Beszélgetőpartnerem Pósáné Szűcs Erika, aki fogtechnikusnak tanult a 6-os számú szakmunkásképző intézetben, majd mestervizsgát szerzett 1987-ben.

Fogtechnikusként dolgoztam hosszú éveken keresztül, majd felkértek a fogtechnikustanulók gyakorlati oktatására. Nehéz döntés volt, de később nyilvánvalóvá vált, hogy az akkor még Légszesz utcai Tanlaboratóriumban eredményesen tudtam együtt dolgozni tanítványaimmal.

Nagyon nagy hangsúlyt kapott az oktatásban, hogy minden tanulónak egy-egy munkafolyamatot végig el kellett készíteni. Fogorvosokkal voltunk szakmai és nagyon jó emberi kapcsolatban, akik megengedték, hogy a fogorvosi rendelőben készülő munkafázisoknál jelen legyenek a fogtechnikus-tanulók, természetesen a szakmai protokollok maximális betartása mellett. Akkor lehet igazán életszerű fogpótlást készíteni, ha fogorvosok és a fogtechnikusok pontosan tisztában vannak a közös munka rendelői és laboratóriumi fázisaival.

Nagy megtiszteltetés volt, amikor felkértek, hogy a Práter utcai fogtechnikus-iskolában vállaljam el az elméleti oktatás jelentős részét. Döntésem oka az volt, hogy így lehetőségem nyílt arra, hogy mindazt a szakmai tudást, amit én is mestereimtől kaptam, továbbadjam és motiváljam tanítványaimat.

Később a szakma másik oldalát, az oktatást választottad, ezért tanári diplomát szereztél.

Fogtechnikus munkám mellett az egri Tanárképző Főiskolán könyvtár-pedagógiai végzettséget szereztem, diplomamunkám témája a Fogászati szakirodalom volt.

 Mindig is elkötelezett voltál abban, hogy a diákok a tudást, a szakma szeretetét kapják az elméleti és részben gyakorlati oktatás során a Práter utcai alma materben.

Miután a Práter utcai iskola vezetősége maximálisan támogatta szakmai elképzeléseimet, a fogtechnikai cégek, gyártók támogatásával létrejött a Práter utcai Fogtechnikai kabinet, egy 15 fős laboratórium.

Ebben a laboratóriumban ún. Kiegészítő laboratóriumi gyakorlatot is oktattam kb. 10 éven keresztül, ami azt jelentette, hogy minden negyedévben, minden tanuló, kis csoportokban, tanmenet szerint, általuk elkészített gyakorlati feladatokat hozott és ezt együtt értékeltük, ha kellett közösen javítottuk. Így lehetett eredményesen felkészíteni a tanulókat a félévi és év végi vizsgákra. Nagyon sikeres közös munkák voltak ezek a foglalkozások.

Később már erre nem volt lehetőség, amit azóta is sajnálok.

Egyre több feladattal bíztak meg, fejlesztő szakérő, szaktanácsadó lettem és teljesítettem a vizsgaelnöki megbízással járó rendszeres vizsgakövetelményeket is.

Mindig az motivált, hogy a szakmai tudás mellett jövőképet is adjak tanítványaimnak, akik hivatásnak tekintették a fogtechnikus munkáját. Igyekeztem felkelteni az érdeklődést a folyamatos továbbképzés irányában is, mert pontosan tudom, hogy élethosszig tartó tanulás nélkül gyorsan lemaradunk a manuális és digitális technikák, anyagok, módszerek megismeréséről. A mai napig folyamatosan és rendszeresen tájékozódom, tanulok, konzultálok szakmai kérdésekről.

Számomra a nyomtatott és elektronikus szakmai irodalom ismerete, olvasása rutinfeladat.

2018-ban, az eltelt közel 32 esztendő után befejezted a tanítást a Práter utcában, azonban a megkezdett munka nem maradt abba, csak a keretek változtak.

 Szeretném megkérdezni, hogy amikor a tanítás befejezését tervezted, már tudtad esetleg előre, hogy várhatólag az újonnan kinevezett Ágazati Készség Tanácsban (ÁKT) fogsz aktív szerepet, munkát vállalni? Hogy kerültél kapcsolatba az ÁKT-val, mely egy új szervezet, melynek tagjait nem választás útján, hanem kinevezéssel jelölik. Élvezed itt a munkát, ha jól tudom hasznos közösség alakult ki a kollégák között, mesélnél erről nekünk?

2017-ben kezdtük szervezni Róth Lajossal és Románszky Lászlóval egy olyan szakmai szervezet megalapítását, amely a közös szakmai munkáról, a szakma méltó szakmai képviseletéről és az összefogásról szól, elsősorban. Sajnos a jogszabályi változások az ipartestületeknek már korábban is kevés mozgásteret adtak, ezért kamarai keretek között terveztük tovább folytatni az Ipartestületben, később egyesületben, szövetségben folyó szakmai munkát. Az eredeti elképzelés az volt, hogy minden szakmaterület képviselői vegyenek részt ebben a munkában, akik elismert fogtechnikusmesterek, komoly eredményeik vannak, folyamatosan továbbképzik magukat, előadásokat tartanak, publikálnak, professzionális tanulóképzést végeznek.

A szakmai szervezet létrehozásához szükség volt arra, hogy a szakmai irányítás az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerüljön át, kérésünket támogatta az EMMI és az ITM Államtitkára, Főosztályvezetői, Osztályvezetői.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Elnökének, Főtitkárának, Oktatási és képzési Igazgatójának maximális támogatása mellett megalakulhatott az Egészségügyi Technikai Ágazati Készségtanács, ahol most az Optikus és Optikaitermék-készítő kollégákkal dolgozunk együtt, nagyon eredményesen, innovatívan, rendkívül jó együttműködés során.

A tagság folyamatos, elnököt kétévente választunk, az ÁKT-ban való részvétel térítésmentes, a 8 fős szakmai testületben Budapesten és vidéken dolgozó kollégák képviseltetik magukat, az ÁKT tagjait az Innovációs és Technológiai miniszter nevezi ki.

Igazi értékes, nagyon jó hangulatú munka folyik az ÁKT keretein belül, nemcsak szakmai, hanem egyéb közös programjaink is vannak.

ÁKT közös program

  1. szeptemberétől megváltoztak az oktatás alapjai, mesélnél nekem az új oktatási törvényről? Milyen szerepe van ebben az ÁKT-nak, illetve az egyéb szakmai szervezeteknek?

 A 2020-as szakmai oktatás jogszabályi keretei a következők, melyek az ITM honlapjáról letölthetők: https://ikk.hu/

  • A szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet
  • 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról módosítás 2020.07.01
  • SZAKKÉPZÉS 4.0, a szakképzés és felnőttképzés megújításának stratégia
  • 2020 évi Szakmajegyzék (hatályos 2020.VII.1-től) nive.hu oldalon

valamint a két legfontosabb oktatási dokumentum:

  • Programtanterv a 02. Egészségügyi Technika ágazathoz tartozó 5 0911 02 01 Fogtechnikus Szakmához (PTT, korábbi tanterv volt)
  • Képzési és Kimeneti Követelmények, Fogtechnikus Szakma (KKK, korábban vizsgakövetelmény volt)

Kiemelten szeretném megkérni az oktatással foglalkozó szakembereket, hogy olvassák és értelmezzék a jogszabályokat, mert a jogszabályi ismeretek nélkül ma már tanulóképzéssel sehol a világon nem lehet foglalkozni.

Az ITM és az MKIK a fogtechnikus oktatási dokumentumok elkészítésével az ÁKT szakembereit bízta meg. Többnapos, intenzív felkészítés után ismertük azon kereteket, ami felhasználásával lehet a teljes magyar szakképzést új alapokra helyezni. Meg kellett ismerni azokat a módszertani követelményeket, amelyek alapján készültek a szakmai dokumentumok. Természetesen a munka közben, 2020 februárjában, egyeztettünk elismert fogtechnikus szakemberekkel és a képző intézmények oktatóival is. A vélemények és javaslatok jelentős része teljesen kompatibilis volt az ÁKT elképzeléseivel és beépíthető volt. Miután az Ipartestület korábbi elnöke ÁKT tag, így az egyetlen akkori hivatalos szakmai szervezet véleményét is figyelembe vettük.

A COVID-19 vírus generálta helyzetben sajnos egy hónap késéssel jelent meg a PTT és KKK. Június elején már mindkettő ismert és elérhető volt.

Óriási eredménynek érezzük, hogy a többi szakmában kötelező ún. alapoktatást 558 óráról sikerült csökkenteni 315 órára. Ez azt jelenti, hogy a Fogtechnikusoknál, egyedüli lehetőségként nem egy fél évig folyik az alapoktatás, hanem sokkal rövidebb ideig – kb. 9 hét alatt ez teljesíthető és utána, már az első félév további részében át kell térni a szakmai oktatásra. Miután az alapoktatás munkakör betöltésére nem jogosít, szintén egyedülállóan a Fogtechnikus szakmában, hogy az ágazati alapvizsga idejét úgy határoztuk meg, hogy a félévi szakmai vizsgákkal együtt szervezhető, így a félév oktatási rendjét nem zavarja.

Jelenleg az Ipartestülettel nagyon jó a szakmai kapcsolatunk. A Fogtechnikus Egyesülettel februárban vettük fel a kapcsolatot, sőt megállapodtunk abban is, hogy együttműködünk a továbbiakban. Meghívások, tájékoztatások, személyes egyeztetések mindkét szakmai szervezettel folyamatosan vannak.

ÁKT közös program

Milyen feladatai vannak most az ÁKT-nek és személy szerint neked, hogy az oktatás, képzés és vizsgáztatás új alapokra került és visszaállt a 3 éves képzés.

A 3 év azt is jelenti, hogy a fogtechnikai szakma tudás­igényét nem lehet OKJ képzéssel elsajátítani, hogy szükség van az egységes keretekre és feltételrendszerre.

Jelenleg az ÁKT egyik legfontosabb feladata, hogy folyamatosan tájékoztassuk azt az 5 állami képzőhelyet, akik az új jogszabályi keretek mellett a Szakmajegyzékben szereplő ún. alapszakmák képzésben részt vehetnek. Részesei lehetünk a 174 alapszakmának, akiknek a képzése csak rendeletekben meghatározott módon (időtartam, szakmai tartalom, szakmai és egyéb feltételek, mérési- és értékelés rendszer) végezhetik a szakképzést. Tanfolyami képzés a jogszabályalkotó szerint az alapszakmákhoz tartozó szakmai területeken nem lehetséges.

A képzési idő ismételten 3 év, a szakmai óraszám jelentősen nő, a szakmai vizsga vizsgafeladatai a három év anyagának megfelelnek, a 7 feladatból 5 teljesen megfelel a korábbi vizsgafeladatoknak. 2 új vizsgafeladat beépítése történt meg. Miután a fogtechnikus szakmai digitális kompetenciaszintje magas – 7 -, ezért az egyik új vizsgafeladat egy fogpótlás tervezése digitálisan, a másik új feladat egy lézerszinterezett kerámiaváz kidolgozása.

Soha nem volt még az oktatási programok része az egységes értékelőlap, most az ÁKT javaslatára ez is megtörtént, így lehetővé válik országosan, egységesen értékelni a vizsga feladatrészeit.

A vizsgáztatás helyszíne változni fog, létre fognak hozni ún. ágazati vizsgaközpontokat, most ennek az előkészítése folyik.

Ugyancsak jelenlegi feladatunk a szakmai vizsgabizottság összetételének módosítására készített javaslatcsomagunk egyeztetése.

Szintén folyamatban lévő munkánk, hogy az ÁKT tagjai külön felkérésre részt vesznek az ITM Szakképzési és Innovációs Tanácsának munkájában, két területen:

  • a szakképzés átalakításának monitorozása
  • Kárpát-medencei szakképzés fejlesztés

Másik nagyon fontos feladatunk a képző intézményekkel a folyamatos kapcsolattartás. Július óta tervezzük, hogy régiónként tájékoztatjuk az iskolákat és a fogtechnikus tanulóképzéssel foglalkozó kollégáinkat a változásokról. Sajnos, ez csak egy alkalommal valósulhatott meg, júliusban a képző intézményeknek tartottunk az MKIK-val és az ITM-el egy nagyon eredményes, sikeres szakmai megbeszélést, ahol az előzetesen feltett kérdésekre is választ kaptak a jelenlévők.

Ha a COVID-19 vírus generálta helyzet lehetővé teszi, azonnal megkezdjük ezt a munkát, várhatóan Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen. Addig is a kapcsolattartás az ÁKT, az iskolák és az érdeklődő kollégák között digitális formákban folyamatos.

Komoly eredmény, hogy végre sikerül egy kamarai szervezetet létrehoznunk, így hatékonyabb érdekérvényesítés lesz lehetséges, nemcsak az oktatás, hanem a fogtechnika teljes spektrumában is.

Magyarországon korábban több városban is volt Fogtechnikus oktatás, tudomásom szerint talán 9 helyszínen is. Hogyan változott meg ez 2020 őszére, melyik iskolák maradtak meg és milyen szempontok alapján? Végleg megszűnt az OKJ képzés, emiatt is alakult át a tanulóképzés?

Az alapszakmák oktatása csak állami intézményekben történhet a hatályos jogszabályok szerint. Így jelenleg 5 városban folyik fogtechnikusképzés: Budapest, Hódmezővásárhely, Pécs, Szeged, Szombathely.

Az OKJ-t az un. Szakmajegyzék váltotta fel, mely a nive.hu oldalon megtalálható.

Hogyan oldják meg a gyakorlati képzést az iskolák, hiszen a fogtechnikus szakma elsősorban gyakorlati készségek elsajátításával oktat. Nyilván mára kialakult már a képzés elméleti oldala is, megszűnt Bakk József Tanár Úr „egyeduralma”, a 70-es, 80-as években szinte csak az Ő könyvéből lehetett tanulni.

Milyen új egységes feltételeket kaptak az iskolák a szeptemberben induló képzés forma kapcsán a gyakorlati és elméleti tudás átadására?

A PTT és KKK nagyon pontosan meghatározza a képzés tartalmát, követelményeit, a képzéssel foglalkozó szakemberekre vonatkozó végzettségeket, a szakmai vizsga előkészítését, feladatait, egységes értékelését.

Nagyon pontos szakkönyvjegyzéket állítottam össze, amit a képző intézményeknek a múlt hónapban megküldtem. Az ÁKT egyik következő feladata a tankönyvek készítése lesz. Jelenleg a tanulók Portfóliójának egyik eleme a kötelezően előfizetett szaksajtó olvasása, recenziók készítése, hiszen a legfrissebb szakmai információk szaksajtóban, digitális platformokon érhetők el.

A jogszabály lehetővé teszi, hogy a gyakorlati képzés lehet teljes mértékben duális képzés, de az is megvalósítható, hogy az első évet ún. Tanlaboratóriumban szervezik a képző intézmények és a 14. és 15. évfolyam oktatása történik duális képzési formában.

 

Az új rendszer egyértelműen megváltoztatja a tanulói jogviszonyt, hiszen bevezetésre kerül az ösztöndíj fogalma, mely ma a minimálbér 60%-os kifizetését írja elő.

Korábban is volt már a rendszerben hasonló kezdeményezés, melyet akkor is, most is támogat az állam kedvezményekkel, adócsökkentéssel, elmondanád nekünk ennek a lényegét?

Az egyik legfontosabb feladata az ÁKT-nak az volt, hogy a képzés állami finanszírozási keretek között legyen csak megszervezhető. A Fogtechnikus szakma az alapszakmák körében van, a tanulók alkalmazásának és juttatásának feltételei, a duális képzésben résztvevő szakemberekre vonatkozóan megtalálhatók:

  • 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról módosítás 2020.07.01
  • valamint a közösségi médiában, az ÁKT ajánlásával közzétett regionális szakképzési konferenciák előadásai között is

https://picturetransit.com/aszakkepzesjovoje

  • a konferencián nagyon pontosan tájékoztatást kaptak az érdeklődők a szakképzési munkaszerződésről, az ösztöndíjról, a tanulói juttatásokról, a sikeres vizsga esetén igénybe vehető 20%-os bónuszról stb.

Kérem, hogy kollégáim hallgassák meg az előadókat, és akkor minden kérdésre választ kapnak.

Szintén ajánlom figyelmükbe az ITM aktuális, egyedi miniszteri határozatát a COVID helyzettel kapcsolatban, ami november 10.-én jelent meg.

Jelentős változásként tartjátok, hogy sikerült a 3 éves oktatási folyamatba meghívni végre a digitális tudást, platformot. Szeptembertől milyen módon, mennyi időben, melyik osztályok tanulják a mai modern és nélkülözhetetlen anyagokat. Nyilván felmerül sokakban a kérdés, ha egyre több ilyen technológia kerül be a tanulók, majd fogtechnikusok mindennapi életébe, akkor hová változik ez a szakma, neked mi erről a jövőképed?

A fogtechnikus szakmában az ezredfordulótól hatalmas digitális robbanás következett be. Ennek az egyik következménye, hogy mint már említettem, a Digitális Kompetenciánkat nagyon magas, 7-es besorolásban határoztuk meg. Alapvető követelmény tehát a digitális tudás beépítése az oktatásba az EU irányelvek és a magyar szakmai igények alapján.

A digitális tudás a következőképpen vált a tananyag részévé:

  • a 13. évfolyamon az ún. alapoktatásban Informatikai alapismeretek keretein belül, aminek 70%-a gyakorlat
  • a 14. és 15. évfolyam minden tanulási területénél megjelenik a digitális platform
  • a 15. évfolyam második félévben CAD/CAM oktatás folyik
  • a szakmai vizsgára digitálisan elkészített és feltöltött portfóliót kell készíteni
  • a szakmai vizsga 3. feladattípusa: 3D fémnyomtatással készült kerámiaváz kidolgozása

a szakmai vizsga 7. feladattípusa: rögzített fogpótlás tervezése digitális módszerrel. A vizsgaszervező által biztosított, a vizsgázók létszámával arányos számú, gyakorló tervező kulcs (dongle) segítségével a képző által biztosított vagy saját laptop használatával. A vizsgán meghatározott fogpótlás digitális tervezését és dokumentálását kell elkészíteni. A feladat megkezdése a szkennelt adatok értékelésével kezdődik és a fogpótlás tervezésének befejező lépéséig tart.

Fogtechnikusként mindig az volt a véleményem, hogy a manuális tudás elsajátítása elengedhetetlen a képzésben és a mindennapi munka során. Erre épül a digitális kompetenciák elsajátítása és az ezek használatához szükséges idegennyelv-ismeret. Ez indokolja, hogy a szakmai vizsgára a jelentkezőknek egy idegen nyelvből B1 (alapfokú) szóbeli nyelvvizsgát kell teljesíteni a szakmai vizsga megkezdéséig, hiszen a szakmai kommunikációnak, a  CAD/CAM rendszerek használatának is egyik feltétele az idegennyelv-tudás. Jelenleg is már nagyobb részben készülnek digitálisan tervezett és kivitelezett fogpótlások, de ezt az arányt meghatározza a laboratórium helye, a fogorvosok igénye, a fogtechnikusok igényessége és anyagi lehetőségei, a páciensek igénye és pénzügyi lehetőségei, a fogászati turizmus.

Komoly fogtechnikai képzettség nélkül, csak digitális ismeretek birtokában nem lehet fogpótlást tervezni és készíteni, hiányzik az ok-okozati összefüggés, a szakmai-funkcionális anatómiai-gnathológiai-anyagtani tudás.

Úgy tűnik, hogy egyre inkább a digitálisan készült fogpótlások kapnak nagyobb szerepet napi munkánkban. Ez a tendencia az egész világ fogászati ellátására jellemző, nagyon rövid időn belül meghatározó lesz a digitális fogorvoslás és fogtechnika.

Tudomásom szerint a vizsgakérdés is egységes keretet kapott, kérem mond el, hogy a korábbi évek gyakorlatát most mivel sikerült megreformálni, mitől lett ez most más, egységesebb, gondolom átláthatóbb. Hol zajlanak ezek a vizsgák, lettek képző központok esetleg kijelölve?

A szakmai vizsga egységes keretei megtalálhatók

  1. a törvényben
  • 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról módosítás 2020. 07. 01.
  1. KKK-ban
  • a vizsga Fogtechnikus szakmai részének nagyon pontos leírása

Szabályozásra került, hogy a vizsga:

  • az átmeneti időszakban még a centrumokban megszervezhető
  • nagyon rövid időn belül létrejönnek az ún. Vizsgaközpontok, ahol egységes feltételek mellett kell szervezni a szakmai vizsgákat.

A vizsgaközpontok/központok létrehozásával kapcsolatos feladatok jelentős részéhez az ÁKT véleményét, javaslatait kéri az ITM, ez az egyik jelenlegi legfontosabb feladatunk. Még nincs vizsgaközpont kijelölés.

Végül kérlek meséld el az olvasóknak, hogy mivel töltöd éveidet a tanítás befejezése után, amikor nem vállalsz aktív feladatokat az ÁKT munkájában?

Az ÁKT-ban folyó munka szakmai élet­utam nagyon fontos része és szerencsére sok feladattal jár.

Gyakran találkozom volt tanítványokkal, akikre nagyon büszke vagyok. Folyamatosan tartom a kapcsolatot fogtechnikus kollégáimmal, külföldi partnerekkel.

Több mint 10 éve veszek részt a Dental World Tanulónapjának szervezésében, előadásokon tájékoztatom tanulóinkat, tanáraikat és az érdeklődőket az aktualitásokról. Sajnos ebben az évben ez elmaradt, de jövőre ismételten szervezzük.

Pósáné Szűcs Erika gyönyörű kertje

Sok időt töltök családunkkal. Legkedvesebb szabadidős elfoglaltságom a kertünk gondozása, házunk karbantartása. Olvasási restanciáim is vannak, több időm van szépirodalom és szakmai irodalom olvasására. Szívesen főzök és próbálok ki új recepteket, baráti körünkből gyakran vannak vendégeink. Komolyzene-rajongóként szívesen hallgatok klasszikus műveket. Sajnos most utazások nem lehetségesek, talán a jövő évben ez is megoldódik.

A napi rutin nélkül, de szinte ugyanannyit dolgozom, mint korábban.

Köszönöm szépen a tartalmas beszélgetést, rövidesen folytatjuk majd a következő eredmények bemutatásával.

Laczkó Tamás