„Mindig igyekeztem hozzájutni az up-to-date ismeretekhez…”

[et_pb_section fb_built=”1″ _builder_version=”4.4.1″][et_pb_row _builder_version=”4.4.1″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.4.1″][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″ text_font=”|700|||||||” text_font_size=”16px”]

Interjúalanyom, dr. Gerlóczy Pál Budapesten született, alap- és középfokú iskoláit azonban már az USA-ban járta, majd a fővárosba visszatérve 1980-ban szerezte fogorvosi diplomáját a SOTE-n. Útja ismét a tengerentúlra vezetett, ahol hét évig egy Los Angeles-i magánpraxisban dolgozott, közben pedig a Kaliforniai Egyetemen (UCLA) tanított félállásban. Közvetlenül a rendszerváltást megelőzően tért vissza, hogy az apja által működtetett rendelőt tovább vigye – bár végül praxisát nem ott folytatta –, majd a Teply Tamás által alapított, szakmatörténeti szempontból mindenképpen úttörőnek mondható Dental Coophoz csatlakozott.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”4.4.1″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.4.1″][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Ebből kiválva a hazai és nemzetközi szakma meghatározó alakjává vált az esztétikai fogászat terén; elsőként alkalmazott számos olyan eljárást és anyagot, amelyek mérföldköveknek bizonyultak az adhezív restauratív fogászatban. A Magyar Esztétikai Fogászati Akadémia alapítója, a Brit Esztétikai Fogászati Társaság (British Academy of Aesthetic Dentistry) 20 éve aktív tagja, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvos Karának címzetes egyetemi docense, részt vesz a kar graduális képzésében is. Az egész világban keresett előadó, találkozásunk előtt közvetlenül Portóban, Varsóban és Bécsben tartott kurzusokat; mégis rendkívül készségesen állt rendelkezésre, és hosszú órákon keresztül mesélt életéről és tapasztalatairól. 

[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Az édesapja szintén fogorvos volt, azt gondolhatnánk tehát, hogy könnyen választotta Ön is ezt a pályát. Így is történt?

A szüleim válását követően én az elemi iskolát már Amerikában kezdtem, ott jártam középiskolába is, majd a Kaliforniai
Egyetemen művészetet és történelmet kezdtem hallgatni, végül azonban biológiából diplomáztam – már egyértelműen azzal a szándékkal, hogy mint felvételi tárgy, segítsen a fogorvosira bekerülni. Még egy évig érett bennem ez a gondolat – ez idő alatt fazekassággal foglalatoskodtam –, majd Budapesten kezdtem a tanulmányaimat, ahol 1980-ban szereztem diplomát. 

[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Ezt követően nem merült fel Önben, hogy itthon maradjon?

Ekkor még nem. Nagyon más volt az élet akkoriban Magyarországon és az USA-ban. A fogászat is nagyon más volt. Visszatérve elvégeztem a University of California, Los Angeles (UCLA) egyéves posztgraduális képzését (Foreign Graduate Program). Én ott kezdtem dolgozni és szocializálódni: egy kaliforniai magánpraxisban, mindeközben pedig félállásban, amolyan óraadóként az UCLA-n. 

[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://www.dental.hu/wp-content/uploads/28126355_10155385838208932_1201639561_o.jpg” _builder_version=”4.4.1″][/et_pb_image][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Mi sarkallta arra, hogy mindennek hátat fordítson, és újra Magyarországra jöjjön?

Valójában Dél-Kaliforniát is meg lehet unni, másfelől az életem is egy olyan szakaszához érkezett – túl voltam egy váláson –,
amikor azt éreztem, hogy környezetváltásra van szükségem. Jó néhány év után, 1988 decemberében látogattam haza először, és egy jó intuícióval megéreztem azt, hogy itt hamarosan minden meg fog változni, de nem végleges letelepedést terveztem.
Felmerült az is, hogy az apám – aki ekkor már közel 80 éves volt – praxisával is szeretnék itthon valamit kezdeni, a lényeg, hogy 2-3 év itt tartózkodásban gondolkoztam. Ez nem jelentette egyébként azt, hogy felégettem volna a hidakat magam mögött, mert a kaliforniai state boardom megmaradt, így rendszeresen jártam vissza különféle továbbképzésekre is. Végül – különféle okok miatt – nem vittem tovább apám praxisát. 

[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Így jött képbe a Dental Coop?

Igen. A mai fiatal generáció talán már nem is ismeri a Dental Coop történetét, amely a Svájcba emigrált, majd onnan hazatérő
fogtechnikus, Teply Tamás nevéhez fűződik. Korát abszolút megelőző idea volt, hogy a ’80-as években létrehozott egy olyan,
legitimen működő vállalkozást, amelynek a keretein belül egyfelől időszakos svájci kiutaztatásokkal fogtechnikusok szakmai
továbbképzését biztosította, valamint fogorvosi rendelőket létesített és vásárolt fel – többnyire az északnyugati határszélen –, egy hálózatot létrehozva. A központja ennek a XII. kerületi Zugligeti úton volt, én ott dolgoztam. 

[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Ezt megelőzően egyéb feladatot is szántak volna Önnek a hálózatnál?

Igen, Teply Tamással jó kapcsolatom alakult ki, és mint sokat látott üzletember, potenciált látott abban, hogy én Amerikából
érkeztem, és képviselek egy olyasfajta szakmai irányvonalat, ami itthon még szinte egyáltalán nem volt jelen. Felmerült, hogy
egyfajta koordinátora, szakmai felügyelője legyek a hálózatnak. 

[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Ezt Ön végül aztán nem vállalta el?

Becsülettel végigjártam a hálózat összes rendelőjét, és megnéztem, miképpen folyik a munka. Rá kellett jönnöm, hogy nem tudom – és nem is biztos, hogy akarom – megváltoztatni az olyan fogorvosok munkamódszereit, akik már megszoktak valamit, hiszen én annyira másképpen csináltam. Másfelől arra is rá kellett jönnöm, hogy egy gyorsétteremlánc működhet franchise-rendszerben: én adom a húspogácsareceptet, amit aztán másodpercre pontosan meghatározott ideig kell sütni, és ha ezeket betartják, a végeredmény mindig jó lesz – a fogászat azonban nem egészen így működik… 

[/et_pb_text][et_pb_blurb title=”Dr. Gerlóczy Pál” use_icon=”on” font_icon=”%%90%%” icon_placement=”left” _builder_version=”4.4.1″ body_font=”||on||||||” body_font_size=”24px” body_letter_spacing=”1px” body_line_height=”1.8em”]

Szerintem ez így normális és így helyes: ha az ember szívesen műveli a hivatását, és szert tesz valamiféle tudásra, akkor abból visszaad. Ha ezt egy olyan környezetben tudja megtenni, ahol nem elutasítják, hanem van táptalaja mindennek, az felemelő érzés.

[/et_pb_blurb][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Sokadszorra említi azt, hogy egészen másképpen működött az akkori itthoni fogászat. Mégis mire kell gondolni, melyek voltak azok a nóvumok, amelyeket Ön képviselt? Esetleg az adhezív fogászat járt annyival előrébb az USA-ban?

Nem érzem úgy, hogy az én oldalamról ez fellengzősség lett volna, csak egyszerűen másképpen dolgoztunk. Az Apám egész
életében állva dolgozott – mint ahogy az itthoni fogorvosok túlnyomó többsége –, én viszont elképzelhetetlennek tartom, hogy ne fekve kezeljek, de ez csak egy dolog a sok közül. Én vállasan csiszoltam, egészen más anyagokkal és technikákkal vettem lenyomatokat, és hát, igen, az adhezív fogászat. Itthon nagyon lassan és nehezen implementálták azokat az ismereteket, amelyeket a tengerentúlon már sikerrel alkalmaztak. Emlékszem a ’90-es évek elejéről egy soproni Árkövy Vándorgyűlésre, ahol előadtam hasonló témában, és szó szerint botrányba fulladt a dolog, mert a hallgatóság egésze kíváncsi volt a mondandómra, ugyanakkor olyan kapukat döngettem, ami – finoman szólva is – kicsapta a biztosítékot a szekciót vezetők egy részénél.

[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Miről beszélt?

Én a klasszikus értelemben sosem kutattam, de mindig igyekeztem hozzájutni az up-to-date ismeretekhez – ezért is jártam vissza az USA-ba továbbképzésekre. Történt egyszer, hogy még az UCLA-n meghallgattam egy japán előadót. Nem volt különösebben nagy plénumi előadás, inkább szűk körű, de nagyon érdekes dolgokról beszélt, nagyon meggyőzően és logikusan. Akkoriban a kompozitok indikációs területe rendkívül szűk volt: bukkális frontfog restaurációk és legfeljebb molárisok V. osztályú kavitásai. Hogy miért? Mert egyáltalán nem létezett dentin bond, konkrétan tilos volt a dentint savazni, mondván, a kondicionáló pulpanekrózist okoz. A dentin érintettsége esetén az egész dentinfelszínt Dycal-lel kellett fedni, és csak a zománcot savazni. Ez volt az utasítás, mindenki így járt el. Ez a japán ember pedig azt állította, hogy ezt a szabályt egyetlen in vivo kísérlet alapján hozták meg, amely során állítása szerint azért fertőződött be a fogbél, mert nem zárták a dentintubulusokat. Logikusan érvelt, és bár majdnem mindenki idiótának nézte, nekem elültette a bogarat a fülemben, hiszen ez a komplett fogászat megreformálását jelenthette. Ő volt dr. Takao Fusayama. Nem sokkal ezután hallottam dr. Raymond Bertolottit is – akivel aztán évekkel később szoros barátságba is kerültem –, aki nagyon hasonló dolgokról beszélt. Én tehát már régóta ennek a szellemében dolgoztam: közvetlenül savaztam és bondoztam a dentint is, és erről beszéltem az Árkövy-n is, de látni kell, hogy ez akkoriban tényleg „eretnekségnek” számított, hiszen totálisan szembement az addigi dogmával.

[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Miként jött a Magyar Esztétikai Fogászati Akadémia ötlete? Mindig is megvolt Önben az elhivatottság, hogy átadja másoknak a tudását?

Szerintem ez így normális és így helyes: ha az ember szívesen műveli a hivatását, és szert tesz valamiféle tudásra, akkor abból visszaad. Ha ezt egy olyan környezetben tudja megtenni, ahol nem elutasítják, hanem van táptalaja mindennek, az felemelő érzés. Legyen szó akár egy szakmai körről – mint amilyen az Akadémia is – vagy az egyetemi hallgatókról. Nagy Katalin professzor és dr. Antal Márk meghívására már több mint 10 éve oktatok és gyakorlatot vezetek a Szegedi Tudományegyetem Fogorvos Karának Konzerváló és Esztétikai Fogászati Klinikáján.

[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Legközelebb hol hallhatják/láthatják az előadásait az érdeklődők?

Legközelebb május elején tartok előadást Budapesten a kötelező szinten tartó tanfolyamon. Nagy megtiszteltetésben részesültem mikor prof. Hegedüs Csaba, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar dékánja meghívott, hogy tartsak három előadást a negyed- és ötödéves egyetemi hallgatók számára ebben a félévben. Még Varsó, Pozsony, Chopok és Ciprus lesznek kurzusaim színhelyei a nyári szünetig.

[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.4.1″]

Szabadidejében mivel kapcsolódik ki a legszívesebben?

Régebben vitorlázás, teniszezés, utazás jelentették a kikapcsolódást, ma örülök, ha időm van egy nem szakmai könyv elolvasására!

Köszönöm a tartalmas beszélgetést, további nagyon sok sikert kívánok!
Dr. Radánovics-Nagy Dániel

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”4.4.1″][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.4.1″][et_pb_cta title=”Ossza meg véleményét!” button_url=”https://www.facebook.com/dentalpress” button_text=”Hozzászólok” _builder_version=”4.4.1″ custom_button=”on” button_text_size=”16px” link_option_url_new_window=”on”]

A DENTAL.HU a fogászati szakma portálja.

Az Ön véleménye, hozzászólása, aktivitása legalább olyan fontos, mint a cikk, amit elolvasott. Ossza meg a cikket ismerőseivel vagy szóljon hozzá, mondja el véleményét a Facebook oldalunkon.

[/et_pb_cta][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]