Magyarország, mint eHealth nagyhatalom?

Ami örvendetes tény: Magyarországon a következő két évben mintegy 10 milliárd forintos uniós forrás révén jelentős fejlesztések várhatók az e-egészségügyben. Az eHealth fejlesztések forrása a strukturális alap, és annak a hatékony felhasználását vizsgáló munkacsoport irányításával Magyarországot bízták meg. Ez azt jelenti, Magyarország koordinálja azokat az erőfeszítéseket, hogy az egészségügyi fejlesztésekre legyen tőke. Az államtitkárságon belül hamarosan önálló eHealth programirodát hoznak létre, s külön eHealth kabinet is dolgozik majd mellette. Szócska Miklós állította, hogy ezek hatására rövidesen új programokkal ismerkedhetünk meg.

A helyzet azonban egyelőre még korántsem rózsás. Az egészségügyi informatikában nagy a lemaradás – állította ugyanezen a konferencián Kincses Gyula, a téma szakértője, a GYÓGYINFÓ, majd az ESKI korábbi igazgatója. Szerinte informatikai fejlesztések nélkül nem lehet eredményes egyetlen reform – vagy átalakítás – sem, sőt súlyos működési zavarok keletkezhetnek. „Fel kell fogni”, hogy korszerű informatikai eszközök nélkül nincs esély a legkorszerűbb diagnosztikus és terápiás eljárások elterjedésére, az egészségügyi ellátások valóban hatékony megszervezésére, valamint arra, hogy követni és optimalizálni lehessen a betegek útját az egészségügyi ellátóhelyek között. A modern informatikai rendszerek alacsony szintje mára az egészségügy modernizációjának egyik legfőbb korlátjává vált – mondta a szakember.

Weltner János sebész főorvos, az informatikai szakmai kollégium tagja erőteljesen kifogásolta, hogy immár húszéves az az adatbázis, amelyre a kórházak és a szakrendelések adatjelentése épül, ráadásul a bemeneti oldal minőség-ellenőrzésével soha senki nem törődött. Ennek következtében soha, senki nem vizsgálta és nem jelezte a szakmának, hogy milyen adatokat kellene még gyűjteni, illetve milyeneket kellene másként gyűjteni.

A rendszert „ottfelejtették” húsz évvel ezelőtti állapotában, az ma már nem más, mint „egy elöregedett húszéves csecsemő”, amellyel jelenleg nem lehet „semmire sem jutni”, legfőképpen nem lehet rá ésszerű finanszírozást és arányos ellátóstruktúrát alapozni.

Kósa István és munkatársai a Pannon Egyetemen a GYEMSZI létező adatbázisára alapozva elemezték a kardiovaszkuláris betegutakat. Ennek összegzéseként arról szólt, hogy gyakorta emlegetjük hazánk „különleges kincseként” a csaknem két évtizede a fekvőbeteg-, illetve járóbeteg-ellátási „epizódokról” gyűlő adathalmazt, hiszen adatbázisaink valóban világviszonylatban egyedülálló módon tartalmaznak egy 10 milliós populáció minden tagjára vonatkozóan releváns egészségügyi adatokat, egy relatíve stabil adatrögzítési struktúrában.

Közismert ugyanakkor, hogy az adatok a finanszírozási szempontok erőteljes figyelembevételével kerültek a rendszerbe, ami a kedvezően finanszírozott események felül a gyengén finanszírozottak alulreprezentáltságát, esetleg teljes hiányát eredményezi. Az adatok csak ezen „finanszírozási elhajlások” ismeretében értékelhetők. Ráadásul az adatbázisok a fekvő- és járóbeteg-ellátás eseményeit eltérő struktúrában, epizódalapon írják le.

Szócska Miklós szerint is az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tételében az elektronikus megoldásoknak kulcsszerepe van. Mint kifejtette, az ilyen fejlesztések már mostanáig is több területen segítették az államtitkárság munkáját, például az adósságkonszolidációban, vagy akár az egész rendszer megértésében. Az államtitkárság büszkesége a Kapacitástérkép-tervező és Monitoringkutató Alkalmazás, mely rövidítésével, Katéter Mónikaként vonult be az egészségügyi köztudatba. Ez olyan rendszer, amelyben „egymásra rétegezték” a különböző adatbázisokat. Segítségével látni lehet például, hogy kik hol veszik leginkább igénybe a különféle egészségügyi szolgáltatásokat.

Nagy erőfeszítéseket tesznek a papíralapú vényeket kiváltó elektronikus recept (eRecept) bevezetéséért, újabban a jövő évre ígérik. Az eRecepttel csökkennének a gyógyszerkassza kiadásai, mivel vények beszerzésére évente több mint 262 millió forintot fizet ki az OEP. Ezenfelül az orvosok számára csökken majd az adminisztráció, kevesebbet kell várakozniuk a betegeknek, egyúttal több idő lesz a konzultációra a terápia eredményessége érdekében. Az államtitkár szerint, ha az ehhez hasonló technológiákat sikerül a jövőben is kreatívan felhasználni, az újra fogja értelmezni a betegutakat, a gyógyítás teljes folyamatát.

Az informatikai fejlesztésekkel egy időben a már meglévő rendszerek felülvizsgálata, átalakítása sem halasztható. Hiába becsülik ugyanis mintegy ötmilliárd forint értékűre a magyarországi egészségügyi informatikai piacot, a jelenlegi informatikai rendszerek többnyire szigetszerűen működnek, technológiailag elavultak, fenntartási, felhasználói oldalról pedig számos kívánnivalót hagynak maguk után.

Az eddigiekben csupán az eHealth adatkezelési és információtovábbítási jelentőségéről esett szó. A fogalom ennél sokkal szélesebb területet fed le. Az Európai Bizottság egyik testülete, az eHealth fejlesztésekért felelős Task Force jelentése – „Az egészségügy újratervezése Európában 2020-ra” – az egészségügy alapvető újraszervezésének kulcsfontosságú kérdéseivel kapcsolatos következtetéseket fogalmaz meg, melynek lényegi eleme a már létező információs technológiák megfelelő célú használata. A jelentés nem hagyományosan az egészségügyi technológiákat helyezi középpontba, hanem az adatok használatának céltudatos és biztonságos felszabadítását, az adatkezelés és adatvédelem ügyét, a népegészségügyi célú kutatás fontosságát, valamint az orvos-beteg kapcsolat átalakulásának, a távfelügyeleti rendszerek elterjedésének, az akut állapotok előrejelzésének jelentőségét. Az adatbázisok és az eszközök összekapcsolása, a távdiagnózisok és -konzultációk rendszerének kiépítése nagy valószínűséggel forradalmasítja majd a gyógyítás folyamatait, újraértelmezik a beteg-utakat.

Szócska Miklós emlékeztetett, hogy 2011 első felében Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, mely lehetőséget biztosított arra, hogy a legkritikusabb rendszerszintű ügyeinket uniós szintre emeljük. Ezek az ügyek pedig az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága, a humánerőforrás-krízis kezelése és az e kihívások tekintetében kulcsszerepet betöltő infokommunikációs technológiák.

Az államtitkár elmondta, hogy a magyar egészségügyi kormányzat az uniós elnökséget követően is kezdeményező szerepet tölt be számos programban: az európai egészségügyi humánerőforrás stratégiájával foglalkozó projektben adatgyűjtés és -elemzés területen vezető szerepet vállaltunk; koordináljuk a strukturális alapok hatékonyabb felhasználását vizsgáló munkacsoportot; az európai eHealth stratégiai kérdések tekintetében meghatározó, „gondolatformáló tényezők” vagyunk. Saját rendszereink fejlesztése során pedig mi figyelünk Európára: az elektronikus vényfelírási rendszer (eRecept rendszer) bevezetése kapcsán elsősorban a katalánokhoz, az észtekhez és a svédekhez fordulunk; az elektronikus egészségügyi rekord (electronic health record) tanulmányozásához pedig érdemes a finn és a szlovén példákat tanulmányozni. Ugyanakkor az adatok elemzése és népegészségügyi célú kutatása, ezek térinformatikai ábrázolása, valamint a hálózatkutatási módszerek alkalmazása területén az európai kollégák legtöbbször Magyarországra gondolnak.