Milyen tényezők befolyásolják a fogászati szűréseken való részvételi hajlandóságot?

A Pánamerikai Egészségügyi Szervezet szerint tíz emberből kilencet fenyeget valamilyen szájüregi betegség, amelyet egészséges szájüregi szokásokkal és rendszeres fogászati szűrővizsgálatokkal enyhíteni lehet. A fogászati szűréseken való rendszeres részvételre való hajlandóságot befolyásoló tényezők vizsgálata a közegészségügyi kommunikáció és a betegek motiválásának más eszközei számára is hasznos lehet. Japán kutatók megállapították, hogy azok a betegek járnak el a legnagyobb valószínűséggel fogorvosi ellenőrzésre, akik tisztában vannak azzal, hogy a szűrés milyen előnyökkel jár a betegségek megelőzésében, és akik már rendelkeznek pozitív szájegészségügyi magatartással.

A kiértékelések egy szájüregi vizsgálatot és egy kérdőívet tartalmaztak, amely a szájüregi egészségi állapotra és viselkedésre való rákérdezésen túl arra is kiterjedt, hogy a résztvevők egy bizonyos egészséghit-modell szerint hajlandóak-e javítani általános egészségi állapotukon, valamint arra, hogyan reagálnak egy kockázatkerülő forgatókönyvre. Az alkalmazott modell az egészségmagatartást az egyén egészségmagatartással kapcsolatos hiedelmeivel igyekszik magyarázni, olyan fogalmakat alkalmazva, mint az észlelt fogékonyság, előnyök és akadályok, a cselekvési hajlandóság figyelembevétele érdekében. A kockázatkerülő egyének hajlamosak arra, hogy a potenciálisan negatív kimenetel kockázatának elkerülése alapján hozzanak döntéseket.

Az eredmények azt mutatták, hogy amikor a résztvevők az egyértelmű előnyök mellett nagyobb valószínűséggel látták magukat egy negatív egészségügyi kimenetel kockázatával is szembesülni, motiváltabbak voltak a megelőző egészségügyi intézkedésekre. A kutatók szignifikáns pozitív összefüggést találtak a fogorvosi vizsgálatra való hajlandóság és a fogselyem vagy fogközti kefe használatára irányuló szájegészségügyi magatartás között is.

A kutatócsoport szerint az összefüggés az önhatékonyságnak köszönhető, amely az egészségügyi modellben szereplő fogalom, amely az abban való bizalommal foglalkozik, hogy az egyén képes egy bizonyos eredmény eléréséhez szükséges cselekvéseket végrehajtani. Azt várnánk, hogy a kockázatkerülés az embereket az egészséges viselkedésmódok elfogadására ösztönzi; a kockázatkerülés azonban nem bizonyult tényezőnek a fogorvosi ellenőrzések ütemezésében. A kutatók felvetették annak lehetőségét, hogy ez az eredmény a felmérésben részt vevő népesség viszonylag fiatal korának tudható be, mivel korábbi tanulmányok szerint a fiatalok kockázatkerülése alacsonyabb, ezért további kutatásokat javasoltak e tényezők közötti összefüggés vizsgálatára. A szájüregi vizsgálattal mért szájüregi egészségi állapot nem mutatott összefüggést a rendszeres szűrővizsgálatokra való hajlandósággal.

A tanulmány, melynek címe: „The impact of oral health behaviors, health belief model, and absolute risk aversion on the willingness of Japanese university students to undergo regular dental check-ups: A cross-sectional study”, az International Journal of Environmental Research and Public Health 2022. novemberi első számában jelent meg.

Forrás: https://www.dental-tribune.com/news/study-evaluates-health-beliefs-and-oral-habits-on-students-willingness-to-get-dental-check-ups/