Bár a rejtőzködés sok mindenre jó lehet, ez nem az a dolog, amit a fogászati területen is kedvelnél.

Mint a „technológia evangélistája”, időnként elveszettnek érzem magam, amikor felfedezem a technológia újabb aspektusait. Időnként elmerülök a technológiai újítások mélységeiben és ott is maradok egy időre.

Az egyik téma, ami évek óta nagy izgalommal tölt el, az a rejtőzködés. Még mindig elképedek azon, hogy egy akkora tárgy, mint a B-2 Spirit lopakodó bombázó (172 láb széles és 69 láb hosszú) hogy maradhat láthatatlan a radarok számára.

Nyilvánvaló azonban, hogy a rejtőzködés nem minden esetben jó dolog. Egészségügyi téren ez komoly kihívást jelenthet. Senki sem szereti a váratlan meglepetéseket a fogorvosnál. Sem a betegek, sem az orvosok, sem a személyzet. Sokkal jobb lenne, ha a kedvezőtlen irányú változásokat nemcsak akkor ismernénk fel, amikor már nagy meglepetést okoznak, hanem már a legkoraibb stádiumban.

Elérkeztünk a szakmánkban ahhoz a ponthoz, amikor már nem az éles fogászati szonda az elsődleges diagnosztikai eszköz, és háttérbe szorul a többi módszer mellett. Bár a szondával azonosítani lehet a lyukakat a fogakon, ezek az eltérések nagyobbak, mint amiket más módszerekkel ki lehet mutatni. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos vizsgálati és diagnosztikai módszerek hatékonyabbak lehetnek más eszközök és készülékek igénybevétele esetén.

Ez számomra egy nagyon érdekes téma, mert úgy gondolom, hogy a fogszuvasodás diagnosztikája olyan, mint a mozaik kirakása. Ez alatt azt értem, hogy amikor különböző vizsgálati módszerek segítségével információkhoz jutunk, az olyan, mint a mozaikcsempe darabkái, és amikor egy lépést hátra lépek és ránézek a kis „csempékre”, akkor látom egyben a nagy képet.

Az első és legfontosabb, hogy szeretném leszögezni: számomra a diagnosztika egy adatvezérelt folyamat. Minél több információt szerzek, annál jobb döntést hozhatok. Mi mindannyian adatvezérelt módon állítjuk fel a diagnózis, csak legfeljebb nem vagyunk tudatában. Amikor megnézzük a fogakról készült röntgenfelvételt, amikor a vizsgáló végighúzza a szondát a fogak zárási felszínén, vagy nagy lyukat talál egy régi amalgám tömésen, akkor lényegében adatokat gyűjtünk.

Tehát amikor leülök, hogy megvizsgáljak egy beteget, akkor lényegében különböző módon gyűjtök adatokat. Bár már nincs akkora szükségem a fogászati szonda használatára, mint régen, azért időnként alkalmazom. És a vizsgálathoz néha nagyítót is igénybe veszek.

Forrás: medipress.hu