Az átmeneti tünetek egyik oka valamilyen elfogyasztott táplálék allergizáló hatása lehet. Ezért orális allergia szindrómáról (OAS) beszélünk, ha egy ismerten allergiás hajlamú egyénnek bizonyos zöldségek, gyümölcsök fogyasztása után ilyen panaszai jelentkeznek.

A folyamat egyes növények hasonló allergénjének http://www.webokase.fr keresztreakcióján alapul, így a bőrpróbában pollenre mutatott pozitivitás alapján az azonos rendszertani egységbe tartozó élelmiszerek váltják ki ezt a tünetet.

Az 1. táblázatban foglaltam össze a Magyarországon leggyakoribb és legismertebb keresztreagáló növényeket, illetve élelmiszereket.

(Természetesen nemcsak a növényvilágban ismert az allergének epitópjainak homológiája, előfordul ez a madarak és emlősök esetében is. Ezért lehetséges, hogy egyes tojásallergiás egyének nem tudják a csirkehúst elfogyasztani, illetve orrfolyásuk, nehézlégzésük jelentkezik tyúktoll jelenlétében.

Ezt az angol szakirodalom bird-egg szindrómának nevezi. A tejérzékenyek közel 10 százalékában pedig a marhahús fogyasztása is kivált allergiás tüneteket, de ezek nem az orálisRobes de mariée allergia körébe tartoznak.)

1. táblázat: A leggyakoribb keresztreagáló inhalatív allergének és zöldségek, gyümölcsök

Mi a keresztreakció lényege?

A fehérjéknek az aminosav-szekvencia mellett ismert a harmadlagos és negyedleges térbeli szerkezetük, amelyek révén egyes biológiai funkciókat el tudnak látni, illetve adott receptorokhoz kötődhetnek. Az allergenitás szempontjából lényeges részt, amely az immunglobulin E (IgE) molekulához való kötődésben játszik szerepet, epitópnak nevezzük. Ha két különböző növényből származó fehérjemolekulának egy adott szakaszán az aminosav-szekvencia hasonló, ugyanolyan epitóp alakulhat ki, mint a rokon növény allergénje, így az IgE-molekulához kötődve hasonló allergiás folyamatot indíthat be az atópiás egyén szervezetében.

Mi az orális allergia szindróma? 1.ábra

Az 1. ábra szemlélteti, hogy az allergénspecifikus IgE kötődése a hízósejtek, bazofil sejtek felszínén azok degranulációját váltja ki, ami az allergiás krónikus gyulladást elindító, illetve azt fenntartó citokinek és más kémiai mediátorok felszabadulásával jár. Újabb fehérvérsejtek gyülekeznek azon a területen erre a szignálra, valamint simaizom-összehúzódás révén például bronchokonstrikció, fokozott nyáktermelés, érpermeabilitás fokozódása jön létre. Így alakulnak ki a tipikus allergiás tünetek: orrfolyás, orrdugulás, asztmás nehézlégzés a kislégutak szűkülete miatt.

Orális allergia esetén leginkább csak helyi tünetek észlelhetők: a száj környéke kipirosodik, esetleg enyhén megdagad. Viszkető-csiklandó érzésről számolnak be a betegek mind a száj körüli területen, mind a szájban: nyelven, torokban, szájpadláson. Apró köhécselések jelentkeznek, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás is kísérheti. Egyes esetekben szemtünetek is előfordulnak, szemviszketés, könnyezés, bepirosodás alakul ki. A tünetek általában 15-30 perccel az allergizáló zöldség vagy gyümölcs elfogyasztása után jelennek meg, majd fél-egy órán belül meg is szűnnek. Ritka, hogy az allergiás folyamat továbbterjedjen, és asztmás tüneteket, gégeödémát, anafilaxiás sokkot idézzen elő.

Ezeknek a keresztreakciót adó növényi allergéneknek a jelentős része hőlabilis, ami azt jelenti, hogy főzés, sütés hatására a fehérje elveszti allergizáló képességét a térbeli szerkezet megváltozása miatt. Ugyanez történik az emésztőenzimek hatására is, ezért zajlik le a reakció egy óra alatt. A zeller, mogyoró, dió allergénjei azonban nagyrészt ellenállnak a hőnek, savas közegnek, emésztésnek, ezért is alakulhatnak ki súlyosabb és elhúzódóbb reakciók ezek fogyasztását követően. Az antihisztaminok csak mérséklik a folyamatot, az enyhe tünetek miatt azonban szteroid adása nem jön szóba. Az allergiás beteg eldöntheti, hogy fogyasztás előtt inkább megfőzi a tüneteket okozó növényt – bár ez például a görögdinnye esetén nem megszokott –, vagy elviseli az átmeneti kellemetlen panaszokat.

Kimutatták, hogy a megelőzésre van lehetőség: a keresztreakciót adó növény elleni deszenzibilizáló kezelés csökkentheti az OAS súlyosságát is. Manapság egyre inkább terjed a deszenzibilizálás szublingvális vagy intranazális formája, ami veszélytelenebb, mint a korábbi szubkután alkalmazási mód volt. Elképzelhető, hogy ezek hasonló mechanizmus révén hatnak, mint az OAS-t kiváltó növényi keresztallergének. Lehetséges, hogy a jövőben a nyírfapollen-allergiásoknak ajánlott lesz almát, a parlagfűre érzékenyeknek pedig dinnyét vagy uborkát fogyasztaniuk.

Ajánlott irodalom

A táplálékallergiáról mindenkinek. (Szerk.: Barna Mária) Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank. Tempus-Phare, Budapest, 2000. Hidvégi E.: Allergiás reakció zöldségtől-gyümölcstől – az orális allergia szindróma. Magyar Családorvosok Lapja, 2008, 2 (2): 7–9.

Dr. Hidvégi Edit Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, Budapest