogos a kérdés, amiről eddig beszéltem, az csak a bemenet. Látványos, nagyon sok hasznossággal jár önmagában is az, hogy minden digitálisan kerül be a rendelőbe, de a valódi előnyök garmada csak ezután kezdődik. Menjünk sorban: a páciens bemegy a rendelőbe, ahol nem kell többé jegyzettömböt, papíríveket a kezébe adni és aztán az eltűnt tollainkat keresni, hanem minden egy tableten történik. A kitöltött dokumentumokat is a tableten írhatja alá, amihez természetesen minden technológiai, jogi hátteret teljesítünk. Ebben az értelemben mondjuk már különbözünk a létező konkurens megoldásoktól, mivel saját aláírás hitelesítési rendszerünk van és minden házon belül történik. Semmilyen adat nem kerül külső szolgáltatóhoz, ami fontos bizalmi tényező. A páciens által aláírt dokumentumokat Flexi hitelesíti és olyan módon tárolja szakszerűen, ami jogilag is teljes egészében megfelelő. A rendelőben pedig nem lesz többet papír. Ez utóbbinak meg van az az előnye is, hogy nem keletkezik olyan papír alapú anyag, aminek azután a szakszerű megsemmisítéséről gondoskodni kellene. Bármely irat, amin páciensadatok vagy páciensre vonatkozó egészségügyi adatok azonosítható módon vannak, azt szakszerű keretek között kell megsemmisíteni, nem dobható csak úgy a szemetesbe. Papírmentes esetben ilyen „felesleges”, kidobható dokumentumok nem is születnek. Hol van a digitalizáció, vagyis az a határ amikor ezzel a korábbi megoldásnál jobban jár a rendelő? Például a recepciósoknak, páciens koordinátoroknak nem kell dupla munkával a kézzel kitöltött lapokat begépelnie a recepción lévő számítógépbe. Tehát rengeteg idő spórolható meg, nem beszélve a hibázás lehetőségének csökkentéséről. Mi van, ha nem jól olvasható egy e-mail cím vagy egy TAJ számot elírnak az átgépeléskor? Előbbi esetben fontos marketing és kommunikációs veszteségünk van, utóbbi esetben nem fognak felmenni az adatok az EESZT-be. Ha a beteg maga tölti ki ezeket és az adatok rögtön a fogászati szoftverbe kerülnek, akkor egy nagyon jelentős hibázási lehetőséget már kizártunk, és még a munkaidőből is rengeteget megspóroltunk. Manapság, amikor az egyik legnagyobb céges költség a járulék megfizetése, ez nem egy elhanyagolható szempont. 

Rendben, tehát a páciens besétál és az első pillanattól a távozásáig teljesen papírmentessé tehető a dokumentáltsága. Mik tartoznak ide, például a számlázás is?Természetesen akár az is. Nagyon sok olyan megszokással élünk, ami városi legendákra vagy régen aktualitásukat vesztett rutinokra alapszik. Gondolok itt arra, hogy a számlát sokak szerint „ki kell nyomtatni” vagy „alá kell írni” pedig ez egyébként már régen nem igaz. De sorban haladva, a számlázás az utolsó tétel. Ha az elejétől nézzük, akkor igen, valóban papírmentessé tehető minden, a páciens alapadatainak rögzítésétől, a GDPR elfogadásán, az anamnézis felvételen át, az árajánlatok kezelésén keresztül, az ellátáshoz tartozó beleegyező nyilatkozatokon, átvételi elismervényeken is túl, a számlázásig minden papírmentes.

Az elektronikus aláírás

Mindez teljesen szabályosan, jogszerűen, elektronikus aláírással? Mit jelent pontosan ez életszerűségében, hogy a páciens elektronikusan ír alá?

Ez az egész elektronikus aláírás dolog egy kicsit megfoghatatlan volt eddig. De az utóbbi COVID-os másfél év – ahogy sok másban is – ebben is elfogadottabbá, ismertebbé tett bizonyos megoldásokat. Ma már alapvető, hogy a futárszolgálatnál vagy a postai kézbesítésnél nem papíron, tollal írunk alá, hanem azon a kis kütyün – azért nevezem így, mert többféle van – biggyesztjük oda az aláírásunkat. Talán a legnagyobb áttörést a banki világ hozta, hiszen ma a legtöbb pénzintézetben már aláíró padon kell szignózni a dokumentumokat. Szóval ez az egész sokkal elfogadottabbá vált. Jogilag korábban is rendezett volt az elektronikus aláírás helyzete, de ez nyilván nem volt elégséges ahhoz, hogy társadalmi szinten is akceptált legyen. Ma is gyakran elhangzik még a „bírói gyakorlat” meg a „joghatás” kifejezés, ha ez a téma felmerül, de a 2016-ban az Európai Unió által készített összefoglaló jogszabály (eIDAS) teljesen kitisztázottá tette ezt a témakört. A világ nagy részén nem csak, hogy elfogadják az elektronikus aláírásokat, hanem szerencsére ezt többnyire egységesen teszik. Ma már semmi különbség aközött, hogy a páciens papírt ír-e alá tollal, vagy ugyanazt a dokumentumot tableten az ujja hegyével, esetleg a tablethez tartozó speciális tollal. Ma már a páciensek sem lepődnek meg ezen. Többféle tesztet – kicsit nagyzolva: kutatást – is végeztünk a témában, hiszen több évig tartó átfogó fejlesztést kívánt ez a modul, de egyértelműen azt az eredményt kaptuk, hogy a páciensek már nem lepődnek meg, és főleg nem kérdőjelezik meg az elektronikus aláírást. A meglepettség inkább egy erős, pozitív marketing impresszió, mert meglepődnek, ha ilyen újszerű megoldást látnak egy váróban. Azt nehezebben, vagy egyáltalán nem tudják megítélni, hogy egy kezelőegység mennyire modern vagy sokoldalú, de egy ilyen, a saját kezükkel tapasztalható dolog le tudja nyűgözni a pácienseket.

És ez így teljesen hiteles? 

Igen, de az elektronikus aláírásoknak sok fajtája van. Ez egy óriási halmaz, amiről ma már minden elérhető közérthető nyelven az interneten. Röviden: az elektronikus aláírások átfogó halmaznak egy változata az, amit manapság egyre több helyen használunk és megegyezik a kézi aláírásunkkal. Ez a változat a biometrikus aláírás, ami a nevében viseli, hogy valami az emberre vonatkozó egyedi adottságot hordoz magában és az segíti a hitelesítést. Egy aláírás megkérdőjelezése esetén több dolgot is meg lehet támadni. De alapvetően az a kérdés, hogy az aláíró szándéka valós volt-e. Ilyen értelemben a papíralapú és az elektronikus aláírás között nincs különbség. Ugyanolyan erős jogi értelemben egy tableten végzett biometrikus aláírás, mint ugyanannak az analóg megfelelője, vagyis a papíros-tollas. 

Flexi egyébként ezzel együtt sem elégedett meg ezzel a szinttel, számos kiegészítő hitelesítési, illetve a hitelesítés minőségét erősítő megoldást alkalmazunk, amiben szintén különbözünk, vagyis szerintünk ez egy még jobban, még összetettebb helyzetekben is biztonságot adó jogi megoldás. Összességében nagyobb jogi biztonságot ad, mint a hagyományos papíralapú, de ez már inkább folyamatirányítási kérdés és dokumentummenedzsment.

Rendben, és mennyire drága ez nekem?

Egyáltalán nem gondolom vészesnek. A legnagyobb költség talán az a néhány eszköz, tablet amin az interakció majd zajlik. De létezik a megoldásunk mind iOS-re, vagyis Apple-ös termékekre, mind Androidra, tehát olcsóbb típusokra is. Ráadásul nyilván mindkettő típus évekig használható – a mai tendenciákat figyelembe véve átlagosan 2-3 évig jó egy ilyen készülék. Maga a modul nem drága, de minimum semmiképp nem összehasonlítható azzal, hogy mennyit lehet vele spórolni a hasznosság oldalán. Természetesen nem lesz olcsóbb, mint a korábbi változat! Nem állítom azt, hogy a papírköltségen meg lehet spórolni ezt az új alternatívát, bár a festék patron árát is belekalkulálva már lehet, hogy magam is meglepődnék! Viszont, ha hozzátesszük a többi előnyét, akkor megint igazzá válhat az a mondásom, hogy a jó fogászati szoftver költsége alacsonyabb, mint amennyit meg lehet vele spórolni! Nem minden esetben, de szignifikáns mennyiségű példa van erre. Minimum egál. Amúgy havi néhány ezer forint, természetesen a rendelő méretétől függően, de tényleg megfizethető terméket csináltunk.

Milyen más előnye van?

Sok más előnye van, pontosan az előbb emlegetett „valós digitalizáció”. Ugyanis onnantól kezdve, ha a beteg teljes kartonja és adatrendszere mind digitális és mind benne van a fogászati szoftverben, akkor abból nagyon sok lekérdezést lehet megvalósítani. Hiába van egy rendelőben sok évre visszamenőleg 30.000-50.000 betegkarton papír alapon, az legfeljebb szükséges szemét. Nagyon kevés kivételtől eltekintve ezek a betegkartonok és a bennük szereplő adatok nincsenek rendezve. Vagy, ha vannak is, akkor is vagy időrendben, vagy ABC-s sorrendben, viszont a kettő között nincs átjárás. Nehéz belőlük előkeresni egyetlen konkrét esetet is, főleg egy intervallumot vagy egy átfogóbb, több tényezős kutatást, lekérdezést lebonyolítani. Egy jogi vitához még vissza-vissza lehet keresni egy konkrét dokumentumot vagy kartont, de egy marketing kampányhoz egy átfogó lekérdezést készíteni egy vagy néhány szempont alapján nyilván lehetetlen. Ahogy nem megvalósítható az sem, hogy egy garanciális visszahíváshoz lekérjem az összes olyan beteget, akiknél egy bizonyos anyagot használtak a rendelőben. Tehát ott jön létre az általam kívánt valódi digitalizáció, hogy a korábbi analóg megoldáshoz képest kézzelfogható további előnyök valósulnak meg újabb energiabefektetés nélkül. Igen, lehet, hogy az elején eggyel többet kell kattintani, de az az egy klikk automatizmusok sorát indítja meg és végső soron húsz másik kattintást spórol meg. Kivitelezni lehet olyan dolgokat, amiket előtte lehetetlenség lett volna, illetve olyanokat is amikre korábban akár volt mód, de az új megoldás révén vagy gyorsabban, egyszerűbben, vagy hatékonyabban, vagy olcsóbban lehet azt megtenni. Tehát van előnye azon kívül is, hogy jól néz ki!

Dokumentummenedzsment – ez miben más?

Az előbb említetted, illetve használták, egy kifejezést: dokumentummenedzsment. Egyelőre kevesen tudják rólam, hogy egy ideje az igazságügyi orvos szakértői irány felé fordultam, de ennek keretében ez a része a technológiának utóbb jobban érdekelt, mint a papírmentesség! Sőt, ha jól értem a szavaidból, akkor te is úgy tekintesz a papírmentes technológiára, mint belépőre a dokumentummenedzsment világába? Segíts ezt megmagyarázni légy szíves!

Ez is a sokat emlegetett „valódi digitalizáció” része. Vagyis ez egy nem közvetlen előnye a papírmentességnek. Flexiben nem csak lehetővé tettük a papírmentes rendelő fogalmát, illetve nem csak elektronikus aláírás szolgáltatóvá váltunk, hanem erre az egészre egy teljesen új modult fejlesztettünk dokumentum menedzsment néven. Tudom, nem túl kreatív, de egyre kevésbé díjazzuk a hókuszpókuszt, és ez a kifejezés már aránylag ismertté vált. Szóval a papírmentesség önmagában egy szuper dolog, alig vártam, hogy megjelenhessünk vele a piacon, de még sokkal fontosabb és hasznosabb az, hogy ez az egész a digitálisság révén egy még hasznosabb formában manifesztálódhasson. A legtöbb szoftverbe, nyilván Flexibe is mindenféle lelet, dokumentum, pdf feltölthető és tárolható a beteg kartonjában. De ez megint csak egy passzív eszköz, egy címkézett digitális tároló, statikus. Nem jön belőle újabb hasznosság, ettől nem lesz majd igaz a szoftverre, hogy többet spórol meg, mint amennyibe kerül. Egy ilyen tárhelynél lényegesen hasznosabb egy dokumentum menedzsment rendszer. Vagyis egy olyan dokumentum tár, amelyik intelligens, automatizált megoldásokat kínál a digitális dokumentumok mellé. Amióta fogászati szoftverrel, fogászatokban zajló folyamatokkal foglalkozom egyre erősödő és általános tapasztalatom, hogy bizonyos területek túlszabályozottak az adminisztrációban. De sajnos azt kell mondjam, hogy szükségszerűen túlszabályozottak, van oka és előzménye ezeknek. Viszont a túlszabályozás azt a részeredményt hozta, hogy számos adminisztráció nem úgy történik meg – az életszerűség hiányában –, ahogy azt a jogszabályok előírják. Erről vagy tud a rendelő vezetője/tulajdonosa, vagy rosszabb esetben nem (tapasztalatom szerint ez a többség, aki nem is tud róla). Senki, egyikünk sem úgy éli az élete vagy a munkájával töltött idő minden másodpercét, hogy közben azon kattog, épp megfelel-e minden jogszabálynak. Viszont nagyon fontos, hogy egy egészségügyi szolgáltatónál, egy fogászati rendelőben ennek a jelentősége sokkal nagyobb, mint általában, mivel minden adminisztrációs tévesztés vagy lazaság egyoldalúan a rendelőnek árt. Nem nagyon létezik olyan adminisztrációs hiányosság aminek a következményét a páciensnek kellene viselnie. Ráadásul a jogrendünk szerint a „vádlónak” kell bizonyítania, vagyis, ha egy állampolgárnak vélt sérelme van, akkor neki kell az igazát alátámasztania. Ez azonban egyedül az egészségügyben fordítottan működik, az egészségügyi ellátással kapcsolatban a rendelőnek kell bizonyítania azt, ha a páciensnek nincs igaza. Ez pedig a helyes dokumentáltság nélkül lehetetlen, az viszont már-már életszerűtlen dolgokat kíván meg. Huszonkettes csapdája… Egy jó dokumentum menedzsment rendszer ezt tudja elkerülni, ráadásul úgy, hogy nem ad többlet feladatot a rendelő dolgozóinak, hanem még egyszerűsít is. Egyszerűsítés mellett segít a jogszabályok maximálisabb betartásában, valamint a rendelő számára szükséges legmagasabb jogbiztonság elérésében. 

Azokban a rendelőkben, ahol eddig analóg módon végezték el az összes szükséges adminisztrációt, előkészítést, ott rengeteg munkaidőt és humán erőforrás kapacitást tud felszabadítani Flexi dokumentum menedzsment rendszere. Ott pedig ahol ezek az életszerűség problematikája miatt már esetleg csorbultak, ott változatlan erőforrás mellett kipótolja a jogi hézagokat és hiányosságokat. Tehát vagy HR, vagy jogbiztonság oldalon hozza be az árát. Mondok egy példát, banális: tegyük fel, hogy van egy páciensünk, aki két hónapja elkezdett egy több vizites beavatkozást. Tehát itt járt két hónapja, a jövő héten pedig megint jön. Két hónapja minden dokumentumot aláírt, teljesen rendben van. De! A múlt héten végzett a jogász a GDPR tájékoztató módosításával mondjuk például azért, mert kellett bele egy új bekezdés arról, hogy a váróba kamera rendszert szereltek és videófelvétel készül, vagy arról, hogy a páciensek hozzájárulnak ahhoz, hogy marketing célra használni lehessen az orvosi fotó-dokumentációjukat, vagy ilyesmi. Ha az említett páciensünk jön a jövő héten a kezelés sorozat folytatására, akkor az ő általa korábban aláírt GDPR tudomásulvételi dokumentum már hatályát vesztette, hiszen a tartalma megváltozott. A páciens koordinátoroknak folyamatosan figyelnie kellene, hogy egy ilyen változás esetén melyik páciens mikor járt a rendelőben utoljára és aszerint kivel-kivel új GDPR nyilatkozati elfogadót kellene aláíratnia. 

De mondok máris egy még banálisabbat! Arra nincs általános jogszabályi előírás, hogy az anamnézis lapot milyen gyakran kellene újra kitöltetni a pácienssel. Az anamnézis azon részét, ami már egészségügyi vonatkozású, azt a törvény szerint eleve mindig az orvossal közösen, a kezelőben kellene kitölteni, irányított módon. De a törzsadatokat, például a lakcím, vagy egyéb fontos személyes adat változását legfeljebb akkor követi le a rendelő, ha a páciens erről külön szól. Pedig egy jogvita esetén a postai kézbesítés címe igen fontos lehet, tehát a téma talán ritkán aktuális, olyankor viszont nem elhanyagolható, mert ritkán, de milliós kár keletkezhet. Szóval időnként rá kellene kérdezni a páciensnél, hogy változott-e valami a személyes adataiban. És ekkor nem elégséges, ha bemondja, hogy „nem”, hanem azt egy megfelelő dokumentummal rögzíteni is kell, hogy ő hitelt érdemlően nyilatkozott erről. Onnantól az ő baja, ha mégis máshol lakik csak elfeledkezett ennek jelentőségéről. Ha ezt emberi erőforrással akarja követni és adminisztrálni a rendelő, akkor erre külön személyzet kellene a recepció mellé, ami pedig képtelen költség. De menjünk tovább, mert ezek a példák a banális dolgok. Innentől azonban következnek a komoly tényezők, a műtéti beleegyező nyilatkozatok, garanciák és egyéb komoly jogi következménnyel járó dokumentumok, amelyek előkészítésére a nyugati határszélen, a fogturistákat ellátó rendelőkben már tényleg külön személyzet van sok helyen. Miért? Mert ez annyi feladatot jelent, ha a rendelő vezetője vagy tulajdonosa garantált jogbiztonságot szeretne. Nyilván azon a környéken gyakoribbak a peres esetek és a jogviták, de úgy tapasztalom, hogy országszerte egyre öntudatosabbak a páciensek és növekszik a jogoskodásba torkolló esetek száma. Flexi dokumentum menedzsment moduljában az összes beleegyező nyilatkozat automatikusan, a kezelésekhez igazodva készen várja pácienst, minden érdemi emberi beavatkozás nélkül, legfeljebb egy-két kattintással. 

És ez a dokumentum menedzsment – ami bevallom nálam feltette az i-re a pontot, ez teljes egészében együtt dolgozik a papírmentességgel?

Nem tudom, hogy most szándékosan kérdeztél-e alám, de pont ezt akartam mondani! Igen, a dolgoknak csak akkor van értelme, ha ezek a megoldások összekapcsolódnak. Ettől lesz értelme a digitálisságnak. Amúgy csak nagyon trendi, de értelme még nincs! Az egész egy zártláncú folyamattá alakítható, nyilván a Flexiben viszonylag flexibilisen paraméterezhető módon. Tehát a beteg bejön, a rendszer automatikusan ellenőrzi, hogy milyen célból jött, mikor járt ott utoljára, ez alapján előre elkészíti az összes beteghez és az ellátásához fűződő dokumentumot és azt számos olyan technológiai és jogi megoldással ötvözi, amelyek még fokozzák a rendelő jogbiztonságát, nem utolsósorban pedig még elégedettebbé teszik a pácienst. Aztán a beteget az ellátása során szükséges további dokumentumokkal is ellátja, a kezelése után automatikusan elkészíti a betegenként és kezelésenként egyedi paraméterekkel kiegészített szövegeket, például garancia leveleket, átvételi elismervényeket. És természetesen mindezeket Flexi időbélyeggel látja el és tárolja a törvényben meghatározott módon és ideig. Jogvita esetén pedig, ha a dolog odáig fajulna, akkor Flexi, mint külső bizalmi szolgáltató tesz nyilatkozatot arról, hogy az adott dokumentum hiteles-e, illetve Flexi prezentálja ennek technológiai, bizonyító elemeit.

Fontos, hogy csak azért, mert valaki papírmentesen dolgozik, vagy csak azért, mert használja Flexiben a dokumentum menedzsment rendszert, attól ez a magasabb jogbiztonság még nem jön létre. Ehhez az is kell, hogy ezeket az eszközöket megfelelően használják, ehhez azonban tréningeket, képzéseket biztosítunk, és amit lehet a gyakorlatban elvégzünk a rendelő helyett!

Dr. Simon Botond

Dr. Simon Botond az új felfedezések megszállottja. Kutatásában ötvözi a digitális fogászatot a fogászati ikerkutatással és emberi azonosítással. Csapatával közösen elnyerték a Semmelweis Egyetem Innovációs díját 2019-ben, az American Society of Forensic Odontology kutatási ösztöndíját 2020-ban és 2021-ben, valamint számos hazai és világkonferencián dobogós helyezéssel jutalmazták kutatási prezentációit. 2020 januárjában jelölték és beválasztották a világ 100 legjobb fogorvosa közé mint innovátort. 

Friss Tamás a Flexi Medical Hungary Zrt. egyik alapítója és vezetője. Eredetileg szoftverfejlesztő, a fogászati szektor gazdasági és vállalatirányítási ismerője. Tanulmányait Szegeden és Pécsen végezte, a többi között okleveles praxismenedzser. Irányítása alatt a Flexi-Dent fogászati szoftver az ország egyik sikeres, a piac nagyjából negyedét lefedő szolgáltatássá nőtte ki magát, a vállalat pedig évről évre számos díjat, elismerést és minősítést vív ki. Fogászati programjuk jelenleg az egyik legösszetettebb és legsokrétűbb, az egyszékes rendelőtől egészen a SE FOK-ig szolgálják ki a fogorvosi szakmát.