A „PSK fogászati esztétikus” diploma megszerzéséhez szükséges munka-dokumentáció
az egyszerű modellektől az összetettebbeken át az egészen nagy értékűekig terjed. Thomas Passman fogtechnikusmester diplomamunkájában bemutatja az esztétikus és funkcionális mintákat.

Bázisminták

Az első dublírformákhoz és köztes mintákhoz a talp és a fogívek síkjának kiegyenlítését viasszal végeztük (1. ábra); így a minták elegendő anyaggal rendelkeznek az együttes megcsiszoláshoz, és illeszthetők a későbbi szekunder talphoz.

A törés veszélyének elkerülésére dublíroztam az első bázismintákat, majd műanyagból készültek a másolatok (2. ábra).

1. ábra: Talpkiegészítés és síkkiegyenlítés viaszlapokkal. 2. ábra: A bázisminták gipszből (balra) és műanyagból (jobbra).

1. ábra: Talpkiegészítés és síkkiegyenlítés viaszlapokkal.
2. ábra: A bázisminták gipszből (balra) és műanyagból (jobbra).

Csonkok

A kivehető csonkok elkészítéséhez a fogív érintett területeit kiöntöm. Minden csonkot egyedileg kivágok, és a preparációs határ alatt kónuszosra csiszolok. A munkafolyamat kézzel vagy frézgép segítségével is történhet. Bécsi kollégám, Christian Hollitsch CAD/CAM-eljárással készítette a csonkjait, amelyek kónuszos gyökéri része nagy pontosságú galvánalveolusba illeszkedik – a legfinomabb high-tech!

Ezután izoláltam a csonkokat, visszatettem azokat a dublírformába, és gipsszel egészítettem ki a mintát. Az elkészült mintát és a kónuszos csonkokat újra dublíroztam, majd a végső „eredetit” mintaműanyagból készítettem el (3. és 4. ábrák).

3. ábra: A minták dublírformája helyfenntartókkal a csonkokhoz. 4. ábra: A minták az üregekkel és a hozzájuk tartozó csonkokkal.

3. ábra: A minták dublírformája helyfenntartókkal a csonkokhoz.
4. ábra: A minták az üregekkel és a hozzájuk tartozó csonkokkal.

Fogak

A csonkokhoz és a maradékfogazathoz K+B műanyagot (Vita) használtam a természetes színhatás érdekében. Az anyag zsugorodása miatt a csonkokat kétszer kellett műanyaggal kiegészítenem, hogy az eredeti méretet pontosan elérjem. A maradékfogazatot blokkokban készítettem. A zsugorodás ebben az esetben nem volt zavaró, mivel a fogakat az éli szín felvételéhez úgyis redukálni kellett. A fogakat csak enyhén színeztem az élmassza felvitele előtt. Természetesen itt is szükség van utólagos kiegészítésre (5–9. ábrák).

5. ábra: A maradékfogazat műanyag fogívét dublírozzuk.

5. ábra: A maradékfogazat műanyag fogívét dublírozzuk.

6–7. ábra: A fogakat redukáljuk… 8–9. ábra: …és színezzük. 10–11. ábra: A fogak élmasszával kiegészítve; az íny redukálva.

6–7. ábra: A fogakat redukáljuk…
8–9. ábra: …és színezzük.
10–11. ábra: A fogak élmasszával kiegészítve; az íny redukálva.

A fogak és az íny tiszta elválasztásáról az összes fog alatti és interdentális ínyrész precíz eltávolításával gondoskodunk. A fogak blokkjai azért maradjanak masszívak a látható koronai rész alatt, hogy csökkentsék a később alkalmazásra kerülő piros műanyag zsugorodását (10. és 11. ábrák).

Íny

Az így előkészített blokkokat a fogak területén bőségesen izoláltam vazelinnel, és visszahelyeztem őket a dublírformába.  Zsugorodása miatt az anyagot három-négy lépésben kell feldolgozni (12–14. ábrák). Végül redukáltam a talp területét, és megnyitottam az alveolusokat, hogy a csonkokat pontosan be lehessen vezetni. Az izolált mintarészeket visszahelyeztem a dublírozásba, majd az egészet kiegészítettem fehér mintaműanyaggal (picodent) (15–18. ábrák).

12. ábra: A műanyag blokkokat és csonkokat izoláltuk, és visszahelyeztük a dublírozásba.

12. ábra: A műanyag blokkokat és csonkokat izoláltuk, és visszahelyeztük a dublírozásba.

13. ábra: A műanyag íny az integrált fogakkal és csonkokkal okkluzális… 14. ábra: …és bazális oldalról. 15–18. ábrák: Az egyes elemek visszahelyezve a fehér mintaműanyaggal való kiegészítéshez.

13. ábra: A műanyag íny az integrált fogakkal és csonkokkal okkluzális…
14. ábra: …és bazális oldalról.
15–18. ábrák: Az egyes elemek visszahelyezve a fehér mintaműanyaggal való kiegészítéshez.

Azért, hogy az ínymaszkot feltűnésmentesen illeszthessük a mintához, a mintákat frézgépbe helyeztem, és kimartam a megfelelő helyet. A megmunkált felületbe oldalt további mélyedéseket alakítottam (kb. 1 mm), hogy jobban tartson az ínymaszk. A mélyedés megkönnyíti az ínymaszk eltávolítását akár körömmel is (20-22. ábrák).

19 ábra: A fényre keményedő lakk hangsúlyozza a minta anatomikus részeit. 20. ábra: Az ínymaszkhoz kimart terület.

19 ábra: A fényre keményedő lakk hangsúlyozza a minta anatomikus részeit.
20. ábra: Az ínymaszkhoz kimart terület.

21–22. ábrák: Az oldalsó részek fixálják az ínymaszkot.

21–22. ábrák: Az oldalsó részek fixálják az ínymaszkot.

Az artikulátorban

A szekunder lemezek felvételekor arra kell ügyelni, hogy a splitrészek ne nyúljanak be a talp területére. A minták bazális felületét vékonyan izoláljuk vazelinnel, elhelyezzük a mágneseket, rögzítjük a mandzsettát, és további mintaműanyaggal felöntjük, éppen csak a mágnes szintje fölé (23. ábra).

23. ábra: A minta ba­zális része a mágnessel, vazelinnel izolálva, előkészítve a szekunder laphoz.

23. ábra: A minta ba­zális része a mágnessel, vazelinnel izolálva, előkészítve a szekunder laphoz.

Az összefüggő csiszolás után smirgliztem a talp- és szekunder lap felületeket – először durva (300-as), majd finom (600-as) csiszolópapírral.

Az artikulátorban történő biztos rögzülés érdekében a szekunder- és artikulációs lapok felületébe alámenős részeket kell csiszolni. Okvetlenül ügyeljünk rá, hogy az artikulációs gipsz jól töltse fel ezeket a részeket, és ez felismerhető legyen az artikulátorban.

Az anatómiai részek csillogása érdekében be­lakkoztam a felületeket fényre keményedő lakkal (dentona) (19. ábra).

Így értem el a minták és az artikuláció harmonikus, esztétikus megjelenését (24–27. ábrák).

24–27. ábrák: A kész minták esztétikai csillogása.

24–27. ábrák: A kész minták esztétikai csillogása.

Thomas Paßmann (Németország)
Forrás: Das Dental Labor 2014/4
Fordította: Hajdu Zoltán