Nyerd meg a meccset!

A fogászati praxismenedzsment egyik eleme, hogy önműködő, hatékony és jól átlátható rendszereket építsünk ki a rendelőnkben, melynek fontos célja, hogy ha a folyamatok elkezdenek “nem működni”, akkor látjuk, hogy valami külső hatás ért minket, valamire különös tekintettel oda kell figyelni, valami változott.

Egy-egy változásra pedig igyekszünk reagálni és visszabillenteni a rendszerünket az egyensúlyba. De mi van akkor, ha minden tényező napról napra változik és csak egy dolog biztos: a bizonytalanság?

A fogászati szektor iparági trendjei

Nagy híve vagyok a rendszereknek és protokolloknak, ezalól a fogszati praxismenedzsment témája sem kivétel, úgy gondolom, hogy nem létezik kapacitás limit, csak nem elég jól szervezett munka. Ha egy rendszer működésben van, akkor nagy volument tud az ember magas minőségben kezelni. De ha a rendszer kileng, vissza kell állni a manuális irányításra. Sajnos ez a normális, pedig sokkal fárasztóbb, sokkal nehezebb… Mikor lesz vége és nyugodhatunk meg? Ha valaki meg tudná mondani, talán már meg is nyugodnánk.

Mit tennék most, ha praxismenedzser lennék?

1. Minden megvalósult páciens időpontra úgy tekintenék, mint egy kisebb győzelemre, mindegyikért megharcolnék. Felhívnánk minden berendelt páciensünket megerősíteni az időpontot 3 nappal a vizit előtt. Ha nem veszi fel, nem jelentkezik, akkor 2 nap, és 1 nap múlva is. Közben építenék egy olyan bombabiztos várólistát, amilyet csak lehet. Most nem engedhetjük meg magunknak az „üres” munkaórákat.
2. Tudomásul venném, hogy nem tudom, meddig jön még olyan könnyen a bevétel és precízen követném azokat a pácienseket, akik sokat terveznek költeni nálam. Mindent megtennék, hogy elkötelezzem őket és ne gondolják meg magukat. Ha kell, változtatnák az évek óta berögzült kommunikációs rutinomon is, tanulva másoktól.
3. Tudomásul venném, hogy előbb-utóbb elér minket is a járvány és lesz váratlanul kieső munkavállaló. Ha orvos, asszisztens, akkor máris a fenti két pontról beszélünk. Ingatag a rendszer… Alakítsunk ki egy helyettesítési rendszert, melyben minden műszakhoz tartozik egy „tartalék játékos”, aki csak akkor lép pályára, ha a kezdő csapatból valaki kispadra kényszerül. Csináljunk szeparált csapatokat, akik műszakonként nem találkoznak másokkal, így a fertőzés gyanúja esetén az nem az egész rendelőt blokkolja, hanem a lehető legkisebb egységet. Diverzifikáljuk a veszélyt, ahogy a közgazdászok mondanák…

Nyerd meg a meccset!

És miért érdemes egyenként megharcolni minden részsikerért? Mert a meccs nem csak a túlélésért megy. Minden átrendeződik… Átrendeződik a munkaerőpiac, megváltoznak az emberek preferenciái. A páciensek is mást tartanak fontosnak, másra szánnak pénzt és energiát, csalódnak és újraértékelnek. Csalódnak, ha cserben hagyják őket, ha bizonytalansággal, vagy a biztonság hiányával találkoznak. És ha csalódnak, akkor lehet, hogy fogorvost is váltanak.

Rajtad múlik, hogy Te leszel az új fogorvosuk, vagy téged hagynak el más miatt. Szerintünk mindenképp megéri most harcolni… A praxismenedzsment ezt jelenti most!

Máté Zoltán
DentalMenedzser