A bőr és a fogak ektodermális szöveti eredetűek, és számos tanulmány kimutatta az atópiás dermatitisz és a fogak fejlődésének rendellenességei, például a hipomineralizáció és a hipodontia közötti összefüggést. Egy nemrégiben készült tanulmány az atópiás dermatitisz és a fogak agenezise közötti lehetséges összefüggéseket igyekezett feltárni, és a kutatók azt javasolták, hogy a két állapot a fehérjék kölcsönhatásának közös mechanisztikus útvonalán keresztül kapcsolódhat össze.
A kínai és szingapúri intézetekből származó kutatók a tudományos irodalomban számos olyan példát figyeltek meg, amelyek a krónikus gyulladásos bőrbetegség és a fogszerkezet rendellenességei közötti közös vonásokat mutatták. Rámutattak egy 2017-es szingapúri születési kohorszvizsgálatra, amely szerint az atópiás dermatitiszben szenvedő gyermekeknél háromszor nagyobb volt a fogszuvasodás kialakulásának kockázata 3 éves korukra. Egy 2021-ben Dél-Koreában felnőttek körében végzett országos keresztmetszeti vizsgálat hasonló összefüggést mutatott ki, amely szerint a szuvas, hiányzó és tömött fogak gyakorisága szoros összefüggésben állt az atópiás dermatitisz diagnózisával.
Ezen és más eredmények alapján a felülvizsgálat kutatói azt írták, hogy a bőr és a fogak közös szöveti eredete miatt „ektodermális szubklinikai fejlődési rendellenességet” feltételeztek, és hogy az atópiás dermatitiszhez társuló genetikai mutációk közös patogén útvonalat mutathatnak a fogak fejlődésének rendellenességeivel.
A tanulmány nem talált közvetlen átfedést az atópiás dermatitisz és a fogászati agenezis összefüggő génjei között, ezért a kutatókat arra ösztönözte, hogy a lehetséges közös fejlődési útvonalak további vizsgálata érdekében elvégezzék a két állapot közötti fehérje kölcsönhatások elemzését. Azonosították a lehetséges fehérje-fehérje kölcsönhatásokat olyan fehérjék között, amelyekről ismert, hogy kapcsolatban állnak a betegségekkel – különösen a desmosomális fehérjék között, amelyek részt vesznek a bőr védőrétegének fenntartásában, és a β-katenin között, amely szabályozza a sejtek közötti növekedést és adhéziót, és egyéb funkciói mellett részt vesz az odontogenezisben.
„Az a konkrét mechanizmus, amellyel e két betegség ezen az útvonalon keresztül kölcsönhatásba lép, továbbra sem világos, és további bizonyítékokra van szükség” – írták a kutatók. „Mindazonáltal eredményeink segítenek leszűkíteni a lehetséges közös patogén útvonalakat, amelyeket a jövőbeni kutatások ezen az új területen vizsgálhatnak, és segítenek alátámasztani azt a hipotézist, hogy az epidermisz szerkezetében bekövetkező közös genetikai mutációk növelhetik a fogak agenezisének kockázatát, így összekapcsolva a bőr védőrétegének szerkezeti hibáit és a fogak kialakulását” – állapították meg.
A tanulmány „Genetic/protein association of atopic dermatitis and tooth agenesis” címmel az International Journal of Molecular Sciences című folyóiratban jelent meg online 2023. március 17-én.