Egy nemrégiben készített tanulmányban a durhami Duke Egyetem kutatói kapcsolatot találtak: a 45 éves korosztály gyaloglási sebessége jelentős mértékű információt adhat a fogak, tüdő, az immunrendszerés és az agy aktuális állapotáról. Az öt évtizeden keresztül folytatott  cohort vizsgálatban a kutatók közel 1000 résztvevőtől gyűjtöttek adatokat (3 éves kortól felfelé). Az adatokból neurokognitív információk megszerzése volt a legfontosabb cél, hogy vizsgálni tudják: lehet-e belőlük következtetni a későbbi élet során valószínűsíthető járási sebességre és általános egészségi jóllétre.

A gyaloglási sebességet általában az idősebb betegek egészségi állapotának mérésére használják. Ezen tanulmány azt is kimutatta, hogy vannak bizonyos biomarkerek, amelyek sokkal korábban képesek a páciens jövőbeli egészségének mértékét és jóllétét előrevetíteni.

A kutatók által használt neurokognitív teszt, melyet a tanulmány résztvevői elvégeztek, tartalmazott egy IQ tesztet, valamint egy nyelvi megértésre, a frusztráció toleranciaküszöbére, a motoros készségekre és az érzelmi kontrollra vonatkozó tesztet. Ezek a tesztelések nagyon jónak bizonyultak annak előrejelzésében, hogy meg lehessen állapítani, ki lesz későbbi életében lassabban járó. Az öt évtized folyamán a vizsgálat résztvevőit 13 alkalommal tesztelték. Az adatgyűjtés utolsó fordulójára 2017. április és 2019. április között került sor. Az összegyűjtött adatok alapján a kutatók meg tudták mutatni, hogy a lassabban sétálóknak felgyorsult öregedést prezentáló jelei vannak: a fogak, a tüdő és az immunrendszer a gyorsabban sétáló embereknél sokkal jobb állapotban voltak.

“Ami igazán feltűnő, az az, hogy a megfigyelések és a következtetések 45 éves emberekre vonatkoznak, nem pedig geriatriai betegekre” – mondta Dr. JH Rasmussen, a Duke Egyetem Pszichológiai és Idegtudományok Tanszékének posztdoktori kutatója.

Ezen kívül a vizsgálat vége felé elvégzett MRI vizsgálatok azt is mutatták, hogy a lassabb tempóban járók általában alacsonyabb agyi teljes térfogattal, alacsonyabb agykéreg vastagsággal, kevesebb agyfelülettel és esetlegesen magasabb mértékű fehérállománnyal rendelkeznek.

A kutatók elismerték, hogy az életmód megválasztása az egészség és gondolkodás bizonyos különbségeit okozhatta, ám úgy vélik, hogy a tanulmány mégis értékes biomarkereket nyújt annak érdekében, hogy kiderítsék, kinek a későbbi életében lesz jobb az egészségi állapot.

A “Association of neurocognitive and physical function with gait speed in midlife,” című tanulmányt 2019. október 11-én tették közzé a JAMA Network Open-ben.

Forrás: am.dental-tribune.com