Ennek fényében amerikai kutatók ilyen betegeket kezdtek vizsgálni fogorvosi szempontból és úgy találták, hogy a kevesebb foggal rendelkező betegeknél több cardiovasculáris kockázati tényezővel (pl.: diabetes, dohányzás, stb.) kell számolni. A tanulmányban felhasznált adatok egy világméretű klinikai vizsgálat eredményeiből származnak, amelyben arra próbálnak fényt deríteni, hogy a darapladib nevű athersclerosis elleni készítmény képes-e biztonságosan csökkenteni a cardiovasculáris történések kockázatát a CHD-s betegek esetén. A vizsgálat során 39 ország, 15800 betegénél jegyezték fel a fogak számát, az ínyvérzés gyakoriságát és a cardiovasculáris kockázati tényezőket. A vizsgált személyek 40%-a
15-nél kevesebb foggal rendelkezett, 16%-uk pedig anodont volt. A résztvevők negyedénél volt megfigyelhető ínyvérzés. A kutatók továbbá azt is megfigyelték, hogy a fogak számának csökkenése az Lp-PLA2 nevű proinflammatorikus és atherosclerotikus enzim szintjének növekedésével járt együtt. A kevesebb foggal rendelkező betegek között jóval nagyobb volt a diabetesesek és a dohányosok száma. Az ínyvérzés pedig nagyon gyakran hipertóniával és magas LDL szinttel párosult. Bár a kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek, az világosan látszik, hogy amennyiben a jövőben ezek a megállapítások beigazolódnak, a fogorvosoknak kimondottan fontos szerepük lehet a cardiovasculáris kockázati tényezők elhárításában.
