Pácienscentrikus endodonciai megközelítés

Az utóbbi évtizedekben a helyreállító fogászat a kevésbé invazív megközelítés felé fordult. Az anyagtani fejlesztések, a fogtechnika fejlődése, a megváltozott fogorvosi szemlélet és protokollok lehetővé tették az egyre élethűbb, funkcionális és a lehető legminimálisabb ép fogszövet feláldozásával járó restaurátumok készítését.

Sajnos, az endodoncia területén ez a minimálinvazív szemlélet még nem elterjedt. Évtizedekkel ezelőtt megalkotott szabályokat követünk, melyeket a rossz megvilágításra, a „vakon” gyökérkezelésre, a taktilis érzékelésre és a merev file-ok alkalmazására alkottak meg. Kicsit olyan ez, mintha az adhezív töméstechnikához a mai napig is maradéktalanul a Black elveket alkalmaznánk….

Azonban az operációs mikroszkóp megjelenése, a modern hőkezelt file-ok és képalkotó eljárások széles körű elterjedése lehetőséget ad a konzervatívabb megközelítésre.

Így a minimálinvazív endodonciai és restauratív fogászati szemlélet egymást kiegészítve megőrizhetik az ún. 3D abroncs épségét, ezáltal a fog hosszú távú funkcióját – ami ugye a pácienseink legfontosabb érdeke.

Véleményem szerint a modern endodoncia a restauratív fogászat szerves része. Célja nemcsak az, hogy kezeljük, illetve megelőzzük a periapikális folyamatok kialakulását, hanem az is, hogy a gyökérkezelés során minél több ép foganyagot őrizzünk meg. Pácienseink számára ezzel biztosítjuk a fogaik hosszú távú panaszmentes és funkcionális működését.

A modern endodonciai megközelítés gyakorlati alkalmazását az alábbi esettel szeretném illusztrálni:

2016. január elején egy jó általános egészségi állapotú 35 éves férfi érkezett a rendelőmbe, diffúz jobb oldali fájdalommal. Nem tudott ráharapni és hozzáérni a jobb felső hatos (16) fogához (1. ábra). Az alapos szájvizsgálat után kis térfogatú CBCT felvételt készítettem (2–3. ábrák). A fog nem volt szondázható parodontálisan, enyhe mobilitást mutatott. Az áthajlás bukkálisan nyomásra nagyon érzékeny volt. Palatinálisan a bal oldali azonos területtel összevetve, nyomásra csak kismértékű eltérés volt tapasztalható.

Diagnózis: akut apikális periodontitisz

A 16-os fogat 2013-ban gyökérkezeltem pulpanekrózissal. Préselt kerámia onlay-jel láttam el.

Annak idején három csatornát gyökértömtem, mikroszkópot akkor még nem használtam. Mivel a felső első molárisoknál a praxisomban jelenleg a mikroszkóp használata mellett az mb2 variációk előfordulása 90% feletti, ez felvetette bennem az esetleges fel nem lelt mb2 jelenlétét.

Ezt a cbct elemzése meg is erősítette.

Értékelve a rendelkezésemre álló információkat, két ülésben elvégzett, cbct vezérelt, szelektív újra-gyökérkezelés mellett döntöttem. Ennek az volt az oka, hogy a cbct-n csak a mezio-bukkális gyökér körül volt észlelhető radiolucens terület, a cbct-n fel nem lelt mb2 volt látható, az áthajlás tapintásra is ott volt fájdalmasabb.

Először méréseket végeztem a CBCT felvétel horizontális és szagittális metszetein a bemenet helyének és a fúrás mélységének a meghatározásához (4–5. ábra). Utána a bemenet helyét a rágófelszínre rajzoltam (6. ábra). A fúrás tervezett mélységét a fúró szárán gumistoppal jelöltem (7. ábra).

Azért, hogy a fúrás tengelyét ellenőrizni tudjam, a bemenetkészítés idejére eltávolítottam a kofferdamot (7. ábra).

Az újraizolálás után kitisztítottam az üreget, és mikroszkópban megvizsgáltam (8. ábra). Miután felleltem a guttaperchát az MB1 csatornabemenetében, az MB1 és P csatornákat összekötő virtuális vonaltól mesiálisan és palatinálisan az operációs mikroszkóp segítségével gyorsan megtaláltam az mb2-t, és kapituláltam. A hosszakat elektromos bemérővel (Foramatron D-10) határoztam meg, és tűskontrollal ellenőriztem (9. ábra). Az MB1-et nem sikerült kapitulálni, de mivel cbct alapján 0-2 mm határon belül volt a régi gyökértömés, ezen nem aggódtam.

A gyökértömést D1, D2 és S1 (Protaper Universal, Dentsply-Sirona) eszközökkel távolítottam el.

A tágítást két szakaszban végeztem. (Protaper Universal S1, Protaper Next X1, Hyflex (Coltene) 04/20). A végleges apikális átmérőt kézi reszelőkkel alakítottam ki. Mb1: 02/35, MB2: 02/25. (10-11. ábra).

Az átöblítéshez gyökércsatornánként 15-20 ml 5.25%-os Naocl-t (Cerkamed) alkalmaztam, 30 G-s oldalt nyílt átöblítő tűvel. Az össz-hatóidő 30 perc volt. Szonikus aktiválást és MDA technikát alkalmaztam. A végén 17 %-os EDTA-t (Cerkamed) használtam 3 percig, utána steril fiziológiás sóoldatot.

Egykónos technikával tömtem, biokerámia sealerrel. (Totalfill, FKG.), (12. ábra). A páciens két hét múlva panaszmentes lett.

A gyökérkezelések során a bemutatott eset kiváló példája a modern technikák és eszközök használatára, melyek lehetővé teszik számunkra a kevésbé invazív kezelések tervezését és kivitelezését.

Gondoljunk mindig a páciensünkre, hiszen számunkra ő a legfontosabb! Számára meg a saját fogainak panaszmentes megőrzése, akár az egész élete során is.

Ennek biztosítására minden lehetőségünk adott, érdemes élni vele!

Dr. Benyőcs Gergely
Forrás: DP Hungary

[box type=”info” ]A cikk szerzője előadást tart az Endodontiai Kongresszuson, a Dental World kiállításon 2017. október 14-én[/box]