Növeli-e a COVID-19 az implantátum korai sikertelenségének kockázatát?

A COVID-19 több mint 670 millió embert fertőzött meg. A betegség hatással lehet a csontanyagcserére, serkenti a csontfelszívódást, csökkenti a szervezet kalciumszintjét és a csont ásványi sűrűségét, ami negatívan befolyásolhatja a fogászati implantátumok csontintegrációját. A törökországi Erciyes Egyetem kutatóinak új retrospektív tanulmánya a COVID-19-et mint a fogászati implantátumok korai kudarcához hozzájáruló egyik kockázati tényezőt vizsgálta. A tanulmány betekintést nyújt az olyan tényezőknek az implantátum sikerére gyakorolt hatásába, mint a dohányzás, az implantátum hossza és a szisztémás betegségek, és megállapította, hogy a COVID-19 nem játszik számottevő szerepet a korai implantátum sikertelenségben.

Az implantációs eljárásokat tapasztalt sebészek végezték a Nemzetközi Implantológiai Csoport irányelveinek megfelelően. A műtéti protokoll figyelembe vette az olyan betegségeket, mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás, biztosítva, hogy a műtét előtt jól kontrollálták az ilyen betegségekkel rendelkező pácienseket. A vizsgálatban figyelembe vették azokat a betegeket is, akik sugár- vagy kemoterápián estek át.

Az 1228 beteg (4841 implantátum) közül 128 betegnél fordult elő az implantátum korai sikertelensége, ami 10,4%-os betegszintű és 3,1%-os implantátumszintű korai hibaarányt jelent. Korábbi tanulmányok szerint az implantátumszintű korai hibaaránya 0,60% és 6,36% között mozog. Statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak az implantátum korai sikertelensége, az életkor, a dohányzás és az implantátum hossza között. Nem volt azonban statisztikailag szignifikáns hatása az olyan tényezőknek, mint a COVID-19, a nem, a cukorbetegség, a sugárzás, a kemoterápia, a csontritkulás, az implantátumrendszer, az implantátum helye vagy az implantátum átmérője.

Az a megállapítás, hogy a dohányzás és a rövidebb implantátumhossz (≤ 8 mm) a fogászati implantátum korai kudarcának kockázati tényezői voltak, míg az olyan tényezők, mint a COVID-19, a cukorbetegség és a csontritkulás nem, azt tükrözhetik, hogy ezeket a betegségeket a műtét előtt jól kontrollálták, és hogy a protézis behelyezése vagy a korai implantátum kudarca előtt SARS-CoV-2-pozitív teszttel rendelkező betegekről feltételezték, hogy fertőzöttek.

A vizsgálat korlátai közé tartozik, hogy retrospektív jellegű, a korábbi betegadatokra támaszkodik, amelyek pontatlanságokat tartalmazhatnak, valamint hogy nem áll rendelkezésre információ a csont minőségéről, a kezdeti stabilitásról és a műtét során elvégzett csontnövelő eljárásokról. Mindazonáltal a szerzők szerint ez az első olyan tanulmány, amely elemzi a COVID-19 lehetséges hatását a fogászati implantátum sikerére, és értékes információkkal járul hozzá a fogászati közösséghez. A szerzők jövőbeli kutatásokat javasolnak nagyobb betegcsoportokkal és a változók szélesebb körével, hogy megerősítsék eredményeiket.

A tanulmány, amelynek címe: „COVID-19 as a factor associated with early dental implant failures: A retrospective analysis”, a Clinical Implant Dentistry and Related Research című folyóirat 2023. június 14-i számában jelent meg online.

Forrás: https://www.dental-tribune.com/news/a-study-looking-at-implant-patients-with-covid-19-reveals-risk-factors-of-early-implant-failure/

(Image: DC Studio/Shutterstock)