Beszélgetőpartnerem 1986-ban végzett mint fogorvos, majd 1997-ig a Semmelweis Egyetem Szájsebészeti Klinikáján dolgozott. Ekkor alapította meg a Parodont Fogorvosi Rendelőt, és időközben több szakmai területen is szakképesítést szerzett. Jelenleg szájsebész, parodontológus, az orális implantológia, valamint a fogpótlástan szakorvosa. 2010-től a Dentalent fogorvosi továbbképzésekre szakosodott cég társtulajdonosa, oktatója és mentora is egyben a feleségével, dr. Jurácsik Tímeával

Milyen cél vezérelt, amikor a sikeresen működő fogorvosi rendelő mellé egy olyan vállalkozást indítottatok, amely a szakmai képzésekre, a tudás átadására vállalkozik?

A fogászat multidiszciplináris hivatás. Orvosként, mérnökként, HR-esként, pszichológusként állunk helyt egyszerre, mindez logikai gondolkodást, esztétikai érzéket, térlátást és emberközpontú hozzáállást igényel. Ez rendkívül fárasztó, a kiégés borítékolható. Tapasztalatom, hogy ennek megelőzésében a legfontosabb, ha tanulunk, fejlődünk, változunk, változtatunk, azaz új élményeket hozunk a mindennapokba.

A képzések elsősorban szájsebészeti jellegűek. Hogyan építetted fel ezek tematikáját, s ez miként kapcsolható a maximált 4 fős élő műtétekhez? Mit jelent a fogászatban a „Ristretto”?

Dr. Kemper Róbert

Valóban úgy tűnhet, hogy a képzések csak a szájsebészet témakörét érintik. Véleményem szerint azonban a fogászat nem osztható teljesen különböző részekre, az egyik szakterület kezelése befolyással van a másikra. Rendelőnkben a kezdetek óta folyik rezidensképzés, különféle szakirányokban. Mi a választott szak mellett szeretnénk egy átfogó, posztgraduális képzést nyújtani, tehát egy protetikus szakirányú orvos ugyanúgy megtanulja a parodontális prevenciót, terápiát, jártas lesz az implantációban, a bölcsességfogak műtéti eltávolításában, mint egy szájsebész rezidens. A Dentalent Tréning előadásaiban is ezt az átfogó szemléletet igyekszünk átadni. Kollégáimmal együtt készülünk fel egy-egy témakörre, hogy több oldalról is megvilágítsuk azt.

Gondolkodva a kérdésen, ma már nem mondható, hogy csak szájsebészetet oktatunk, hiszen többek között EMS profilaxist is. Tímea sok kollégát magánéleti vagy vezetői elakadásaiban coachként támogat. Rendelőknek együttműködést fejlesztő, kommunikációs tréningeket, csapatépítőket tartunk.

A 4 fős bemutató műtéteknek egyszerű a magyarázata, ennél többen már nehezen látnák a műtéteket, és a beteget is feszélyezné, ha túl sokan vagyunk. Egy bemutató műtétnél is a beteg érdeke, gyógyulása mindenek felett áll!

Végül a Ristretto, hát igen, az a kedvencem. Kár, hogy nagyon nehéz ezt a képzési formát összeállítani. A képzés lényege az, hogy egy reggeli kávé mellett (ristretto☺) egy beteg teljes szájrehabilitációját átbeszéljük, lépésenként megállva, a résztvevőkkel konzultálva, ki mit tenne következő mozzanatként. Nagyon sokat lehet tanulni a különböző hozzáállásokból. Ez is bizonyítja, a fogorvoslás egy kreatív szakma, kicsit művésznek is kell lenni!

Az évek során fontos szakmai kapcsolat, együttműködés alakult ki közöttetek az Alpha Implant Kft-vel. Permanensen megújuló, bővülő termékeiket rendszeresen használjátok, melyekre bátran támaszkodhattok a különböző tevékenységeitek során.  Mióta tart ez az eredményes munkakapcsolat, és mi ennek a közös szakmai munkának a legfontosabb terméke, eredménye?

Erdélyi Attila keresett meg, már lassan 10 éve mint Alpha Bio implantátum felhasználót, hogy az implantátumok forgalmazása mellett szeretne posztgraduális képzéseket indítani. Az egyetemen eltöltött oktatói éveim után mindig is hiányzott az oktatás. Amellett, hogy ma már 6-8 témakörben tartunk frontális előadásokat, hands-on gyakorlatokkal, Attilával egymásra pozitívan ható, mondhatni barátság alakult ki közöttünk. Ha talál egy érdekesnek tűnő fogászati terméket, kikéri a véleményemet, érdemes-e foglalkozni ezzel. Ugyanakkor én is szoktam kezdeményezni eszközök forgalmazását, ilyen például az EMS készülék, és a vele kapcsolatos Guided Biofilm Therapy koncepció, amelyet szintén oktatunk.

Úgy tudom, Ti foglalkoztatok elsők között az ún. „praxismenedzsment” kérdéseivel, illetve az orvos-beteg kapcsolatban a kommunikáció verbális és nonverbális eszközeinek a lehetőségeivel, ezek jelentőségével. Mi motivált Benneteket arra, hogy ezeket a fontos témaköröket „úttörőként” napirendre tűzzétek?

Nem szeretném beleütni az orromat olyan dolgokba, amit csak nagy vonalakban látok át. A Parodont Fogorvosi Rendelő is több mint 20 éve tartó, közös projektünk Tímeával, nélküle a rendelő szervezeti egysége összedőlne. Ezekben a témakörökben Ő a specialista, ezért átadom számára a válasz lehetőségét.

„A sokéves tapasztalat motivált. A praxis kialakítása során megküzdöttünk számos nehézséggel. A sok előírás, fogorvosi szemmel érthetetlen elvárás, úgy gondoltuk, hogy rendszerben átadva, megkönnyítheti mások megküzdési stratégáját. Célunk az ÁNTSZ, a munkavédelem és a sugárvédelem által előírt elvárások gyakorlati átadása. Sokan, és természetesen a rendelő létrehozásakor mi is azt gondoltuk, hogy ezt egyszer az elején megcsináltuk, s kész lesz a következő 20 évre. Ez nem fedi a valóságot. Tapasztalatunk, hogy szinten tartani könnyebb, mint 15 év kihagyás után a „fejünkhöz kapni” egy ellenőrzéskor. Kommunikációs tréningjeim tapasztalatából mondhatom, hogy a verbális és nonverbális eszközök tudatos alkalmazását csak akkor tartjuk fontosnak, ha a bőrünkön érezzük a tehetetlenséget egy-egy kialakult helyzetben. Érvényes ez az orvos-beteg, munkatársi, főnök-beosztott kapcsolatra, vagy akár elmehetünk párkapcsolati szintig is. Hiánya okozhat feszültséget, állandó konfliktusokat, páciens megtartási problémákat.

2011-ben végeztem a Corvinus Egyetem HR szakértő szakirányán. Ezekben az években ismertem fel, hogy mennyire fontos bizonyos helyzetekben a „felnőtt” kommunikáció. Mennyire fontos, hogy a munkatársak is példaként lássák a konfliktushelyzetek „felnőtt” megoldását. Teret kapjanak önálló gondolkodásra, ismerjék és elfogadják egymás határait, és ne lépjék azt át. Felismerjék a játszmákat, és ne vegyenek részt benne. Ez magával vonzza az egészségügyi személyzet-beteg közötti speciális, partneri kapcsolat létrejöttét, és a páciensek megtartását. Sokan úgy gondolják, hogy mindez megvalósítható egyetlen csapatnak tartott kommunikációs tréninggel. Azt gondolom, hogy egyetlen tréning gondolatébresztőnek nagyon hatásos lehet, ahhoz, hogy sikert és maradandó változást érjünk el, egy folyamatra van szükség, amelynek egy része a tréning. A vezetői elképzeléseink letisztázása, a stratégia megfogalmazása, az ügy tisztán látása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy csapatot mögénk állítsunk. A már kialakult konfliktushelyzetek feloldása, a problémák átbeszélése, a megoldási javaslatok megszületése és azok végrehajtása a folyamat része. Igen, munka van benne, s pont ez teszi a későbbiekben stabillá egy rendelő egységét, és a rendelőhöz kapcsolódó pácienseknek ez fog nonverbális szinten is bizonyosságot adni.”
(dr. Jurácsik Tímea kiegészítése)

Dr. Kemper Róbert & Dr. Jurácsik Tímea

A továbbképzések már több mint egy éve nehezen működnek, a járvány „tisztességesen” átalakította ezt a tevékenységet is. Te és a képző központ miként próbáltátok ezt az időszakot „átvészelni”, volt/van B tervetek is?

Az első hullámban nem is a képzésekkel volt gond, azokat halasztottuk az elején. Nem szerettük volna elküldeni azonban a rendelő alkalmazottait a kényszerbezárás idején. Ez mindkettőnket, mint cégvezetőket, és természetesen az alkalmazottakat is megviselte, hiszen egy pillanat alatt bevétel és kilátások nélkül maradtunk. Nem ültünk le a „sült galambot” várva, rövid távban gondolkoztunk. Először egyénileg is próbáltunk minisztériumokat elérni, majd mindketten részt vettünk a dr. Nagy Katalin professzor asszony által szervezett, nyolctagú szakmai team munkájában. Ekkor dolgoztuk ki a fogorvosi rendelők újranyitásának a feltételeit. A továbbképzésekben, amit lehetett, átraktunk online képzésre, de miután a gyakorlatokat így nem igazán lehet megtartani, inkább kivárunk. Ugyanez érvényes a kommunikációs tréningekre, melyeknél kulcs a személyes jelenlét. Most több bemutató műtétet csinálok, ahol tényleg kevesen vagyunk.

Az eltelt 10 évben többféle technikát és számos újdonságot mutattál be az érdeklődő kollégáknak. Ezek közül mely területet emelnél ki, Számodra melyik a legfontosabb?

A fogászati prevenció mindig is fontos volt számomra, ezért a már említett EMS technológia különösen közel áll hozzám. A száj rendszeres dentálhigiéniai kezelése – minden fogászati kezelés alapja!

Szívesebben tanítok olyan technikákat, amelyek sokan el tudnak végezni, ilyen akár egy egyszerű implantáció. Úgy gondolom, egy-egy speciális csontpótlás alapjait egy előadás is el tudja mondani, de a legjobb, ha az adott fogorvos talál magának egy olyan mentort, akinél élőben is láthatja az adott műtéttípust. A legjobb, ha a mentora le is asszisztálja az első ilyen műtéteit. Sajnos, elég sok elrontott esettel találkozom, amelyek egy ilyen rendszerrel talán megelőzhetőek lennének! A Dentalent Trénig keretein belül – egyébként ilyen személyre szabott képzésekkel is – szeretnénk a kollégákat segíteni.

Mit tervezel arra az időre, amikor a megfelelő átoltottság meglesz, és a járvány már nem nehezíti a személyes találkozást, így a képzéseket sem. Elkészültek már az újraindítással kapcsolatos terveitek? Lesz esetleg ÚJ képzés, figyelemmel a megváltozott igényekre is?

Szerencsére, a fogorvosok nagy része, mára már átoltott. Lassan kisebb csoportokban el lehet kezdeni – véleményem szerint – a képzéseket. Az időjárás is segít ebben, hiszen melegszik, az ablakokat ki lehet nyitni az előadótermekben. Talán legnagyobb érdeklődésre – a közelmúltban indított – all on 4 típusú implantáció témakörét tárgyaló előadásunk számíthat. Mi is ki vagyunk éhezve azonban a nagyobb hazai és nemzetközi kongresszusokra. Fájdalmam, hogy mind a szegedi, mind a budapesti Paroimplant Kongresszusokat is le kellett mondani. Ezek a nagy kongresszusok mindig lökést, intuíciót adnak a szakmai életünkben.

Különösen azért várom ezeket a találkozásokat, mert a digitális technika az elmúlt bő egy évben is rengeteget fejlődött, csak nem nagyon tudott eljutni a nyilvánossághoz. Az elmúlt hónapokban egyre inkább beleástuk magunkat a digitális világ adta lehetőségekbe. Úgy gondolom, az új képzéseink is ebbe az irányba „kacsintanak” majd, de még magunknak is sokat kell tanulnunk.

Ki tudnád emelni, hogy mi áll legközelebb hozzád a rendkívül sokirányú tevékenységed közül?

Hozzám a parodonto-szájsebészeti esetek állnak legközelebb. Ezen belül is a kedvenc témám: az azonnali implantáció, azonnali terheléssel. Itt igazán nem hibázhat az ember, egy huszonéves fiatal sérült frontfogát úgy helyettesíteni, hogy az más számára észrevehetetlen legyen, igazi kihívás.

Ehhez természetesen művészi hajlamú fogtechnikus is szükséges. Igazán bonyolult feladat mindkettőnk számára.

A hétköznapokra visszatérve, mára már egy elég nagy rendelő lettünk, egy csapat vagyunk. A fiatalok hozzák a lendületet, az idősebbek a tapasztalatot. A páciensek más-más emberek, ezért soha sincs egyforma eset. Sokszor egy-egy nehezebb probléma megoldására szükség van a közös megbeszélésekre és gondolkozásra. A fogászat rohamosan változik, a rendelőnkbe csak most kezd „betörni” a digitalizáció. A munkatársaim is igénylik a folyamatos fejlesztést, az újdonságok alkalmazását. Ez mozgásban tarthat mindenkit, aki szereti a szakmáját, az nem tud belefásulni, kiégni!

Mi a mottód, célod és a hitvallásod?

Orvosként tudom, hogy a kezdeti motiváltság a szakmai sikerek és a szaktudás megszerzésére egy idő után megkopik, és a napi rutin részévé válik a munkahelyen eltöltött idő. A komfortzónában maradni biztonságot ad, de ez kiégéshez, fásultsághoz is vezethet. Környezetünk viszont állandó mozgásban van, „információs társadalom” lettünk, pácienseink pedig már az ún. „Google-nemzedék” tagjai. A fogorvosi hivatásunk lassan már csak szolgáltatás, a hippokratészi eskü mellékletekkel egészült ki.

Köszönöm a sok információt adó beszélgetést!

L.T.