Számos, 1966 és 2010 között keletkezett kutatási anyag áttekintése után határozták meg a kutatók a szájüregi rák detektálásának minőségi jellemzőit. A vizsgálat általában a fej és nyak régiójának átnézéséből, az orális mucosa vizuális vizsgálatából és palpátiójából áll.

A kutatók szerint a KOV összességében nagyon gyenge hatásfokú a dysplasiás orális léziók és az orális pikkelysejtes carcinómák megelőző állapotainak felismerésében. Állításuk szerint a mucosális léziók KOV-al történő vizsgálatának következtetése csak nagyon ritkán egyezik meg a szövettani diagnózissal.

A amerikai Nemzeti Rákintézet szerint a korai fázisban történő felismerés és az időben elkezdett terápia drámaian csökkenti a szájüregi rák mortalitásának mértékét. A korai fázisban detektált betegek 5 éves túlélési esélye 83%, míg azoknál a betegeknél, akinél a tumor áttétet képezett a test más régiójában ez a szám 32%.

“Az orális pikkelysejtes carcinómák gyakran túl előrehaladott állapotban kerülnek diagnosztizálásra, ezért a KOV fejlesztése véleményünk szerint elkerülhetetlen.” mondták el a szerzők.

A tanulmány a Journal of the American Dental Association című szaklap decemberi számában jelent meg.