A gyorshír forrása egy európai kutatás, amely száj-, garat-, hangszál- és nyelőcsőrákkal diagnosztizált betegek szájegészségét és szájápolási szokásait vizsgálta.

Az Oral Oncology március 28-i számában publikált tanulmány szerzői kimutatták, hogy a legrosszabb szájegészségi állapottal rendelkező emberekben, beleértve a műfogsorral és a vérző fogínnyel rendelkezőket is, több mint kétszer magasabb a rák kialakulásának kockázata, mint a legjobb szájegészségi állapotú személyekben. Elemzésükből ezen kívül az is kiderült, hogy a legrosszabb szájápolási szokásokat követőkben, többek között a legritkábban fogat mosó és fogorvoshoz járó betegekben, több mint duplája volt a daganatok kialakulásának kockázata, mint a legjobb szájápolási szokásokat követő emberek esetében. Ezek az összefüggések akkor is megmaradtak, amikor a kutatók a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a társadalmi-gazdasági státuszt és más, a kockázatot befolyásoló tényezőket is számításba vették.

A szájrák és a szájvíz közötti összefüggés azonban egyáltalán nem ilyen egyértelmű. A fenti tanulmány csak nagyon gyakori, naponta háromszori használat esetén mutatott ki szignifikáns kapcsolatot a szájvízhasználat és a rák kockázata között. Mivel ez nem tekinthető normál használatnak, a kockázatbecslés megbízhatósága korlátozott. Egyértelműen nincs hiteles bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a szájvíz rákot okozna. A kutatás eredményei csak rossz szájhigiénia és a szájrák közötti összefüggésre utal, ez pedig a megfelelő szájápolás jelentőségét hangsúlyozza.

Mivel a szájvíz használata és a szájrák megnövekedett kockázatának összefüggése már évtizedek óta vitás kérdésnek számít, az Annals of Agricultural and Environmental Medicine 2012. évi 19. számában publikált tanulmányhoz a szakértők a szájvíz, különösen a 25%-nál magasabb alkoholtartalmú szájvizek és a szájrák összefüggésével foglalkozó epidemiológiai kutatások metaelemzését végezték el. A tizennyolc kutatás elemzése nem mutatott szignifikáns összefüggést a szájvízhasználat és a szájrák kockázata között, és nem bizonyított jelentős trendet a kockázat alakulásában a szájvíz napi használatának növekedésével, illetve az alkoholtartalmú szájvíz használata és a szájrák kockázata között.

A kutatások jó hírrel is szolgáltak a szájrák kezelésével kapcsolatban. Kiderült, hogy az egyik regeneráló fehérje, az ERCC1, lehetséges prognosztikai biomarkerként szolgálhat a műtét után sugárkezelésben részesített betegek túlélésére vonatkozóan.

Forrás: medipress.hu