Az ismerős és mindennap használt légfúvó berendezés működtetése közben alig néhányan gondolnak bele, hogy a közvetlenül a szájba juttatott levegő akár fertőzött is lehet. Finn Djurhuus, az aarhus-i Dán Technológiai Intézet (DTI) egyik vezetője a fertőzés egy olyan okát mutatja be, melynek kevés fogorvos volt eddig tudatában: a fogászati kompresszort.

A napokban négy dániai fogászati klinika kompresszorait tesztelték, az eredmények igen rémisztőek voltak. A vízben lévő oxigénben található baktériumok okozta problémákat felismerték és megoldották, de a sűrített levegővel kórokozóival csak néhány ember foglalkozott. Bár a felméréseket és teszteket Dániában végezték, az eredmények a világ összes fejlett országára, többek között Magyarországra is érvényesek.

A Dániában található kompresszorok több mint 80%-a nem felel meg a munkakörülményekkel kapcsolatos minőségi előírásoknak

A kompresszorok kondenzált folyadékát el kellene különíteni a munkakörnyezettől. Az iparban megfigyelték, hogy olyan munkahelyeken, ahol a dolgozók túl nagy nedvességtartalmú kompromittált kiáramló levegőben dolgoztak, a megbetegedések száma az átlagnál nagyobb számú volt. Ezért nem kizárható az sem, hogy bizonyos fogászati klinikai megbetegedések kiváltó oka a sűrített levegő. A kondenz folyadékot naponta le kell szívni a legnagyobb körültekintés mellett, mivel tesztek kimutatták, hogy nagy koncentrációban tartalmazhatnak különféle baktériumokat. Olyan esetekben, ahol a levegő tömlőkön vagy illesztéseken át szivárog, a kórokozók megjelenésének valószínűsége ugrásszerűen megnő. Nem ritka, hogy egy milliliter kondenz folyadék akár 6 és 10 millió közti bacilus számot tartalmazzon. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a réseken át ezek a részecskék újra és újra visszakeveredhetnek a sűrített levegő rendszerbe, ez a koncentrációérték akár 70 millió bacilus/ml-re is növekedhet.

Nincsenek specifikus fogászati szabályozások

Csak az utóbbi időben terelődött a figyelem a fogászatban használt kompresszorok felé. Éppen ezért még nem léteznek az egyes országok által elfogadott irányelvek a témával kapcsolatban. Egyértelmű, hogy ha egy nyílt sebre baktériumot fújnak, az egészségügyi kockázatokkal jár. Ez a kockázat hétköznapi baktériumok esetén még nem túlságosan nagy, de Enterobacteriaceae, Salmonella, Listeria, Coli, és egyéb hasonló baktériumok esetén a lehetséges hatások már igen nagymértékűek lehetnek a szervezetre nézve. Az enterotoxinok, melyek a baktériumokból származó mérgező részecskék, átjutnak a 2 nanométernél nagyobb áteresztőképességű szűrőkön, viszont 2 namométer és kisebb áteresztőképességű szűrők már nem léteznek. Emiatt olyan körülményeket kell kialakítani, melyek ezen baktériumok létezését ellehetetlenítik, ezen körülmények közé tartozik a relatív páratartalom 50 százalékos érték alá állítása.

Szükséges a levegőtartályok folyamatos megfigyelése

Finn Djurhuus folytatja: A felmérések során a fogászati klinikákon megtalálható levegőtartályokban élő, növekvő és fennmaradó baktériumok táplálékláncára koncentráltunk. Igen fontos ezért, hogy ezen tartályokban megakadályozzuk a kondenz folyadék felgyülemlését. Ezért a készülékeket naponta ellenőrizni kell, és ha szükséges, kiüríteni. A nem megfelelő tisztaságú tartályra utalhat például az, hogy a hétvége utáni első használat során kellemetlen szagokat tapasztalunk. Használat után a légtartályt meg kell tisztítani a szennyeződésektől, ezt sokan elfelejtik megtenni, hiszen a készülék belső tisztítása igen hosszadalmas és macerás folyamat.

A levegő biztonságos bejuttatása igen fontos

A kompresszorok közül igen sok az alagsorban van elhelyezve, talán éppen a kazánházban, ahol a magas hőmérséklet kedvez a baktériumok szaporodásának. A kompresszorok szellőzése ezenkívül sok esetben egy másik berendezés szellőzőcsonkjának közelében van, vagy egy forgalmas utcára nyílik, ahonnan a járművek által termelt gázok összekeverednek a levegővel és bejutnak a készülékbe. Olyan esetet is megfigyeltek, hogy a szívócsonk összegyűjtő tartálya a légtartály közelében helyezkedett el. Itt kis szivárgás is nagymértékű negatív hatással lehet a levegő minőségére.

A rozsdásodás veszélye

A kórokozók nagyobb száma, valamint a levegő magas nedvességtartalma a levegőtartály fokozott korrózióját okozza, rozsda képződik.50 százalékos relatív páratartalom esetén a korrózió mértéke alig megfigyelhető, viszont 60-100 százalék relatív páratartalom esetén ez ugrásszerűen megemelkedik, mindemellett a tartályok kontaminációját okozva. Ilyen nedvességtartalom mellett a korróziós ráta körülbelül 120g per m2 per 100 óra értékű.

A szűrők karbantartása

Nem ritka az sem, hogy a kompresszor szűrőit a felhasználók a gyártó által ajánlottnál sokkal ritkábban cserélik, még akkor sem, ha erre külön irányelvek vonatkoznak. Ezzel szemben a székeknél található szűröket általában az előírtaknak megfelelően cserélik. A kompresszornál lévő szűrők cseréje viszont ugyanennyire fontos lenne, hiszen a szűrés minőségét a legrosszabb érték adja meg, ami jelen esetben a kompresszor szűrőkre vonatkoztatható. Extrém esetekben ennek következtében a klinika nem tud megfelelni a higiéniai szabályozásoknak.

Miért nem korrodálódnak a régi fajta kompresszorok?

Ennek oka, hogy ezek kenőolajjal működnek. Ez az olaj gyakorlatilag “kibéleli” a levegőtartályok belsejét. Ezzel szemben a készülékek megnövekedett élettartama nagy kockázati tényező a fertőzéssel kapcsolatban-erre sok fogorvos nem gondol. A levegő és olaj együttes inhalációja nem egy jó kombináció. Ezért ajánlottabbak a kenőolaj-mentes kompresszorok, leginkább az új típusúak, melyekbe adszorpciós szárító berendezések vannak beépítve.

Nagyobb víztermelődés mint gondolnánk

A vízminőség sem jobb, mint a kompresszor minősége, folytatja Finn Djurhuus. A kondenz folyadék csökkenti a hatékonyságot és növeli a bakteriális fertőzés esélyét Példánkban egy kompresszor egy köbméter gőzt kompromittál percenként 7 bar nyomásra. A hőmérséklet 2°C (77°F), a relatív páratartalom 80 százalékos. Ezen beállítások mellett 19,2g víz képződik percenként, ebből 2,9g tud gőz halmazállapotba kerülni, a maradék 16,3g kondenz folyadékká válik. Ha egy átlagos munkanapot 8 órának veszünk, akkor 16,3g víz x 60 perc x 8 óra=körülbelül 39 liter víz-naponta.

Elemzési módszerek

Egyszerű megoldásnak tűnik a kondenz folyadék elemzéséhez fordulni. A probléma ott kezdődik, hogy nincs megfelelő módszer a tartály tartalmának teljesen pontos elemzésére. A mérések megfelelően végrehajthatóak, de a készülékben uralkodó összes körülményt nem lehet figyelembe venni. Ennek egyik oka, hogy az onnan kivett mintában lévő mikroorganizmusok jelentős része az atmoszférikus levegőre jutva megsemmisül. Ezek után ezt az inaktív környezetet vizsgálják, így nagyon sok baktérium kimutatása nem történik meg. Ha a tesztet nyomás alatt végeznék, az eredmények nagy valószínűséggel eléggé eltérőek lennének. A hőmérséklet hatása hasonló lehet, mint a nyomásé.

A hűtőrendszerű szárítóberendezések hatásfoka nem megfelelő

A hűtőrendszerű szárítóberendezés feladata a levegő lehűtése és a relatív páratartalom csökkentése. Az első lépés megfelelően végbemegy,de a hidegebb levegő relatív páratartalma nagy, például 100% körüli értékű egy 2°C-ra hűtött készülékben, ami minden, csak nem száraz. Ha ezt a nedvességtartalmat nem szüntetik meg, a baktériumok és mikroorganizmusok növekedése fennmarad. Ezenkívül mérési hibákkal is számolni kell, hiszen egy baktérium lehet hogy 27°C-on nem életképes, viszont a lehűtött levegő kedvez az aktivitásának, tehát a hűtéssel gyakorlatilag csak elősegítették ezen baktérium szaporodását.

A megfelelő kompresszorok már elérhetőek

Annak ellenére, hogy a kenőolaj-mentes kompresszorok már néhány éve a piacon vannak és beszerezhetőek, tapasztalatom szerint a legtöbb fogorvos a jól megszokott kenőolajjal működő kompresszort használja, jelentette ki Finn Djurhuus. Ez viszont nem ajánlatos, hiszen csak a teljesen kenőolaj-mentes kompresszorok garantálják a teljesen tiszta levegőt- az esetleges olajmaradványok okozta kényelmetlenségek és kockázati tényezők nélkül. Még a legmodernebb és leghatékonyabb szűrési kombinációk mellett is megvan az esélye annak, hogy az olaj átkerül, és legrosszabb esetben akár egészen a páciens szájáig is eljut. A levegő szárítására én az adszorpciós levegőszárítót ajánlom, mely szerintem a legjobb megoldást kínálja. Ezen berendezések biztosítják a kompromittált levegő alacsony vízcsepp tartalmát, a leghatásosabbak a 2 kamrás szárítók, melyekben az egyik kamra regenerálódik, míg a másik elnyeli a nedvességet. Ezek a szárítóberendezések mínusz 4°C harmatpont elérésére képesek, ez azt jelenti, hogy ezen hőmérséklet fölött kondenzációs folyamatok nem tudnak lejátszódni. Így a folyadékszint olyan kismértékű, hogy a mikroorganizmusok növekedésének lehetősége gyakorlatilag a nullával egyezik meg.

A levegőkeringtetés egészségkárosító hatásaival már 1978-ben foglalkoztam

Elég hamar észrevettem, hogy a levegőkeringtető berendezések, valamint a kompresszorok fertőzési módozatai között összefüggések figyelhetőek meg, még egy igen kompromittált környezetben is. Ez a téma több projectet eredményezett, az elsőt 1984-ben fejeztem be. Ezek után több állami támogatás is elnyertünk és az elsőt kutatást több hasonló követte. Miután sikerült kimutatnunk a Listeria Bacilus jelenlétét a kompresszorokban a téma nagy publicitást kapott a médiától. Ennek hatására a támogatások mértéke is megnőtt, ezáltal a kutatások is több irányba indultak el. A tavalyi Salmonellával kapcsolatos tesztjeink is igen nagy sajtóvisszhangot váltottak ki.

Három feltétel, ami biztosítja a jó és tiszta kompromittált levegőt az egészségügyi szektor számára:

  1. Megfelelő méretű, kenőolaj-mentes kompresszor, adszorpciós levegőszárítóval és szűrőkkel
  2. Tiszta levegőjű, vegyianyag-mentes, hideg környezetbe kell elhelyezni
  3. Napi karbantartás szükséges a gyártó útmutatásait szem előtt tartva

A jövő kompresszorai

Ha a levegő emberi szervezettel találkozhat, bármekkora mennyiségű, akár néhány csepp víz is túl soknak számít a kompresszorban. Ezért a legfontosabb dolog annak biztosítása, hogy a légtartály nem tartalmaz sem olajat, sem vizet. Ennek biztosítására a fentebb említett kenőolaj-mentes kompresszor, szárítóberendezés kombinációt ajánlom. A nyomási harmatpont (7bar nyomáson) ennek hatására nem megy -21°C fölé. Ez nem összetévesztendő az atmoszférikus harmatponttal, amely körülbelül -42°C érték lesz ugyanezen esetben.

A tökéletes kompresszor egy könnyen olvasható és értelmezhető leírással is kell, hogy rendelkezzen. Ez alapnak hangzik, de sok esetben sajnos nem ez a helyzet. Egyértelmű az is, hogy a szűrök cseréje és a karbantartás a gyártó előírásai szerint kell, hogy történjen. –mondta Finn Djurhuus, az aarhus-i Dán Technológiai Intézet, DTI Industri vezetője.