A kutatók tinédzserek szájhigiéniáját vizsgáltálták, majd 3 éves korig visszamenőleg is ellenőrizték az adatokat, hogy kiszürjék, mely faktorok játszottak szerepet a gyerek jelenlegi orálhigéniájára. Bár a fenti szempontokból csak anyukákat vizsgáltak, a kutatás főmunkatársa, Professzor Suchitra Nelson szerint az eredményeket ki lehet vetíteni a gyermek elsődleges nevelőjére, ha az nem az anyja volt. Nelson csapata 224 serdülő fogazatát vizsgálta hosszútávú kutatás alatt, amely alacsony és normál születési súlyú gyerekekre terjedt ki. Az évek során a kutatók egészségügyi információkat gyűjtöttek a gyermek és anyja egyészségügyi állapotáról a gyermek 3, 8 és 14 éves korában. Ezután a szájhigiéniát a lyukas és hiányzó fogak, illetve a tömések száma, az esetleg meglévő fogászati plakk szintje, valamint a gyenge orálhigiénia egyéb jeleinek összevonásával számították.
Az anyukákkal egy kérdőívet is kitöltettek, amelybe kérdéseket tettek fel a megelőző kezelésekről, mint például rendszeres szájöblítés, a cukros ital fogyasztásról, valamint a fogászati kezeléseken és szűréseken való részvétel gyakoriságáról is. Az adatok alapján még a legelterjedtebb megelőző kezelések (például flouride tartalmú fogkrémek használata), illetve gyakori ellenőrzéseken való részvétel sem tudta teljes mértékben megelőzni a fogszuvasodás kialakulását 14 éves korra, összegezte Dr. Nelson.
Mi akadályozta meg a fogszuvasodását kialakulását?
Egy statisztikai modell segítségével a kutatók arra jutottak, hogy a szájhigiénia szempontjából nagy szerepet játszik az anya mentálhigiéniás állapota, iskolai végzettsége és általános tapasztalata a gyermek 3 és 8 éves korában. A kutatók arra jutottak, hogy ha az anya ezen három területből akár az egyiken is rossz eredményeket ért el, a gyermeke 14 éves korában az átlagnál rosszabb orálhigiéniás eredményeket ér el. “Nem zárhatjuk ki a gyermek környezetét a kutatásunkból”-mondta Nelson. “Nem elég, ha mindennap megmossa a fogát, ennél többet kell a szájhigiéniával foglalkozni, de nemcsak a gyermeknek, hanem a gondozójának is”. A gyermek fiatalabb korában másolja az anyja viselkedését, a stresszkezelési módszereit és a
szociális viselkedését is, ezek a jövőre is nagy hatással lehetnek.
Kiderült az is, hogy ha az anya diplomával rendelkezett, mentalhigiéniás szempontból is jó eredményeket ért el, valamint a tapasztalati is nagyfokú volt, a gyermeke szájhigiéniája az átlagnál jóval jobb értékeket mutatott. “Fontos tehát, hogy az anyukák figyelmét felhívjuk ezen tényekre, így az egészségmegelőzés egy magasabb szintre léphet”-összegzett Dr. Nelson. Nelson szerint az anyukáknak magukkal is törődniük kell, ha segíteni akarnak a gyermekeiken. Példának azt hozta fel, hogy repülőszerencsétlenség esetén is először az anyukának kell felvenni a légzőmaszkot, és aztán segíteni a gyereken, hiszen “hogy tudna segíteni az anyuka, ha előtte nem képes összeszedni önmagát.”
