Nagy fejlesztéseket tervezünk, ugyanis van egy álmom
Interjú Kónya Jánossal

A Dent-Art-Technik Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. több mint 30 éves múltja egészen az 1992-es alapításáig vezethető vissza. Kónya János fogtechnikusmester célja egy magas színvonalú labor kiépítése volt, mely a legmodernebb technológiákkal felvértezve tudja a megrendelői igényeket kiszolgálni. A labor a minőségi alapanyag- és technológiaválasztásnak köszönhetően nem csak az ügyfeleik részére nyújt magas szintű szolgáltatást, de számos díjat és elismerést is magáénak tudhat. Többszörös Földvári Imre Díjas, illetve a győri Innovációs Kiállítás és Találmányi Vásár Szakmai Díja is a cég hírnevét gazdagítja. Mára a Dent-Art-Technik közel 50 alkalmazottat foglalkoztat, és a gyártás mellett komoly kutatás és fejlesztés is része a mindennapjaiknak. Többek között kifejlesztették a szakma számára a Covid-19 elleni harc egy fontos eszközét, a fogorvosi rendelőkben használatos Fogászati Aerosol Elszívófejet, melynek köszönhetően nagyobb biztonságban dolgozhatnak az orvosok. A cég MSZ EN ISO 9001:2015 rendszerszabvány szerint dolgozik, de emellett MSZ EN ISO 13485:2016 (Orvostechnikai eszközök) és MSZ EN ISO 14001:2015 szabványok szerinti tanúsítványokkal is rendelkezik. Több termékük, illetve gyártási folyamatuk rendelkezik CE minősítéssel. Ilyen termékeik, illetve eljárásaik például a titánháló, a csontblokk, a titán 3D nyomtatás, és a kobalt-króm 3D nyomtatás. Ennek a fejlődésnek köszönhetően pontosan hét termékkel nyerték el a Magyar Termék Nagydíjat, a szakmai munkájuk elismeréseképpen a Magyar Termék Nagydíj Gazdaságért Nívódíjat, illetve négy alkalommal az Érték és Minőség Nagydíjat és a Vállalkozásért Nívódíjat is. 2016-ban Közép-Európa egyik legnagyobb fogászati rendezvényén, a Dental World Nemzetközi Fogászati Szakkiállítás és Konferencián a Hungarian Dental Awards – Az Év Laborja Díjat is megkapták. Kónya János cégtulajdonossal beszélgettünk a cég múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Gazdag és hosszú szakmai múlt áll mögötted! Tekintsünk vissza kicsit a kezdetekre. Minden cég kicsiben indul, ez gondolom, nálatok is így történt. Hogyan, milyen technikával és hány fővel indultatok el 1992-ben?

Örömmel tekintek vissza az 1992-es évre. Ennek aktualitása is van, hiszen pontosan 31 éve történt. Nem voltam még 24 éves, amikor belecsöppentem egy olyan vállalkozásba, amelyet már akkor magamnak hoztam létre. A mai napig ritkaságnak számít, ha egy fiatal egy vállalkozást az élete pályájának tekint, vagy egyáltalán létre tud és mer hozni egy hasonlót. Azt gondolom, hogy abban az időben, ’92-ben, mindebben volt egy kis szerencse is, talán ez dominált az események alakulásában. Egyrészt maga a liberalizálódó piaci környezet megfelelő időszak és közeg volt ehhez, akkor zajlott le épp a két német állam, a Kelet- és Nyugat-Németország egyesülése, ennek következményeképpen pedig a szociális rendszer is egyesült. Ettől kezdve a nyugatnémet magasabb szintű ellátást a volt keleti oldal új német polgárai is megkaphatták, mivel a Krankenkasse lehetővé tette ezt számukra. A hétköznapi életben ebből az is következett, hogy rengeteg rossz fogazatú, de addig gyenge ellátásban részesülő páciens került a nyugatnémet oldal fogorvosi rendelőibe, akik el is várták az általuk kívánt magas minőséget. Szakmailag ennek következménye a fogászat terheltsége lett, mind időben, mind gyártásban, nem kevesebb, mint minimum féléves várakozási idővel. A német precizitás közismert, a többszörös mintapróbák, és visszaellenőrzések mellett, ha valami elkészült két hónapon belül, az már elkapkodottnak számított. Jómagam itthon tanultam a szakma alapjait a győri Fogtechnikai Vállalatnál, ezután kerültem Tóth Antalhoz, „mindenki fogtechnikusmesteréhez”, aki egy teljes generációt nevelt ki. Nagyon sok mindent köszönhetek neki. Majd jött egy lehetőség egy fogtechnikus-kapcsolaton keresztül, Németországba, Mannheim mellé kerültem, Tobias Gabriel Franz laborjába. Ő volt a másik szakmailag meghatározó ember, neki szintén sok mindent köszönhetek. Megismertem a kinti viszonyokat, a német minőségi követelményeket, a helyi precizitást és kreativitást, a folyamatot, ahogy készülnek a munkák, és mindez egy teljesen új szemléletet eredményezett bennem. Kialakított egy erőteljesebb fejlődési igényt, azt, hogy folyamatosan kövessem a szakmát, minden egyes felbukkanó tendenciát, trendet. Ő nevelte belém, hogy ha csak kétévente is, de jelen kell lenni a kölni IDS vásáron, ott mindig látunk valami újat, valami apróságot, ami jelentős lehet később számunkra. A mestereim építették fel bennem a jövőképet. A német egyesülés miatt, kinti mesteremre is jelentősebb mennyiségű munka hárult. Felmerült a lehetőség, hogy miért is ne lehetne kiszervezni Magyarországra az ottani munkának egy részét. A fogtechnikai vállalat akkoriban esett szét, rengeteg kis labor volt, minimális kapacitással és akkoriban olyan labor, amely hozta volna a német precizitást és követelményt, nem nagyon volt elérhető. 

Erre jött az ötlet, én magam alapítok egy labort Magyarországon, Tobias Gabriel Franzcl együtt. Elkezdtünk dolgozni, és hétről hétre hoztuk a munkát, majd vittük ki. Ez nagyon fárasztó volt. Egész héten dolgoztunk, majd péntek este autóba ültünk, hogy visszaérjünk vele Németországba, majd vissza, hétfőn pedig folytattuk a munkát. Akkor már öt külsős laborpartnerrel dolgoztunk Budapesttől egészen Mosonmagyaróvárig, olyan partnerekkel, akik egyébként fejlődésre és innovációra készek voltak, valamint a munkájuk tekintetében a minőségi igényességük is megvolt. Egy fizetőképes kereslet jelent meg a vállalkozás indítására, és viszonylag gyorsan sikerült az akkori szinthez képest is magas színvonalúan berendezni a labort. Technológiailag és gépek tekintetében is az akkor legmodernebbeknek számító eszközöket szereztük be: nagyfrekvenciás öntőgép, kerámiakályhák, frézgépek stb. A szakmai, infrastrukturális és logisztikai fejlesztéseknek köszönhetően hirtelen, dömpingszerűen elindult a munka. Az itthoni orvosok – holott nem itthonra dolgoztunk – is felfigyeltek ránk. A saját nővérem is közéjük tartozott, aki akkor kezdte el a saját magánpraxisát, és az ő fogorvos barátai is velünk dolgoztak. Így felépült egy magyarországi ügyfélkör is. Pár évre rá, megszűnt a német vonal nagy része mivel elkezdték kiszervezni a munkáikat Kínába. Ezek kihelyezett laborok voltak, és árban nem voltak olcsóbbak, mint a magyar piac. Német szakamberek vezették ezeket, ezáltal a kezükben maradt a vezetés, illetve emellett hozták ugyanúgy az elvárt német minőséget. Ezt a mai napig sok esetben így csinálják.

A német piac megszűnése után mi már rendelkeztünk egy kifejlett magyar megrendelői ügyfélkörrel, amiből aztán tovább tudtunk bővülni. 

A német munkaszemlélet és az ott szerzett szakmai tapasztalat jó alapnak bizonyult. Ha valaki az említett terhelés, tempó és nyomás mellett képes megtartani az alapvető minőségi követelményeket, akkor annak csak több munkája lesz. Innen aztán rohamosan fejlődtünk, tíz év múlva már 15-en voltunk a laborban, és minden munkafolyamatot csináltunk a kerámialeplezéstől a protetikai munkákig ma már konvencionálisnak mondott terméket állítottunk elő, és viszonylag egész magas szinten. 

Ezt követően jöttek újítások, változások. A következő nagy dilemma az volt, mikor bevezettük a titántechnológiát. A 2000-es év körül számtalan technológiai fejlesztés jött be, köztük a Cerec szoftvere és gépe, amely már cirkóniumot is képes volt faragni, és a CAD/CAM technológia is ekkor indult. Elsők között kezdtük ezeket alkalmazni. A titánt és a cirkónium-dioxidot mint alapanyagot behoztuk a céghez, ezzel bővítettük a palettánkat. Ezekhez az alapanyagokhoz szakmailag is fel kellett készülni.  Emiatt rendszeresen jártunk Németországba képzésekre, pl. minden évben kurzust szerveztünk a Dentaurum-hoz a Lizydent Kft. segítségével. Azt vettük észre, hogy a labor, amit ’92-ben garázsvállalkozásként indítottunk, már kinőtte magát, fokozatosan és folyamatosan bővítéseket kezdtünk meg. Először a földszintet egészítettük ki, majd ráépítettünk, egészen 155 m2-ig sikerült terjeszkedni.

Az indulás után két évvel immáron 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozásként működtünk tovább. A cég 2012 körül ismét szintet lépett. A feleségem is bekapcsolódott a cég életébe, az adminisztrációs munkát látta el, és mivel német nyelven tökéletesen beszél, ezért német, osztrák, svájci irányba bővítettük a piacunkat. Visszatérve a laborra, megfogalmazódott bennünk, hogy szükséges lenne egy nagyobb telephely. 

Akkoriban már láttuk a digitális jövőt, de a feladatok többsége még manualitást kívánt, többnyire azzal dolgoztunk. Viszont adott volt a cél, hogy a szakma jövőbeni fejlődéséhez tudjunk egy labort kialakítani. Ismét szerencsém volt, mert meg tudtunk venni az akkori labortól kb. 100 méterre lévő ingatlant, 2015-ben nekiláttunk a kivitelezésnek is. 2016-ra elkészült az épület és január elsején be is költöztünk, amit aszerint építettünk fel, amit akkoriban a szakma jövőbeni fejlődési irányzatának vizionáltunk. Ennek a víziónak megfelelően alakítottuk ki benne a tereket, hogy legyen benne öntőhelyiség, de a digitális technikának szánt tervezőhelyiség is elférjen, illetve szempont volt, hogy a CAD/CAM-es gyártásnak is legyen külön gyártótere. Így lett a labor végül nem kevesebb, mint 465 m2. A területi bővítéssel együtt több új kolléga csatlakozott hozzánk. Szintén ettől az évtől az additív fém megmunkálást is elkezdtük. 

Ennek kezdete is kalandos, de valahogy egyértelmű volt. Van egy erdélyi partnerlaborunk a Simo’s Dental Székelyudvarhelyen, akivel egyrészt személyes, másrészt nagyon jó szakmai kapcsolatot ápolunk. Simó Ferenccel a mai napig segítjük és kiegészítjük egymást. Akkoriban nyílt pályázat abban a régióban egy digitális eszköztámogatásra és javasoltam neki, hogy szerintem az általam évek óta követett fémnyomtatási technológia figyelmet érdemel, felmerült, hogyan tudnánk bevezetni a fogtechnikai gyakorlatba, és ha már ilyen jó támogatások vannak, vegyen egyet, próbáljuk ki. A projekt megvalósulása után a munkák fémvázát nyomtatásra elkezdtük Székelyudvarhelyre küldeni, ennek volt egy 48 órás érkeztetési ideje, amit elég nehezen, de bele kellett kalkulálni a munkafolyamatba. Ez okozott némi fejtörést, de nem sokáig, kb. nyolc hónapig, mert közben megjelent Magyarországon is az európai uniós támogatás. Emellett jött egy újabb partnercég, akik felajánlották, hogy csináljunk együtt egy céget a 3D nyomtatásra. Ez a közös cégünk lett a Premet Kft. Rövidebb időn belül, már mi magunk is meg tudtuk csinálni a digitális gyártást. Az országban elsőként rendelkeztünk fogászati titán nyomtatására is alkalmas berendezéssel. 

 Munkánk során kb. nyolc-kilenc évvel ezelőtt kaptunk egy megkeresést, ami kapcsán felmerült, ha már titánt tudunk gyártani a fogászatban, akkor miért ne próbálnánk meg azt, hogy vajon Patient Specific Implantot tudnánk-e virtuális tervezéssel nyomtatni, ehhez egy műtéti stratégiát felállítani, és magát a terméket legyártani. Ezt akkor még nem digitális gyártástechnológiával, hanem precíziós öntéssel oldottuk meg. 

Több felsőoktatási intézménnyel, többek között a Műszaki Egyetemmel is jó kapcsolatunk volt, így olyan jellegű fejlesztéseket tudtunk véghez vinni, mint a különböző anyagok tesztelése, műszaki paraméterek ellenőrzése. Folyamatosan végeztünk ilyen jellegű munkákat, több publikációnk született, amiket a Magyar Tudományos Művek Tára oldalon is megtalálhatunk. 

Egy esetünkben például – amit az „orbitaalap pótlás”-ként ismerhetnek – jelentkezett egy orvos, hogy van egy páciens, egy 16 éves kamasz. A páciensnek egy nagyobb méretű tumora volt a bal oldali zygomán és az elváltozás már deformálta a szemét is. A klinikák a páciens 10 éves kora óta sikertelenül próbáltak megoldást találni erre. Az említett orvos azzal jelentkezett, hogy utolsó esélyként próbáljunk meg valamit, így alakult meg a Semmelweis Egyetemmel közösen egy klinikai csapat, illetve ezáltal egy jó munkakapcsolat is. Fél éven keresztül terveztük a műtéti stratégiát, és azt, hogy milyen megoldással, hogyan lehetne neki egy egyéni implantátumot tervezni és legyártani. Igazából, ez volt az első termékünk, ami elrugaszkodott a fogtechnikától, de mégis a fogtechnika erőforrásait, azt a szakmai tapasztalatot használta, amivel mi rendelkeztünk. Ez alapozta meg számunkra azt, hogy elkezdtünk egyéni implantátumokkal is foglalkozni. Elsősorban maxillofacialis és craniofacialis implantátumokat kezdtünk el gyártani, beleértve ebbe a maxillaerősítéseket, illetve az orbitaalap-erősítéseket, a koponyapótlásokat, állkapocspótlásokat, sőt még ízületi fejecskéket is előállítottunk. Vállalkozásunk számára ez egy új irány volt, többek között ezeken a feladatokon már több mérnök is dolgozott nálunk.

Győrben nagyon szép modern épületben található a labor. Mekkora jelenleg a labor, és pontosan hány fővel dolgoztok együtt? A technikusaitok a fogtechnika mely területeit fedik le? 

Mint ahogy említettem korábban, a labor 465 m2, ami nemrég további 150 m2-rel bővült, ugyanis külön tervezőrészleget hoztunk létre, ahol a mérnökeink a fejlesztőmunkát végzik, ehhez pedig külön géptermet is építettünk. 

Óriási az a műszaki szaktudás, ami felhalmozódik egy fogtechnikusban, csak ki kell tudni használni a képességeket, készségeket és meg kell találni azokat a piaci igényeket, amikre ki-ki fel tudja használni saját tudását és erőforrását. 

Egy jó fogtechnikus – ha felismeri ezt, és ha tovább is képezi magát – mindenhez is ért. Pl. ahogy jómagam is tettem, műszaki szakirányba mentem tovább, abban fejlesztettem a képességeimet. Elvégeztem a Műszaki Egyetemet, mellette több szakképzést is, mindezt főleg csak azért, mert azt láttam, hogy mennyi mindent nem tudok még, így elkezdtem fejleszteni a tudásomat. Magyarországon elsők között voltam, aki a számítógépes gyártástervezést MSc szakirányon elvégezték, sok minden erre épült fel. Mikor okleveles gépészmérnökként biomechanikával és mechatronikával kezdtem foglalkozni, akkor azt tapasztaltam, hogy mellém szegülnek a hozzám hasonló érdeklődésű emberek. 

Jelenleg hozzávetőlegesen tíz mérnök dolgozik nálunk, akik a fejlesztésben tevékenykednek, de van biológusunk, orvosunk, aki pl. egy teljesen új szakterülettel, a regeneratív medicina technológiájával foglalkozik. Igyekszem a szemléletet, a gondolkodást átadni, így navigálni a kollégákat is. Mindig hangsúlyozom a kommunikáció értékét és fontosságát, nem csak egymás között, de a megrendelőkkel szemben is. Nagyon fontosnak tartom a folyamatos fejlődést, ennek megfelelően rendszeresen csoportos és egyéni képzéseket is tartunk vagy veszünk rajta részt. Laborunkban pár kolléga elvégezte a fogászati szakasszisztensi képzést, emellett 5 fő a dentálhigiénikus képesítést szerezte meg, de többen vannak, akik jelenleg is egyetemre járnak. Összességében több mint ötvenen dolgozunk a cégcsoportunknál. A kérdésre pedig a rövid válasz az, hogy összességében mindennel foglalkozunk.

Mindig is élen jártatok a technológiai fejlesztések területén, jelenleg milyen eszközparkkal rendelkeztek, és milyen speciális vásárlói kéréseket tudtok kiszolgálni?

Mondhatnám, hogy mindenünk megvan, ami szükséges lehet a munkánkhoz, de ez így nem lenne teljesen igaz. Mindig van valami újabb eszköz, gép vagy berendezés, aminek a használata gyorsítja vagy pontosítja a saját termékeink előállítását és könnyíti a munkánkat. 

A kivehető protézistől az egyéni implantátumon keresztül, az implantációs protetikának a szögtört csavarozásáig, mindent csinálunk, valamint emellett egy biotechnológiai irányvonalat is képvisel a labor. 

Mindig felmerül bennünk valami új eszköz igénye, most pl. szükségünk lenne egy sejtszámlálóra, és egy nagy felbontású sztereó mikroszkópra, valamint mikro CT-re. Ezek alapján jogosan adódhatna a kérdés, hogy egy fogtechnikai laborban a legfontosabb és legszükségesebb dolgok ezek az eszközök? Nem, de az egyik szakirányunk a regeneratív medicina, azaz, hogy az implantátumhoz biológiailag csontot is felépíthessünk. Ha így teszünk, tehát ha csontot építünk fel, akkor oda implantálni is lehet, sőt még a hagyományos körszimmetrikus implantátum is szóba jöhet. Az úgynevezett PRF-technikával, illetve a BMG termékből, azaz a páciens saját szöveteiből saját csontot hozhatunk létre azért, hogy a klasszikus fogtechnika is bekapcsolódhasson, így laborunk akár fogpótlást is tudjon készíteni ilyen esetekben. A labor rendelkezik három fémnyomtatásra alkalmas géppel, amik titán- és kobalt-króm termékek nyomtatására használhatók. A 3D polimer nyomtatók területén a Formlabs 2-ből öt darabunk van, de a gép 3-as változatával is rendelkezünk. Munkánkat segíti továbbá két Magna mintanyomtató.

Rendelkezünk titán elektromechanikus polírozásra alkalmas géppel is, emellett eszközeink között megtalálható három darab 5 tengelyes marógép is, ebből az egyikre különösen büszkék lehetünk, ami a magyar gyártású Pi Dental Kobra, valamint két darab HAAS ipari 5 tengelyes marógép is. De a sor nem ért véget, két precíziós utómunkálatokhoz használatos tömbszikra-forgácsoló géppel is rendelkezünk, amelyek akkor nagyon hasznosak, amikor nagy pontosságú illeszkedéseket kell megvalósítanunk. 

A laborban lézerszinter, vagyis 3D fémnyomtató is található. Ha jól tudom, titánvázakat is nyomtattok, amely gép itthon, először nálatok volt. Hazánkban van a titánnyomtatásra kereslet? Miket és milyen mennyiségben nyomtatnak még ezzel a technológiával?

Természetesen! 2016-ban elsőként vezettük be a fogászatra alkalmas additív titángyártási technológiát, és mind a mai napig mi vagyunk azok, akik folyamatosan gyártunk is vele. 

Mivel a titán mint fém öngyulladásra képes csupán attól is, hogy statikusan súrlódik, ezért nagyon komoly elővigyázatosság kell hozzá, és szakértelem.

Rendszeresen elemezzük a nyomtatóink minőségét és számos meghibásodás, illetve azt jelző jelenség jöhet szóba, ilyen pl.: a lézerforrás kimerülése, a különböző gázáramlási folyamatok stb. Az optika folyamatos fókusztartása az, ami befolyásolja az állandó minőséget, emiatt folyamatosan próbateszteket csináltatunk egyetemekkel, és ezáltal ellenőrizzük a gyártás minőségét. Véleményem szerint ezt nem sok labor mondhatja el magáról, de én úgy érzem, és azt tartom jónak, ha már csinálok valamit, azt csináljam jól és egyre jobban! Egyébként mindenkinek ezt ajánlom, hogy kellő alapossággal figyeljen oda arra, amit csinál.

Az egyik nyomtatónk, amely titánt nyomtat, CE megfelelőséggel rendelkezik. Ennek megfelelően ezt valóban csak titán nyomtatására használjuk. Különösen odafigyelve, hogy semmilyen külső szennyeződés ne érje a gyártási folyamatot, ez szükségessé tette, hogy létrehozzunk egy CE minősítéses gyártási folyamatot. Az ezekhez tartozó protokollokat nagyjából 4 év alatt dolgoztuk ki és olyan részletekre tér ki, mint pl. a porkezelés, a szűrés-szitálás metódusa, hogy meddig használunk fel egy adott port, valamint arra is jó gyakorlattal rendelkezünk, hogy hogyan, és miként tudjuk a lézerekkel befolyásolni a minőséget.
Erre a szaktudásra alapozva, hoztuk létre a titánfelhasználói képzéseinket az érdeklődőknek, melyeken például megtanítjuk számukra a titánvázra való kerámialeplezés technikáját. 

Kutatás-fejlesztéssel is foglalkoztok, köztük olyan terméket fejlesztettetek ki, mint a fogászati Aerosol Elszívófej. Hogyan jött az ötlet, és hogy gyártjátok le a fejeket? Milyen egyéb fejlesztéseitek vannak még a piacon? 

Rengeteg projekt áll mögöttünk, ebből az egyik legismertebb a Dental Aerosol Exhaustor Elszívófej. Az elszívófej a legtöbb fogászati exhaustor típusra csatlakoztatható az általunk tervezett és gyártott többféle adapternek köszönhetően. Kifejlesztése a vírushelyzetnek köszönhetően történt meg, funkcióját tekintve pedig a fogászati kezelések során felszabaduló – esetleg fertőző – szájpermetnek a rendelő légterébe való terjedését gátolja meg. A fejeket 3D nyomtatással és tervezéssel állítottuk elő, de már rendelkezünk a nagy sorozatú fröccsöntés lehetőségével, amihez olyan alapanyagot választottunk, amely orvostechnikailag a maximumot tudja kihozni a rendszerből. Ezzel a fejlesztésünkkel a Covidea Ötlet és Startup verseny nevű pályázaton is nyertünk. Jelenleg dolgozunk még egy elszívó rendszeren, amely tökéletesen ki tudja használni az aerosol elszívófejet, így közben az exhausztort is kényelmesen használhatja a fogorvosi személyzet, de ezek mellett van benne egy komplett filter és UV fertőtlenítő rendszer, ami relatíve könnyű és halk. A súlyos vészhelyzet körülményei tették szükségessé, hogy kifejlesszünk egy különleges kámzsát, amely a Covid fertőzöttek kezelésére felállított speciális személyzet védelmét látja el. Ennek a lényege, hogy a védőruhához csatlakoztatható, szűrt-tisztított levegőt juttat a felhasználó számára, de ezek mellett méri ennek a paramétereit, a szűrők elhasználódását, valamint méri a maszkon belüli túlnyomást is.

Nemrég létrejött a webshop, ahol többek között az Aerosol Elszívófejet is meg lehet vásárolni. Milyen termékek elérhetők még a webshopon keresztül, és mivel tervezitek bővíteni ezt a kínálatot a jövőben?

Van egy több éve fennálló, jó kapcsolatunk az egyik kínai gyártóval, az úgynevezett VSmile terméket gyártó céggel. Mivel a terméket mi is használjuk és bevált számunkra, ezért úgy gondoltuk, miért is ne forgalmazhatnánk. Megkaptuk rá a kizárólagosságot, és felépítettünk egy raktárkészletet, így mindenki más számára is elérhető lett a termékcsalád. Nem csak az elszívó és egyéb termékek, de a szolgáltatásaink is elérhetőek a webshopunkon keresztül. Emellett van most már egy BMG-s webshopunk is, ahol a csontpótlás alapanyagait, illetve eszközeit lehet megvásárolni. A webshopot a középső fiam kezeli és irányítja, aki informatikus mérnök és most tanul Bécsben MSc szakon. További újítások és fejlesztések várhatóak itt is. 

Hírneveteknek köszönhetően a hazai fogászati piac mellett külföldön is vannak ügyfeleitek. Milyen országokba dolgoztok, és főleg miket rendelnek tőletek? Miben különbözik a külföldi piacra dolgozni?

Nem könnyű a külföldi piacra dolgozni, abban a tekintetben, hogy fel kell ismerni a helyi piaci igényeket, felkészültnek kell lenni a helyi szabályozásokból, pl. az ottani TB, vagy MDR ismeretéből, ezt jelenleg a németek követelik meg a leginkább. Ez tavaly május 26. óta kötelező a szakterületünkre nézve. Dolgozunk egyébként francia, német, angol, norvég, cseh, szlovák, osztrák, román piacra, de az Egyesült Arab Emirátusokba is. Ott pl. tavaly év elején tartottunk előadást a helyi Sharjah-i Egyetemen nagy sikerrel.

Végezetül, kérem mesélj a cég jövőbeni terveiről, milyen fejlesztéseket terveztek a laborral kapcsolatban? 

Nagy fejlesztéseket tervezünk, ugyanis van egy álmom. Ez pont egy PhD. fokozat kapcsán jött ötlet, ha már gyártunk implantátumokat. Az összes implantológiai cég azzal foglalkozik, hogyan és mi módon kezelje a felszínt ahhoz, hogy a szükséges osseointegráció és a klasszikus osseoszintézis létrejöjjön a környezeti szövetekkel, értelemszerűen a csonttal, illetve a megfelelő helyen a nyálkahártyával. Ebből jön a kérdés, hogy milyen felületkezelés a legideálisabb. Mindenki a kalcium-foszfátot, és egyéb bevonatokat próbálgatja, legtöbben az SLA alapú felszínt. Erre jönne a mi megoldásunk, egy speciálisan felülkezelt egyéni titánimplantátum, ez lenne a jövő. Ez az, amit szeretnénk megugrani, ehhez kell ez a nagyarányú és szükséges fejlesztés a laborban, aminek a küszöbén állunk éppen. Egy kapcsolódó pályázati projektet is pozitívan bírált el az Európai Unió és a magyar állam. Ez nem kis feladat lesz, szakmailag meghatározza a következő öt évünket. Ebben minden benne van, az infrastrukturális fejlesztés, az eszközbeszerzés, a szakmai fejlesztés, egyszóval minden. Ha sikerül, akkor valami olyan újszerűt hozunk létre, aminek az eredménye akár az is lehet, hogy nem fog kelleni többé egy idegennek tűnő fémet alkalmazni ahhoz, hogy a sérült vagy hiányos csontszerkezet rehabilitációra kerüljön.

Szőnyi Balázs