NIHIL NOVI SUB SOLE avagy „van, amikor elbóbiskol a jó Homérosz is.” (Horatius)

[et_pb_section fb_built=”1″ _builder_version=”4.4.1″][et_pb_row _builder_version=”4.4.1″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.4.1″][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″ text_font=”|700|||||||” text_font_size=”16px”]

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020.január 27-én bejelenti, hogy az addigi mérsékeltről magas szintűre módosítja a tüdőgyulladással járó új koronavírus nemzetközi veszélyességét. Az nCov-2019 nevű vírusnak addig Kínában már több mint száz halálos áldozata volt, és világszerte, számos országban több ezren fertőződtek meg tőle. A bejelentés másnapján megjelenik az EMMI közleménye, mely szerint Magyarországon kevés az esély a járványra kialakulására, a magyar hatóságok folyamatosan figyelik az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait és az európai gyakorlatot, az óvintézkedésekkel kapcsolatos döntéseket ezeknek megfelelően hozzák meg. Nos ez oly annyira jól sikerült, hogy a nagy figyelés közepette minden másról elfeledkeztünk.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”4.4.1″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.4.1″][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Ahelyett, hogy a járványügyi hatóságok felmérték volna a veszélyhelyzet elhárításához illetve eredményes kezeléséhez szükséges humánerőforrás és tárgyieszköz kapacitásokat, közel egy hónapig semmi érdemleges nem történt. Az említett bejelentés időpontjában már Európában is megjelent a koronavírus, majd az azt követő hónapban a fertőzés gócpontjává vált Olaszországban 889, Franciaországban 100, Németországban 48, Spanyolországban 32, míg a szomszédos Ausztriában 6 fertőzött embert regisztráltak. A nemzetközi események tapasztalatai alapján világosan kirajzolódott az az irányvonal, amelynek mentén meghozott intézkedésekkel a kialakult járványügyi helyzetet kezelni lehet. Látható volt, hogy ahol megfelelő mennyiségben és minőségben nem álltak időben rendelkezésre a betegek kezeléséhez szükséges száj-és légzésvédelmi maszkok, a fertőzött betegek ellátásához előírt speciális védőfelszerelések, valamint intenzív terápiás eszközök, ott a járvány egyik napról a másikra eszkalálódott és túlnőtt az egészségügyi ellátórendszer kapacitásain.

Figyelmeztető jel volt az is, hogy sokan tünetmentes vírushordozóként is képesek hordozni és továbbadni a vírust, éppen ezért elsődleges mind alakosság, mind pedig az egészségügyi személyzet megfelelő tájékoztatása a fertőzés megelőzésére és kezelésére vonatkozóan. Van, aki kártyából olvas, van, aki kristálygömbben látja a jövőt…és van aki a tények alapján tájékozódik.  Az időközben, illetve a majd jövőben történő események függvényében utólag mindenki döntse el saját vérmérséklete szerint, az alábbi szereplők közül ki melyik táborba tartozott, tartozik!

Lupus in fabula…ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik!

Magyarországon nincs koronavírusos beteg és kevés az esélye a járványnak (sic!) – hangsúlyozta a Nemzeti Népegészségügyi Központ, hozzátéve: fokozottan figyelemmel kísérik a kínai koronavírus járványt, és amint indokolttá válik, megteszik a szükséges intézkedéseket. Nos, lássuk hogyan alakultak a dolgok ezt követően és mik voltak azok a bizonyos szükséges intézkedések.

Isten malmai lassan őrölnek…tartja a mondás…köztudott, mi magyarok szeretjük a közmondásokat. Eltelt úgy a február, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésre vonatkozó állítólagos akcióterv és eljárásrendek elkészítésén kívül érdemlegesen nem csináltunk semmit! 2020. március 02-án aztán megjelenik az NNK által kiadott módosított, részletes Eljárásrend a 2020.évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban követendő járványügyi és infekciókontroll szabályokról. Nem véletlenül. Miközben az említett országokban az esetszám pár nap alatt közel a duplájára emelkedik, és a közvetlen szomszédos országokban is megjelenik a koronavírus, Magyarországon megtörténik az első fertőzött beteg regisztrációja. A következő tíz napban a regisztrált fertőzöttek száma Európa szerte, az egyes országokban 10-20 szoros növekedést is mutatva exponenciálisan emelkedni kezd, míg nálunk minden egymást követő napon újabb fertőzötteket regisztrálnak.

Az említett dokumentum megjelenését megelőzően, a háziorvosok részére központilag eljutatott korábbi Eljárásrendet (február 26.) a fogorvosi szolgáltatók nagy többsége nem is kapta meg. Erre vonatkozó hivatalos megkeresésemre azt a választ kaptam az illetékes Kormányhivataltól, hogy ebből a szempontból a hatósági szervek a fogorvosokra, mint potenciálisan veszélyeztetett célcsoportra a tájékoztatás szempontjából nem gondoltak. Ennyit a prioritásokról!

Szembesülve a járványügyi helyzet sajátosságaival, a megújult Eljárásrend, amit ezt követően végül is megkaptak a fogorvosok is, ajánlásokat fogalmaz meg az egyes betegek kezelése során követendő irányelvekről. Bár itt még nevesítve nem szerepel, de a magas kockázatú expozíció kritériumai között, a cseppfertőzés és a légúti terjedés elleni óvó-védő rendszabályok témakörében felsorolásra kerülnek azok az orvos-beteg kontaktusok, amelyek a fogászati kezelések során is napi gyakorisággal előfordulhatnak, és megfelelő speciális védőeszközök hiányában az egészségügyi személyzet, és azon keresztül pedig a későbbi ellátás során a betegek továbbfertőződéséhez vezethetnek. Kihangsúlyozásra kerül, hogy mivel a koronavírus a tünetmentes lappangási idő alatt is fertőzőképes, minden beteget, így a fogászati kezelésen megjelent betegeket is potenciálisan fertőzőként kell kezelni. Ez a megállapítás a későbbiekben megjelent módosításokban is alaptételként szerepel, mint ahogyan axióma a 2016. évben megjelent „ A fogászati egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére” vonatkozó Módszertani levélben is.
https://semmelweis.hu/fszoi/files/2016/04/M%c3%b3dszertani-lev%c3%a9l-a-fog%c3%a1szati-eg%c3%a9sz%c3%a9g%c3%bcgyi-ell%c3%a1t%c3%a1ssal-%c3%b6sszef%c3%bcgg%c5%91-fert%c5%91z%c3%a9sek-megel%c5%91z%c3%a9s%c3%a9re.pdf

Az így kialakított Eljárásrend értelmezése szerint a fent említett óvó-védő rendszabályok alapján a fogászati beavatkozások során kötelező az ffp2/ ffp3 respirátorok használata, és az aeroszol képződéssel járó beavatkozások csak ffp3 maszkban, valamint megfelelő védőeszközöket (kesztyű, védőköpeny, védőszemüveg, arcvédő) használva végezhetők. Az Eljárásrendben kihangsúlyozásra kerül, hogy ezen védőeszközök biztosítása és beszerzése az egészségügyi szolgáltató feladata(sic!)

Ekkor azonban már, a magyarországi fogászati kereskedők import kitettsége miatt az Európában időközben bevezetet export korlátozó intézkedések következtében az infekciókontroll betartásához szükséges anyagi és tárgyi eszközök beszerzése egyre nehezebbé válik, az egészségügyi maszkok, kesztyűk, járványvédelmi kezes-lábas ruházatok és egyéb védőfelszerelések exportja ezentúl csak rendkívüli engedéllyel, például összehangolt nemzetközi segélyakciók keretében volt lehetséges. A védőfelszerelések hiánya fokozottan jelentkezett a közfinanszírozott ellátásban, de a folyamatos beszerzésük a magánszolgáltatók esetében is nehézségekbe ütközött.

A kialakult helyzet tarthatatlanságára vonatkozóan március 07-én Dr. Nagy Ákos MOK alelnök levélben fordult az EMMI Államtitkárságához, melyben jelezte, hogy a megfelelő védőeszközök hiányában végzett fogászati beavatkozások járványügyi szempontból fokozott kockázatot jelentenek, és abban az esetben, ha a fogorvosok nem jutnak megfelelő védőfelszerelésekhez, a járvány alakulásának függvényében szükségessé válhat a fogászati beavatkozásokat a sürgős esetek ellátására korlátozni. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Területi Szervezetének ( továbbiakban MOK FTESZ ) elnökségi tagjaként március 11-én levélben jeleztem a Tagozat Elnöksége felé a megjelent Eljárásrendben foglaltakkal kapcsolatos észrevételeimet és aggályaimat, és kértem, hogy a testület, hivatali jogkörében eljárva a jelzett problémákat, különös tekintettel a védőeszközök és fertőtlenítőszerek hiányára ill. beszerzésére vonatkozóan, továbbítsa az illetékes hatóságok felé. (Állásfoglalás kérése a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban követendő járványügyi és infekciókontroll szabályok fogorvosi alapellátásban történő alkalmazásáról)

2020. március 11-én a Magyar Orvosi Kamara ( továbbiakban MOK ) sajtótájékoztatóján ugyancsak elhangzott, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben az egészségügyi ellátásban dolgozó orvosok és szakdolgozók, megfelelő védőfelszerelések, valamint kézhigiénés-, eszköz-és felületfertőtlenítő szerek hiányában nem tudják biztosítani a NNK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztálya által kiadott Módosított eljárásrendben meghatározott, a biztonságos betegellátáshoz szükséges feltételeket, így mind az ellátó egészségügyi személyzet, mind pedig a betegek egészségi állapota veszélyeztetve van.
https://index.hu/belfold/2020/03/11/mok_koronavirus_jarvany_keszultseg_vedelem/
http://www.atv.hu/belfold/20200311-orvosi-kamara-nincs-eleg-vedofelszereles-az-egeszsegugyi-dolgozoknak
https://24.hu/belfold/2020/03/11/koronavirus-orvosi-kamara/

2020.03.11-én aztán megjelent a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 41/2020. (III. 11.) kormányrendelet a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről.
Ezzel egyidejűleg, értelmezésem szerint ismételten hatályba lépett az a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet, melynek 41.§ (4) f) pontja egyértelműen kimondja, hogy a járványügyi veszélyhelyzetben a fertőzés terjedésének, megelőzésének leküzdéséhez szükséges anyagok és eszközök biztosítása kormányzati feladat, ennek költségét az ellátásban részt vevő egészségügyi dolgozókra, függetlenül attól, hogy közfinanszírozott, vagy magánellátásban dolgozik valaki, áthárítani nem lehet.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800018.nm

2020. márciusában, a fogorvosi ellátás járványügyi készültségére vonatkozó felmérés, valamint a mindennapi betegellátásban dolgozó fogorvos kollégák visszajelzései alapján a MOK FTESZ a fenti jogszabályra hivatkozva levélben fordul az egészségügyi államtitkársághoz, valamint az országos tisztifőorvoshoz arra vonatkozóan, hogy a közvetlen ellátásban dolgozó kollégákat haladéktalanul lássák el a biztonságos betegellátáshoz szükséges védőfelszerelésekkel.
(Megkeresés az Egészségügyért Felelős Államtitkársághoz)
(Megkeresés az Országos Tisztifőorvos Asszonyhoz)
https://www.kamara.fogorvos.hu/index.php?module=news&action=getfile&aid=44153
https://www.kamara.fogorvos.hu/index.php?module=news&action=getfile&aid=44154

Mindeközben megjelenik a módosított Miniszteri Rendeletet, amely szerint a közfinanszírozott fogorvosi rendelők ezt követően csak sürgősségi ellátást nyújthatnak. Mivel a rendelet hatálya nem terjedt ki a magán egészségügyi szolgáltatókra, rájuk nem vonatkozott a korlátozás, de nem kellett sokat várniuk, mielőtt fellélegezhettek volna,  a március 17-én megjelent NNK Határozat az egész fogászati szektorra vonatkozóan megtiltotta a nem sürgős beavatkozások elvégzését! Ezzel a kizárólag a csak magán fogorvosi tevékenységet végző kollégák egyik napról a másikra bevétel nélkül maradtak, a közfinanszírozott szolgáltatók számára ezzel szemben némi vigaszt jelentett az, hogy a finanszírozási szerződésükben meghatározott alapdíjat a korlátozó rendelkezések idejére is megkapták, cserébe viszont kötelezően sürgősségi ellátást kellett, hogy biztosítsanak. A fogászati ellátórendszer speciális jellegéből adódóan azonban nem csak a közvetlen ellátást végző szolgáltatók, hanem a velük munkakapcsolatban álló egyéb vállalkozások is lehetetlen helyzetbe kerültek, a fogtechnikai vállalkozások nagy része szintén munka nélkül maradt, és a fogászati kereskedelemben érdekelt vállalkozások nagy részénél is, a megrendelések hiányában komoly likviditási gondok alakultak ki.

Mindezek következtében a szakmai érdekképviseletek, a MOK FTESZ Elnöksége, a Magyar Fogorvosok Egyesülete ( továbbiakban MFE ), valamint a Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesülete képviselői levélben fordultak az illetékes minisztériumokhoz, amelyben kérték, hogy az ágazatban dolgozó vállalkozások veszélyhelyzet alatti pénzügyi támogatására mielőbb megoldást találjanak. (Felhívás a döntéshozókhoz)
https://www.kamara.fogorvos.hu/?module=news&action=getfile&aid=44184

Sajnos Kormány által időközben bejelentett gazdaságmentő intézkedéscsomagok egyike sem tartalmazott az egészségügyi ágazatra vonatkozó kedvezményeket, és könnyítéseket, így a MOK elnöksége április 02-án, majd azt követően 08-án ismételten megkereséssel fordult a minisztériumok felé, kérve, hogy az az egészségügyben dolgozó vállalkozások is bekerüljenek a veszélyeztetett és támogatott ágazatok körébe. (Vállalkozások támogatása ügyében küldött levél )
https://www.kamara.fogorvos.hu/index.php?module=news&action=show&nid=254307

Az említett levelekre a mai napig nem érkezett érdemleges válasz a kormányzat részéről, ez sok mindent elárul a prioritásokról, az egészségügyi ágazat gazdaságban betöltött szerepéről. Csakúgy, mint az egészségügyi kormányzattal történő levelezések, melyek során a védőeszközök biztosításra vonatkozó kérések és javaslatok is hasonlóan süket fülekre találnak.

Aurea mediocritas…az arany középút

2020. március 21-én aztán megjelenik az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Fog-és Szájbetegségek Tagozata ajánlása a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban, melyben már egyértelmű megfogalmazásban elismerésre kerül, hogy annak ellenére, hogy a fogászati ellátásban a betegellátás kizárólag csak a sürgősségi ellátásra korlátozódik, a fogorvosi szolgáltatók sorra zárnak be, mert a biztonságos betegellátáshoz szükséges védőeszközök sem mennyiségben, sem pedig megfelelő minőségben nem állnak rendelkezésre. Itt már tapasztalható az a jogalkotói logika, ami az elkövetkezendő időszakban fogja jellemezni a járványügyi egészségügyi védekezést, miszerint nem az eszközök elérhetőségét kell a törvényi előírásokhoz igazítani, hanem a jogszabályokat kell az éppen rendelkezésre álló erőforrásokhoz alakítani.

Az említett Eljárásrend szerint a sürgősségi ellátás megszervezése, tekintettel a szükséges védőeszközök hiányára, a hatósági jogkörrel rendelkező állami és önkormányzati szervek feladata, kezdve a beteg utak megszervezésétől az ellátáshoz szükséges központi ellátóhelyek kijelöléséig, valamint az infrastrukturális és tárgyi feltételek biztosításáig. Az ellátószemélyzet védőfelszereléssel való ellátása, a mindenre kiterjedő infekciókontroll fokozott betartása, az ehhez szükséges fogyóeszközök pótlása szintén hatósági feladatként kerül definiálásra. A Kormányhivatalok hatáskörébe utalt tevékenységek koordinálása pedig az országos tisztifőorvos útasításai alapján a megyei tisztifőorvosok feladata lesz. A megyei elnökségi tagok beszámolói, valamint a kollégák visszajelzései alapján azonban elmondható, hogy sem az Eljárásrendben megkövetelt központosítás, sem pedig az ellátáshoz szükséges védőeszközök központi biztosítása országos szinten mai napig nem valósult meg. Csakúgy, mint az elnökségi tagok javaslatai alapján készült többlépcsős ellátás kialakítása sem, amely az egyes betegek rizikócsoportba sorolása alapján különböző ellátási szinteket megjelölve javasolta a járványügyi veszélyhelyzet idejére a sürgőségi ellátó helyek kialakítását, kezdve a tünetmentes betegek alapellátási rendelőkben történő fogászati vizsgálatától a járványügyi és fogászati diagnózis alapján az esetleges igazoltan fertőzött betegek egyetemi centrumokban történő ellátásáig bezárólag.
(JAVASLAT a fogászati sürgősségi ellátás megszervezésére a COVID-19 járványügyi veszélyhelyzet esetén)

A jelenlegi helyzetben a fenntartó önkormányzatok, valamint a Kormányhivatalok részéről szórványosan és esetlegesen biztosított sebészeti maszkok, az egy-két darabszámban kiosztott respirátorok sem mennyiségben, sem pedig minőségben nem képesek biztosítani a működéshez előírt feltételeket. Az egyes megyeszékhelyeken megszervezésre kerülő sürgősségi ellátást végző centrumok működése kérészéletűnek bizonyult, a most még működő ellátó helyek nagy részében a kollégák összefogásának köszönhetően működik az ellátás, az ellátó helyek nagy többségében viszont a kollégák saját rendelőjükben, a saját pénzükből vásárolt védőeszközökben és védőruházatban próbálnak helytállni ebben a vészterhes időszakban. Sok helyen a Kormányhivatalok és a fenntartó önkormányzatok eléggé el nem itélhető módon, körlevélben értesítik a kollégákat azokról a lehetőségekről, amelyben az általuk beszerzett egyéni védőeszközöket és védőruházatokat az ellátás frontvonalában nap mint nap helytálló kollégák térítési díj ellenében saját költségükön megvehetik. Ezt a hatósági magatartást a jelenlegi helyzetben mind erkölcsileg, mind pedig etikailag elfogadhatatlannak tartom, az egyes hatósági szervek ebben a formában hallgatólagosan elkövetett törvénysértéséről nem is beszélve!

2020.április 01-én aztán hatályba lépett a COVID-19 fertőzésre vonatkozó járványügyi és infekciókontroll szabályokkal kapcsolatos ismételten módosított Eljárásrend, ami alapján jelenleg is dolgozunk. Az új eljárásrend rendelkezései szerint az egészségügyi dolgozók munkavégzése esetén szükséges intézkedések meghatározásánál, illetve munkavégzésének korlátozásánál a lehető legnagyobb biztonságra kell törekedni. A betegekkel történő érintkezési módok alapján az ajánlás magas kockázatú, valamint alacsony kockázatú expozíciókat különböztet meg az egészségügyi személyzetre vonatkozóan. Ezen felül kiemelten magas kockázatúnak minősíti az eljárásrend azokat az aeroszol képződéssel járó beavatkozásokat, amelyek során az ilyen beavatkozásokhoz előírt megfelelő védőeszközök ( FFP2/3 respirátor) hiányában az egészségügyi dolgozók orra és szája SARS CoV-2 vírussal potenciálisan fertőződött anyaggal történő expozíciónak van kitéve.

Megítélésem szerint a sürgősségi fogászati beavatkozások egy része is ebbe a kategóriába tartozik, mivel az említett védőeszközök nem állnak rendelkezésre. A fogászati kezelés során a víz- és levegőhűtéssel nagy fordulatszámon működő kézi darabok használatakor ( trepanálás, extrakciót megelőző korona-, híd eltávolítás, gyökér disszekció stb.) mikroorganizmusokat tartalmazó aeroszol képződik, amely órákon keresztül a levegőben maradhat.A kórokozók terjedésének kockázata, és így az esetleges fertőzésveszély, a fogászati egységkészülék fejtámlájától számított 1-1,5 m-es körzeten belüli kezelési zónában a legnagyobb, ahol a beavatkozások ideje alatt a beteg, az orvos és az asszisztens is tartózkodik. Mindezek ellenére, a most módosított fenti járványügyi előírások alapján, a szimpla sebészeti szájmaszkban végzett aeroszol képződéssel járó beavatkozásokat az alacsony kockázatú expozíciósbeavatkozások közé sorolja a protokoll.

Ezt gyakorló fogorvosként, valamint a fogorvos kollégák szakmai érdekképviseletében is, szakmailag megalapozatlannak és egyben elfogadhatatlannak tartom! A 2020. március 21-én megjelent, a Szakmai Kollégium Fog-és Szájbetegségek Tagozatának a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatos szakmai munkaanyaga világosan megfogalmazza a járványügyi veszélyhelyzetben nyújtható sürgősségi fogászati beavatkozások során a betegek fogadásához, valamint ellátáshoz szükséges feltételeket. A Szakmai Kollégium ajánlása szerint a sürgősségi ellátást végző fogorvosi rendelőben a fokozott fertőzésveszély (aeroszol képződés miatt) az alábbi védőeszközök szükségesek: sebészi maszk/ FFP2/FFP3 maszk, gumikesztyű, látogató köpeny, plexi szemüveg/arcvédő, vízlepergető védőruházat, műtős sapka, egyszerhasználatos műszerek. Ezek azok a minimális tárgyi feltételek, amelyekkel a jelenlegi járványügyi helyzetben, a COVID-19 fertőzés és megbetegedés sajátosságaiból adódóan, a biztonságos betegellátás az adott körülmények között elvégezhető. Véleményem szerint amennyiben a szakmai grémium által javasolt és megkövetelt védőeszközök nem állnak rendelkezésre az adott fogorvosi rendelőben, abban az esetben a most érvénybe levő eljárásrend szerint, az ezek hiányában egészségügyi tevékenységet végző dolgozót munkavégzés szempontjából fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni, és az általa végzett tevékenységet a fertőzésveszély szempontjából kiemelten magas kockázatúnak kell minősíteni!

Amikor ezeket a sorokat írom, éppen akkor jelent meg az emberi erőforrások minisztere 17/2020.( IV.30.) EMMI rendelete a 18/1998. (V.30.) NM rendelet, valamint a 4/2000. ( II.25.) EüM rendelet módosításáról, amely rendelkezés május 04-én hatályba lépését követően eltörli a fogászati alapellátásban végzett beavatkozásokra március 14-én kihirdetett tiltó rendelkezéseket. Történt ez úgy, hogy nincs egységes, a szakmai szervezetek által egyöntetűen jóváhagyott protokoll a jövőben végzett fogászati kezelések kivitelezésére vonatkozóan.

Crescit audacia experimento…a gyakorlat növeli a merészséget. (Plinius)

Bár a fenti gondolatsoraimat mintegy helyzetelemzésként szántam a fogászati ellátás járványügyi helyzetére vonatkozóan, a most megjelent jogszabály módosítás függvényében a leírtak talán egy kicsit más megvilágításba kerültek. Mindenki előtt ismert, hogy a fogászati ellátás a fertőzésveszély szempontjából kiemelt területnek számít. Miután bizonyos fertőző betegségek a testváladékokkal (vérrel, nyállal stb.) bizonyítottan átvihetők, az említett tényezők miatt mind az egészségügyi személyzet, mind pedig kezelésben részt vevő betegek számára a fogászati ellátás fertőzésveszély szempontjából, a kritikus ellátási területek közé tartozik.

A most érvénybe lépett rendelet szerint pár napon belül ismét munkába állhatunk, és újra dolgozhatunk.  Pár napon belül várható a koronavírus járvány tetőzése is. A most ténylegesen regisztrált fertőzöttek számát több tízszeresen meghaladó betegpopulációval munkák jellegéből adódóan mi fogorvosok nagy valószínűséggel elsőként fogunk találkozni. Sok idő kimaradt, kicsit enerváltak, kicsit fásultak, de annál elszántabbak vagyunk Elkezdünk majd tömést készíteni, csiszolni, mindeközben pedig aeroszolt képzünk.
Megfelelő védőfelszerelés és védőruházat nélkül. Fertőzésre fogékony személyek és egyidejűleg fertőzések forrásai is leszünk.

Vannak módosított Eljárásrendjeink, 2016 óta van Módszertani levélben foglalt infekciókontrollunk. Vajon mindnyájan ismerjük őket, vajon hányan vagyunk, akik ezek alapján dolgoztunk, dolgozunk?

A mostani járvány egy valamire meg kell, hogy tanítson bennünket! Az eddig rutinból végzett tevékenységünket át kell értékelnünk, és mindent újra kell értelmeznünk, vannak dolgok, amiket újra meg kell tanulnunk.

Legfőképpen azt, hogy a megfelelő védőfelszerelések és infekciókontroll hiányában, a fogászati ellátás a jelenlegi tárgyi eszközök, személyi- és anyagi feltételek mellett nemhogy a hétköznapi betegellátás, de még a sürgősségi beavatkozások szintjén sem biztosítható!

 Dr. Karászi Zsolt

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”4.4.1″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.4.1″][et_pb_cta title=”Ossza meg véleményét!” button_url=”https://www.facebook.com/dentalpress” button_text=”Hozzászólok” _builder_version=”4.4.1″ custom_button=”on” button_text_size=”16px” link_option_url_new_window=”on”]

A DENTAL.HU a fogászati szakma portálja.

Az Ön véleménye, hozzászólása, aktivitása legalább olyan fontos, mint a cikk, amit elolvasott. Ossza meg a cikket ismerőseivel vagy szóljon hozzá, mondja el véleményét a Facebook oldalunkon.

[/et_pb_cta][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]