Meditatív fogmosási technika
Egy hatékony módszer a szájüregi egészség és relaxált elme eléréséhez

Bevezetés

A holisztikus egészségügyi szemlélet régóta része a védikus kultúrának. Ebben a kultúrkörben az egészséget az elme, a test, a viselkedés és a környezet közti harmónia elérése jelenti. Ennek a fogalmát és az elérésének lehetséges módszereit részletesen leírják az ájurvéda irodalomban. Ez a szemlélet hosszú időn keresztül feledésbe merült, és csak azután került ismét előtérbe, hogy az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization; WHO) 1948-ban úgy definiálta az egészség fogalmát, miszerint „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”. Ezt követően egyre többen ismerték meg az egészségi állapottal összefüggő életminőség fogalmát (holisztikus egészségi állapot). Az egészség 1948-ban meghatározott definíciójának nagy szerepe volt abban, hogy az egészséget és betegséget nem csupán fiziológiai, hanem biopszichoszociális szemlélet szerint vizsgálják. A biopszichoszociális modellen keresztül vizsgálva mindenki számára könnyen érthetővé válik, hogy bármely olyan betegség negatív hatással lehet a páciensek életminőségére, amely megakadályozza őket a mindennapi teendőik elvégzésében. A vonatkozó szakirodalom vizsgálatát követően megállapíthatjuk, hogy az egészségi állapottal összefüggő életminőség fogalma az 1960-as éveket követően egyre nagyobb számban kerül említésre. Sőt azt is megfigyeltük, hogy az előbbiekben említett fogalom lassan a szájüregi egészséggel foglalkozó publikációkban is megjelent. A szájüregi egészséggel összefüggő életminőség fogalma viszonylag újnak számít, azonban ezt a kifejezést az elmúlt két évtizedben egyre nagyobb számban olvashattuk a különböző szakcikkekben. Több szerző is foglalkozott a szájüregi egészséggel összefüggő életminőség elterjedésének és az előtérbe kerüléséhez vezető körülmények vizsgálatával. A szájüregi egészséggel összefüggő életminőség megmutatja, hogy a vizsgált egyén hogyan ítéli meg saját magát különböző területeken az általa észlelt szájüregi tünetek, továbbá az általános szájüregi állapota tükrében. Ez az információ lehetővé teszi a kutatók számára, hogy összefüggéseket állítsanak fel a szájüregi és az általános egészségügyi állapot között. A jó szájhigiénia eredményeként a páciensek egészséges megjelenésű szájüregi állapottal fognak rendelkezni, amely mentes a kellemetlen lehelettől. Az egészséges szájüreg hozzájárul a megfelelő táplálékbevitelhez szükséges feltételek biztosításához, elősegíti a társas kapcsolatok kialakítását és fenntartását, növeli a páciensek önbecsülését és erősíti az egészség és a jóllét érzését. A szájüregi egészség vagy betegség állapotának kialakulását számtalan különböző paraméter befolyásolja. Ezek a paraméterek lehetnek molekuláris, sejtszintű vagy szöveti szintű hatások, egyéni vagy társadalmi szokások és elvárások, valamint az előbbiekben felsoroltak egymásra gyakorolt kölcsönhatásai. Az emberi testen belül a szájüregben található az egyik legváltozatosabb bakteriális flóra. Ebben a komplex mikrobiomban a baktériumokon kívül vírusok, gombák, protozonok és további egysejtű organizmusok is megtalálhatóak. A szájüregben található baktériumok kiemelt szerepet játszanak két, az emberek szájüregében viszonylag gyakran előforduló kórfolyamat kialakulásában: a parodontális megbetegedések és a fogszuvasodás hátterében a pathogén szájüregi baktériumok állnak. Ezek a szájüregi betegségek a világszinten leggyakrabban előforduló betegségek között szerepelnek. Ez a két betegség majdnem az összes korcsoportot és szinte az összes különböző földrajzi területen élő közösséget érinti. A normál szájüregi flórában több mint 1000 különböző baktériumot találhatunk. Az emberi testben a bélbaktériumokat követően a szájüregi baktériumok alkotják a második legkomplexebb baktériumközösséget. Az immunrendszerre pedig rendkívül jelentős feladat hárul. Azon kívül, hogy tolerálnia kell a normál baktérium-, vírus- és gombaflóra jelenlétét, továbbá az általuk kiváltott komplex kölcsönhatásokat, ezzel a szimbiózissal egyidejűleg képesnek kell lennie a pathogén baktériumokkal szembeni védekezésre is. Mára az is bizonyítottá vált, hogy az immunrendszerben bekövetkező változások esetén a szájüregi flóra összetétele is megváltozik. Több olyan betegséget és állapotot is fel tudunk sorolni, amely megváltoztatja az immunrendszer egyensúlyát, és ezáltal a szájüregi mikrobiom összetételére is hatással van. A szájüreg egy az emberi szervezeten belül kialakult önálló életközösségnek ad otthont, és mint minden életközösség, ez is több különböző résztvevőből épül fel (baktériumok, gombák, metabolikus termékek, a gazdaszervezettől származó sejtek, a nyálban lévő elemek stb…), valamint ez a rendszer is mindig az egyensúly fenntartására törekszik. Fontos megjegyeznünk, hogy a baktériumflóra összetétele a különböző szájüregi területeknek megfelelően ugyanazon szájüregen belül eltérést mutathat. Különböző vizsgálatok is igazolták, hogy a nyálkahártyán és a fogak felszínén lévő baktériumközösségek, valamint a nyálban lévő és a fogak felszínén található baktériumközösségek összetétele egymáshoz képest jelentősen eltérhet. Egy a közelmúltban megjelent vizsgálatban kimutatták, hogy míg a bukkális nyálkahártyán, ínyen és a kemény szájpadláson lévő bakteriális flóra összetétele nagyjából megegyezett, addig a nyálban, nyelven, mandulákon, torokban, valamint a supra- és subgingivális plakkban lévő bakteriális közösségek jelentősen eltérő összetétellel rendelkeztek. Jelenleg a nyálban megtalálható mikrobiomot tartjuk a legalkalmasabbnak a szájüregre általánosságban jellemző mikrobiom összetételének a meghatározására. Az ebből a közegből vett minták segítségével viszonylag jól leképezhetjük az egyes betegségek által a szájüregi flórára gyakorolt hatásokat. Ahhoz, hogy a biológiai szövetek regenerációs képességéről beszéljünk, először mélységében meg kell értenünk azokat a kölcsönhatásokat, amelyek részt vesznek a nyál, a táplálkozás, a szájüregi flóra, a fogak és a nyálkahártyafelszínek által kialakított dinamikus egyensúly (azaz a fiziológiás szájüregi állapot) fenntartásában. Az előbbiekben felsorolt elemek szerves részei a szájüregen belül megtalálható önálló ökoszisztémának. A szájüregi egészség vagy betegség fenntartását és kialakulását az ezen elemek által alkotott rendszerben fennálló egyensúly vagy aránytalanság okozza (1. ábra). Ennek megfelelően az általunk elvégzett preventív és terápiás célú beavatkozások céljai között ezen egyensúlyi állapot megőrzésének vagy helyreállításának is kiemelt szerepet kell kapnia. A holisztikus szemléletű preventív, diagnosztikai és terápiás beavatkozások sokkal szélesebb spektrumon közelítik meg a lehetséges problémákat, míg a hagyományos orvoslásban jóval korlátozottabb azon faktorok száma, amelyeket figyelembe vesznek az egészség megőrzésére vagy helyreállítására való törekvés során.

A pathológiás szájüregi elváltozások világszintű terhet jelentenek az egészségügyi ellátó rendszernek

Annak ellenére, hogy a fogszuvasodás és a parodontális megbetegedés nem tartozik a fertőző betegségek közé, még így is hatalmas egészségügyi terhet jelentenek az emberiség számára. A világ lakosságának jelentős része (megközelítőleg 90%-a) az élete során egy ponton valamilyen szájüregi megbetegedéstől fog szenvedni. A fogszuvasodás és a parodontális betegség a leggyakoribb olyan krónikus megbetegedések közé tartoznak, amelyek késői stádiumára jellemző az erős fájdalom kialakulása. A jelenleg rendelkezésre álló becslések szerint a fogszuvasodás incidenciája a világ felnőtt lakosságában 100%-ra, míg az iskoláskorúak között 60%–90%-ra tehető (2. ábra). A parodontális megbetegedések vélelmezhetően a világ lakosságának 20%–50%-át érintik. A krónikus parodontitis a világ hatodik leggyakrabban előforduló megbetegedésének számít, és súlyos esetben a saját fogak elvesztéséhez vezethet (3. ábra).

A jelenleg rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy összefüggés van a szájüregi betegségek és az olyan nem fertőző betegségek között, mint a cukorbetegség vagy a kardiovaszkuláris betegségek. Ugyancsak szignifikáns összefüggést találtak a szájüregi egészség és a mentális egészség között. Mindezek figyelembevételével megalapozottnak találjuk azt a kijelentést, mely szerint a szájüregi betegségek világszintű terhet jelentenek az egészségügyi ellátó rendszernek. A szájüregi elváltozások direkt és indirekt módon is hatással vannak a világgazdaságra. Ezeknek a betegségeknek a kezelése jelentős anyagi teherrel jár, amely negatív társadalom gazdasági hatással rendelkezik. A WHO becslése szerint az iparosodott országok többségében a szájüregi betegségek kezelése számít a negyedik legnagyobb költséggel kezelhető betegségnek. A kezelések közvetlen és közvetett költségein, valamint ezek gazdasági hatásain kívül a szájüregi megbetegedések jelentős hatással vannak az emberek mindennapi életére, valamint világszinten évente több millió munka- és iskolában eltöltött óra elvesztéséhez vezetnek. Az újonnan elérhetővé váló tudományos bizonyítékok alapján, mely szerint a fogszuvasodás egy táplálkozás- és viselkedésfüggő megbetegedés, amely kialakulásában baktériumok is részt vesznek, megváltozni látszik a fogszuvasodás megelőzésének és ellátásának módja. Az új szemléletnek megfelelő kezelési módszereknek a biológiai szövetek regenerációs képességét is figyelembe kell venniük a páciens ellátásának megtervezése során. Továbbra is a kariológiai elváltozások kialakulásának megakadályozásának kell a szájüregi egészség helyreállítására és megőrzésére törekvő kezelési tervek középpontjában állni. A modern fogorvoslásban elfogadhatatlannak számít az egészséges foganyag feláldozása és mesterséges helyreállító anyagokkal történő visszaépítése. Jelen cikk szerzője a Védikus Mosoly Filozófia (Vedic Smile Concept) alkalmazását javasolja. Ennek a szemléletnek a fókuszpontjában a betegségek kialakulásának megelőzése áll. Ezt az egyéni szájhigiénés szokások fiatal korban történő kialakításával, a fogorvosi szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenéssel, a kezdődő szájüregi megbetegedések minimál invazív módszerekkel való diagnosztizálásával, ezek kialakulásának megelőzésével, illetve korai stádiumban való kezelésével és egy páciens középpontú holisztikus fogorvosi szemlélet alkalmazásával kívánja biztosítani.

Oktatás és megelőzés

A prevenció a legjobb terápia, tartja a mondás. Ennek a filozófiának az alkalmazása jelentős mértékben csökkentheti a szájüregi megbetegedések negatív társadalmi hatását. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a megfelelően végzett egyéni szájhigiénés tevékenység kulcsfontosságú szerepet tölt be a szájüregi megbetegedések kialakulásának a megelőzésében. A fogorvosi vizsgálatok során a fogászati ellátásban résztvevő kezelőszemélyzet általában hasznos tanácsokkal és pontos utasításokkal látja el a pácienseket a szájüregi egészségük fenntartásával kapcsolatban. Ezek tartalmát a klinikai vizsgálat során látott szájüregi státusz- és orálhigiénés szint alapján individualizálják az egyes páciensek számára. A tanácsadás célja a páciensek szájüregi egészségmegőrző képességének fejlesztése és a megfelelő szájhigiénia fenntartásához szükséges információk biztosítása. Ugyanakkor már számos vizsgálatban kimutatták, hogy a páciensek általában nem végzik el maradéktalanul a megfelelő szájhigiénia fenntartásához elengedhetetlen napi szájápolási teendőket, továbbá a felnőtt lakosság nagy része az ajánlottnál kevesebb alkalommal és rövidebb ideig mossa a fogait. Ennek eredményeként nem meglepő, hogy az egyéni szájhigiénés tevékenység révén sokszor nem képesek a fogazatuk megfelelő tisztaságát biztosítani. Ez azt igazolja, hogy megfelelő egészségtudatos hozzáállás és kellő önmagunk irányába mutatott figyelem szükséges a jó szájhigiéne fenntartásához. A szájüregi egészség elérése a megfelelő tudás és képességek biztosításán, nem pedig a páciensek különböző feladatok végrehajtására való utasításán keresztül lehetséges. Tulajdonképpen a szájüregi egészséggel kapcsolatos oktatást tartják a jó szájhigiéne eléréséhez szükséges egyik legalapvetőbb feltételnek. Ezen felül szoros összefüggéseket találhatunk a jó szájüregi és jó mentális egészség között a szakirodalomban.

Meditatív fogmosás

A meditatív fogmosási technika a védikus fogászati elveken (Vedic Smile Dentistry) alapul (5. ábra). Ez egy holisztikus szemléletű technika, amely a test, az elme, a viselkedés és a környezet (ebben az esetben a szájüregi flóra) egyensúlyának megőrzésére vagy helyreállítására törekszik. A célja, hogy a páciensek elsajátítsák a meditatív fogmosási technika alkalmazásával járó alapértékeket, és az ezek alkalmazásával járó előnyöket fel tudják használni a testi és lelki egészségük, valamint boldogságuk növelésére. Az MTB technika célja, hogy a pácienseknek a fogak mechanikai tisztításával egyidejűleg lehetősége legyen a test és a lélek közti kapcsolat erősítésére. Erre egy egyszerűsített meditatív eljárás alkalmazásával van lehetőségünk, amely a szájüreg egészségének fenntartása mellett a belső feszültségek levezetéséhez is hozzá tud járulni. Az MTB technika alapja a páciensek tájékozottságának, magukkal szembeni figyelmességüknek, és a jó szájhigiénés szokásaiknak az erősítése. A technika helyes alkalmazása esetén az előbbiekben felsoroltak a páciensek mindennapos viselkedésének részévé válnak, és ezek a gyakorlatok készségszinten rögzülnek bennük.

MTB – A háromlépéses fogmosási technika

Az MTB technika három egyszerű lépésen keresztül biztosítja a szájüreg tisztaságát és az elme relaxálását. Ez a három lépés: az előkészítés, a tisztítás és a védelem (6. ábra). A megfelelő módon történő fogmosás záloga, hogy tájékozottak legyünk mindhárom lépés fontosságával és a helyes kivitelezésük módjával.

Előkészítés

A fogmosás megkezdése előtt az MTB technika gyakorlójának pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy milyen feladatokat ad az elméjének. Ennek köszönhetően képesek lehetünk a következő 3-4 perces művelet során egy tökéletes és harmonikus kapcsolatot létrehozni a testünk és az elménk között. Az MTB technika az alábbi egyszerű lépések elvégzését javasolja:

• Nézzünk a tükörbe és vizsgáljuk meg a szájüregünk állapotát.
• Vizsgáljuk meg a fogainkat. Ellenőrizzük a fogaink felszínének állapotát a nyelvünk segítségével. Simítsuk végig a nyelvünket az összes fogfelszínen.
• Legyünk hálásak a fogainknak és köszönjük meg nekik, hogy az előtörésüktől kezdve segítségünkre vannak az étel megrágása és a beszéd során.
• Mosolyogjunk a tükörbe és készüljünk fel a fogmosás megkezdésére.

Ezek az egyszerű lépések segítenek a fogmosáshoz szükséges mozdulatok elvégzésére való felkészülésben, és segítenek az ezt a tevékenységet zavaró egyéb gondolatok kizárásában. A figyelem fókuszálásával csökken a stressz és a szorongás mértéke és a belső nyugalom megjelenésével a fogmosás egy élvezhető és sikeresen elvégezhető tevékenységgé válik.

Tisztítás

Az MTB technika alkalmazása során alapvetően kis fejű, puha és elvékonyodó végű sörtékkel rendelkező fogkefe használatát javasoljuk. Ugyanakkor arra is figyelmet kell fordítani, hogy a fogmosás során képesek legyünk az ételmaradékokat és az itt található dentális plakkot megfelelő hatékonysággal eltávolítani a fogak felszínéről és a fogak között lévő interdentális területekről. Az MTB technika először az interdentális területek megtisztítását javasolja. Ezeknek a megtisztítását követően célszerű az egész szájüreget vízzel alaposan átöblíteni, majd megkezdhetjük a fogfelszínek megtisztítását. A fogmosás során végzett mozdulattal kapcsolatban az MTB technika egy logikus és a tevékenység céljára fókuszált megközelítés alkalmazását javasolja. Ennek megfelelően az interdentális területek megtisztításához az íny felől induló vertikális irányú söprögető mozdulatokat, míg a további fogfelszínek megtisztításához körkörös dörzsölést javasol. A lényeg, hogy egyetlen területet se hagyjon ki a fogai megtisztítása során (fogközök, valamint a fogak okkluzális, buccalis és lingualis felszínei). Az MTB filozófia szerint ennek a lépésnek a célja (tisztítás) a fogak mechanikai módszerekkel történő lehető legalaposabb megtisztítása, a fogmosás idejének meghosszabbítása, a nyálképzés fokozása és a fogfelszínek fogmosás közben történő vizuális kontrolljának elősegítése. Összességében olyan körülményeket akar teremteni, amely alkalmassá teszi a fogfelszíneket a következő lépésben alkalmazásra kerülő kémiai védelem optimális befogadására.

Védelem

A szájüregi környezet védelmére szolgáló lépéseket úgy kell meghatározni, hogy azok a lehető legteljeskörűbb módon elősegítsék a szájüregi egyensúly felborulását okozó hatások semlegesítését (1. ábra). A szájüreg védelmét többek között az alábbi tevékenységek segíthetik: fluoridos fogkrém és antiszeptikus szájvizek használata, fluoridos védőlakkok alkalmazása, a fogfelszínek bioaktív anyagokkal történő védelme, barázdazárás, fogvédő sínek alkalmazása (ezek a sínek a fogakat potenciálisan károsító mechanikai erőhatásokkal szemben képesek védelmet nyújtani), a táplálkozás módosítása. Az előbbiekben néhány olyan példát soroltunk fel, amelyek elősegíthetik a szájüregi egészség megőrzését, ám ezeket mindig csak a fogorvosok ajánlásának megfelelően szabad alkalmazni. Ugyanakkor az egyéni szájhigiénés tevékenység végzése során, a fogak mechanikai megtisztítását követően fontos a fogak kémiai védelmét a megfelelő anyag (fogkrém, foggél, szájvíz, stb…) felvitelével biztosítani. Ezeket a szereket bele kell masszírozni az ínybe, a fogfelszínekre, a nyelvre stb… Ezek az anyagok hatékony védelmet biztosíthatnak a fogszuvasodás, a fogágybetegség, a szájszag és más szájüregi betegségek kialakulásával szemben. Az MTB technika azt javasolja, hogy a fogak védelme érdekében a fogak fel-
színére körkörös mozdulatokkal vigyünk fel egy kis mennyiségű fogkrémet vagy foggélt. Fontos, hogy a fogkrém felvitelét követően ne öblítsük ki egyből a szájüregünket, de a bedörzsölés befejezését követően a nyálunkba került felesleges fogkrémet nyugodtan kiköphetjük. A fogazat fogkefével történő rendszeres mechanikai megtisztítása és a fogak védelmét elősegítő fogkrémek, valamint antiszeptikus szájvizek rendszeres alkalmazása általában elősegíti a szájüregben található kemény- és lágyszövetek regenerációját (remineralizáció, illetve gyógyulás).

Ugyanakkor, ha a szájüregi egyensúly felborulásának irányába mutató faktorok túlsúlyba kerülnek, akkor előbb-utóbb megjelennek a szájüregi diszharmónia kialakulására utaló jelek és tünetek. Erre utalhat ínyvérzés, fokozott fogérzékenység, rossz szájszag, demineralizáció által okozott fehér foltok, kis méretű szuvasodások, valamint nem kariogén léziók kialakulása. A nem kariogén léziók közé soroljuk az erózió, az attríció és az abrázió által okozott foganyagveszteséget. Az előbbiekben felsoroltak jelenléte esetén legtöbbször szükség van a fogászati szakemberek által végzett helyreállító beavatkozások elvégzésére. A Védikus Mosoly filozófia mindig is azoknak a haladó szellemű eszközöknek, anyagoknak és technikáknak a használatát javasolta, amelyek alkalmazása révén lehetőségünk van non-invazív vagy minimál invazív módszerekkel és bioaktív helyreállító anyagok használatával ezeknek a kezdődő lézióknak az ellátását elvégezni.

A fogmosás hatékonyságát több tényező is befolyásolja. A páciensek életkora, tájékozottsága, motivációja, a fogkefe minősége, a fogmosás sebessége, a fogmosás ideje, a fogmosás közben kifejtett erő nagysága és a fogmosás során alkalmazott mozdulat is hatással van a tisztítóképességre. Ezen a ponton ismét felhívnánk az olvasók figyelmét arra, hogy az MTB technika célja nem csupán a szájüreg tisztán tartása és a szájüregi egészség megőrzése, hanem az elme relaxálására, a mindennapi szorongás és a stressz csökkentésére is törekszik. Ezáltal nem csupán a szájüreg, hanem az elme felfrissítése és egy általános boldog állapot kialakítása is a céljai között szerepel.

Dr. Sushil Koirala (Nepál)