A legegyszerűbb viselkedésterápiás módszerek a szorongás kezelésében némileg eltérnek gyerekeknél és felnőtteknél, de mindkét esetben általános alapelvnek számít, hogy barátságos és gondoskodó környezet teremtsünk és megnyugtassuk a betegeket. Fontos, hogy a klinikai légkör ne legyen kapkodó, sőt, a bemutatkozás legyen lassú, és célszerű a várható beavatkozásokról minél kevésbé elrettentően felvilágosítani az érintetteket. A gyerekeknél az is sokat segíthet, ha szükség esetén a szülő vagy gondozó fogja a kezüket a kezelés alatt. Már arról is vannak bizonyítékok, hogy a kellemes illatok, illetve a zenei háttér is enyhíthetik a fogászati kezeléstől való félelmet.

A további félelem- és szorongáscsökkentő módszerek közé sorolható még az összes olyan általános stratégia, amely a fájdalomtól szenvedő betegek kezelésében segít, például a figyelemelterelés, a deszenzitizáció, vagy a relaxációs tréning vizualizációval. Az akupunktúra szintén a viselkedésterápiás módszerekhez sorolható, mivel több tanulmány is felvetette, hogy hatékony lehet a szorongás és a kezeléssel járó fájdalom mérséklésében. Egyelőre azonban korlátozott azoknak a randomizált klinikai vizsgálatoknak a száma, amelyek alá tudják támasztani a fentebb említett viselkedésterápiás módszerek hatékonyságát a fogászati kezelésekkel járó arcra lokalizálódó fájdalom csökkentésében. Szintén hiányoznak még a randomizált klinikai vizsgálatok a homeopátia, a naturopátia, a kiropraktika, a masszázs, a meditáció és a gyógynövények hatékonyságáról, pedig ezek a módszerek valószínűleg szintén hasznos segítséget nyújthatnának az anesztézia és a fogászati kezelés során.