• Cikkarchívum
    • Általános fogászat
    • COVID-19
    • Endodontia
    • Esztétika
    • Fogtechnika
    • Orthodontia
    • Lézer technológia
    • Implantológia
    • Parodontológia
    • Praxismenedzsment
    • Protetika
    • Szájhigiénia
    • DNEWS
  • Apróhirdetés
    • Apróhirdetések
    • Hirdetés feladása
  • Webshop
  • Rendezvények
    • Upgrade Congress 2023
    • Dental World 2023
  • Médiaajánló
    • Média ajánló
    • Dental Press Media offers
  • Kapcsolat
Nincs találat
Összes találat

Nincsenek termékek a kosárban.

Dental.hu
  • Szakmai Hírek
  • Endodontia
  • Esztétika
  • Implantológia
  • Orthodontia
  • Szájhigiénia
  • Fogtechnika
  • E-JOURNAL
  • Videótár
  • Szakmai Hírek
  • Endodontia
  • Esztétika
  • Implantológia
  • Orthodontia
  • Szájhigiénia
  • Fogtechnika
  • E-JOURNAL
  • Videótár
Nincs találat
Összes találat
Dental.hu
Nincs találat
Összes találat
Főoldal Cikkarchívum Szájhigiénia

KORSZERŰ FLUORIDPREVENCIÓ
Dr. Bartha Károly

2022-01-27
Szájhigiénia
Olvasási idő: 9 perc
KORSZERŰ FLUORIDPREVENCIÓ Dr. Bartha Károly
Megosztom FacebookonMegosztom LinkedinenElküldöm emailben

Van két olyan fontos terület a fogászatban, amely nemcsak a szakmai körökön belül, hanem a széles nyilvánosság előtt is vitatott. Az egyik a fogászati amalgám és a benne lévő higany, a másik a fogszuvasodás megelőzése céljából alkalmazott fluoridok veszélyessége, illetve ártalmatlansága, valamint az alkalmazásuk szükségessége vagy felesleges volta. Szakmai oldalról is élesen eltérő vélemények olvashatók, amelyek a közvéleményben is szélsőséges, alkalmasint dilettáns megnyilvánulásokhoz vezetnek. 

A fogászati fluoridprevenciónak számos mérföldköve, fontos állomása van, ezeket próbálja az alábbi szöveg összefoglalni. Az ismertetett fordulópontok időben nem feltétlenül ebben a sorrendben következtek be.

Az első mérföldkő az ivóvíz mesterséges fluoriddúsításának bevezetése az USA-ban, Grand Rapids városában, 1945 januárjában. Ez a fajta fluoridprevenció, amely a fogszuvasodás megelőzése céljából zajlott és zajlik manapság is, epidemiológiai megfigyeléseken és tudományos kísérleteken nyugszik. Megállapították ugyanis annak idején, hogy ha a természetes ivóvíz fluoridtartalma 1 ppm (1 mg/l), akkor az ezt fogyasztóknak lényegesen kevesebb szuvas foga volt, mint azoknak, akik ennél alacsonyabb fluoridtartalmú vizet ittak. Az volt az elmélet, hogy a fogak fejlődése, pontosabban a zománc kialakulásának időszakában – az optimális mennyiségben rendelkezésre álló fluorid hatására – fluor-apatit keletkezik. Erről pedig azt tételezték fel, hogy az apatithoz képest alacsonyabb a savoldékonysága, emiatt jobban képes ellenállni a fogat károsító savas hatásoknak, és ennek következtében csökken a fogszuvasodás kialakulásának esélye. Másrészt a fogak formájára is hatással van, mivel sekélyebb és szélesebb barázdák alakulnak ki, ami szintén előnyös a cariesprevenció szempontjából.

Mi az oka annak, hogy ma már nem tekintjük optimális megoldásnak ezt az eljárást? 

Ha a jogi oldalát nézzük, akkor felvetődött, hogy nem korlátozható az egyén szabad választáshoz való joga, hiszen ha a csapból fluoriddal dúsított víz folyik, akkor az elvész. Ez számos pert eredményezett, de egy 1973-as ítélet szerint az eljárás jogilag elfogadható, mert indokolt és hatásos. Lényeges probléma azonban, hogy ez a hatás főleg a fogfejlődés időszakában jelentkezik, az összes többi korosztály számára, akik szintén ugyanazt a vizet isszák, nem hoz ennyire jelentős hasznot, bár a nyálban náluk is kimutatható a fluorid jelenléte. A fő gond az, hogy nem tudható, ki mikor, mennyi vizet iszik, illetve a főzéshez mennyit használnak belőle. Emiatt a bevitt mennyiség nem ismert, az csak visszamenőlegesen határozható meg, így adagolásról orvosi értelemben egyáltalán nem beszélhetünk. A túladagolás első tünete a foltos zománc kialakulása, ez azonban majd csak a fog áttörésekor lesz észlelhető, ami az adott személy szempontjából már régen késő. A többi, a programban részt vevő gyermek számára természetesen előnyös lehet, hogyha a foltos zománc megjelenése miatt az alkalmazott fluorid mennyiségét redukálják. Ez zajlott le például Hongkongban, ahol az ideálisnak vélt 1 ppm-es koncentrációt először 0,7-re, majd 0,5 ppm-re kellett csökkenteni a túladagolás miatt megjelenő foltos zománc miatt. Nemcsak az ivóvízzel bevitt mennyiséget nem ismerjük pontosan az egyes személyekre/gyerekekre lebontva, hanem az egyéb forrásokból (ételek, italok, lenyelt fluoridos fogkrém és száj­víz) szintén szisztémásan bevitt fluorid mennyisége sem tudott. Az ásványvízfogyasztás is hihetetlen mértékben megnőtt napjainkra a korábbiakhoz képest, amelynek fluoridtartalma esetenként szintén jelentős lehet.

1. táblázat: Mennyi fogkrémet tegyünk a fogkefére, és mekkora lehet annak fluoridtartalma?

A második mérföldkő a fogszuvasodás ellen bizonyítottan hatékony fogkrém megjelenése volt. Ez ón-fluoridot tartalmazott, és hamar kiderült, hogy elszíneződést okoz, emiatt más hatékony fluoridvegyületet kellett keresni. Legalább három vegyületet lehet megemlíteni, a leghatékonyabbnak a nátrium-fluorid bizonyult, a szintén elterjedt nátrium-monofluorofoszfát csak akkor válik hatásossá, ha előbb a szájban lebomlik, ezért a hatékonysága kisebb az előzőhöz képest. A szerves amin-fluorid is jól ismert hazánkban, mivel ez az anyag csak savanyú közegben hatékony, ezért a fogkrém pH-jának már eleve alacsonynak kell lennie, szemben az elvárt neutrális értékkel. Napjainkban az ón-fluorid ismét a fogkrémek alkotórészévé vált, de immár a baktériumellenes és eróziómegelőző tulajdonságai miatt.

A harmadik mérföldkő az volt, amikor kiderült, hogy egyes olyan országokban is jelentős cariesredukció következett be, ahol sohasem volt ivóvíz-fluoridálás. Ennek köszönhetően a lokális alkalmazás került előtérbe. Míg régebben a szakmán belül sokak számára egyértelműnek tűnt, hogy az ivóvíz fluoridtartalmának mesterséges kiegészítése (az optimálisnak gondolt szintre) az eszményi megoldás a fogszuvasodás megelőzésére, addig ma ez az álláspont többé nem tartható.

Jobban megismerve a cariesprevencióban alkalmazott fluoridok hatásmechanizmusát, szintén felvetődött, hogy célszerűbb lenne inkább helyileg alkalmazni. A fogkrémek és a bennük lévő fluoridvegyületek fejlesztése által egyre hatékonyabb termékek álltak a fogyasztók rendelkezésére. Felismerték azt is, hogy a lenyelt fog­krémmel, szájvízzel olyan mennyiségű fluorid kerülhet a szervezetbe, amelyik gyermekeknél a fogfejlődés alatt szintén kiválthatja a túladagolás tünetét, a foltos zománcot. Ma már emiatt a gyermekfogkrémekben lévő fluorid koncentrációja szigorúan szabályozott. Ráadásul a fogmosáskor alkalmazandó mennyiség is meghatározott, korlátozott, ezáltal is biztosítva azt, hogy a túladagolás minél kevésbé fordulhasson elő. Fontos a mellékhatások megelőzése szempontjából az is, hogy ameddig a gyermek nem tud önállóan öblíteni, addig csak fluoridmentes fogkrémet szabad használnia.

Negyedik mérföldkő, amikor világossá vált, hogy a bizonytalan adagolás és az emiatt fellépő túladagolás veszélye egyre kevésbé indokolja az ivóvíz-fluoridálás fenntartását, illetve ahol még nincsen, ott a bevezetését. Ebben az esetben ráadásul nem is célzott az adagolás, hiszen mindenkinek, a felnőttek szervezetébe is jut a fluoridból, aki ezt a vizet issza. Ha figyelembe vesszük, hogy a második molárisok koronáinak kialakulása hat-kilenc éves korra már teljesen befejeződik, akkor nem sok értelme van (a bölcsességfogat leszámítva) a korábbi elvek alapján a további adagolásnak.

Míg az ivóvíz esetén a foltos zománc kialakulása szempontjából annak idején csak az 1,6 ppm feletti fluoridkoncentrációt tartották veszélyesnek, addig 1980-ban 1 ppm-es koncentráció mellett már 1%-os, 2000-ben pedig szintén 1 ppm mellett már 10%-os előfordulást találtak. Ehhez kapcsolódó további irodalmi adatokat tartalmaz a 2. táblázat.

2. táblázat: Néhány irodalmi adat, hogy az egyes szerzők a zománcfluorózis előfordulását vizsgálva milyen gyakoriságot találtak.

Keresve az okát, hogy az ivóvíz-fluoridálás mellett miért alakul ki egyre gyakrabban a foltos zománc, arra jutottak, hogy abban a gyerekek által használt fluoridos fogkrém magas fluoridtartalma, az alkalmanként a fogkefére kinyomott túl nagy mennyiség, valamint a megfelelő szülői felügyelet híján túl sok fogkrém lenyelése játszanak szerepet, amellett, amit eddig is már tudtak, hogy egyes esetekben a táplálékkal bevitt mennyiség is jelentős lehet.

A szisztémás fluoridprevenció egyéb lehetőségeit is kutatták, így dolgozták ki a sófluoridálást, amiben a hazai kutatóknak is jelentős szerepük volt. Ebben az esetben is az adagolás a probléma, hasonlóan az ivóvíz-fluoridáláshoz, bár túladagolás a tapasztalatok szerint ritkábban fordult elő. Ennél a módszernél adott a szabad választás lehetősége, mindenki, legalábbis a szülők szabadon eldönthetik, megvásárolják-e a fluoriddal dúsított konyhasót.

Fogszuvasodás-megelőző program folyt/folyik a tejfluoridálással is, ebben az esetben leg­alább a mesterségesen bevitt mennyiséget pontosan lehet tudni, de az összes, a szervezetbe bekerülő fluorid ennél a módszernél is ismeretlen és bizonytalan, mert nem kontrollálható az étellel, itallal, illetve a fogmosáskor bekerülő mennyiség. A kivitelezés is kicsit bonyolult, csak a frissen bekevert tej/fluorid keverék hatásos, tejallergia esetén nyilván szóba sem jöhet, ráadásul sajnos a tej nem a legkedveltebb ital a mai gyerekek körében.

Ahol az ivóvíz-fluoridálás nem volt célszerű, például azért, mert a lakosságot sok kisebb vízmű látja el, és emiatt nem lett volna gazdaságos a megvalósítása – ahogyan hazánkban is –, kézenfekvőnek tűnt a fluoridtablettákkal történő cariesprevenció bevezetése. Ezzel hazánkban is volt próbálkozás, de az adagolás a résztvevőktől megfelelő fegyelmet igényelt volna, aminek hiányában végül elbukott a széles körben való bevezetés, sőt a program lassan el is halt.

Ötödik mérföldkő volt, amikor kiderült, hogy a fluoridtablettás cariesprevenció is nehezen valósítható úgy meg, hogy ki lehessen küszöbölni a túladagolást. Ennek ellenére, mind a mai napig ennek a gyógyszernek a felírásakor csak két tényezőt – az életkort és az adott hely ivóvizének fluoridtartalmát – kell az adagoláshoz figyelembe venni. Ezen a téren is jelentős változás következett be, mert a hetvenes években még 15 éves korig mindenkinek ajánlották a fluoridtablettás cariesprevenciót, számolva a helyi hatással is, amikor nem lenyelik, hanem elszopogatják a tablettát. Fordulatot hozott az 1993-as év, amióta már kizárólag a rizikópáciensek számára javallt a fluoridtablettás megelőzés.

Fluoridos zománc

A hatodik mérföldkő a fluoridok toxikológiájának alaposabb megismerése. Kiderült néhány sajnálatos baleset kapcsán, hogy a felnőttek és a kisgyermekek között lényeges különbség van a súlyos mérgezést okozó, illetve a halálos dózist illetően. A kisgyermekeknél ez a mennyiség csupán a fele, negyede annak, ami egy 70 kilogrammos felnőtt esetén érvényes. Ráadásul az a dózis, ami már elegendő ahhoz, hogy kórházi ellátásra legyen szükség, gyermekeknél a halálos felnőttdózis ötöde-egytizede. Ebből nem vonható le más következtetés, mint hogy a lokális adagolás ugyan biztonságosabb, de az is csak megfelelő óvatossággal és gondos körültekintés mellett alkalmazható. Ma már minden gyermekfogkrém dobozán olvasható a használatot illetően a megfelelő tájékoztatás, azonban még mindig nem hívják fel a szülők figyelmét arra, hogy a fluoridtartalmú készítményeket – különösen a kisgyermekek elől – feltétlenül elzárva kell tartani, az esetleges mérgezéses balesetek megelőzése érdekében.

A hetedik mérföldkő az a kísérlet volt, amikor kimutatták, hogy a 100%-ban fluor-apatitból álló cápafogak zománcának oldékonysága sav hatására csak kevéssé volt alacsonyabb, mint az apatitnak. Ez az eredmény alapjaiban tette okafogyottá a szisztémás fluoridprevenciót – hiszen annak alaptétele az volt, hogy a zománc fejlődése során kialakuló fluor-apatit teszi ellenállóvá a fogat –, és tette elkerülhetetlenné a fluoridok hatásmechanizmusának az újraértékelését. Egyértelművé vált, hogy a fluoridos fogkrém rendszeres használata az, amivel a kezdődő léziók remineralizációja elérhető és a demineralizáció csökkenthető. Innentől kezdve az egyes betegek felelőssége is kétségtelenné vált, természetesen egy előzetes megfelelő felvilágosítás után. A szemlélet olyan irányban is változott, hogy ma már ki lehet mondani, hogy mivel az egyén is felelős a saját egészségéért, annak megőrzéséért és fejlesztéséért, neki is aktívan cselekednie kell.

Abból, hogy a rendszeresen alkalmazott alacsony fluoridkoncentráció a leghatékonyabb módja a kezdődő léziók gyógyításának, vagyis a remineralizációnak, az is következik, hogy a helyileg applikált magas (10 000 ppm és felette) fluoridtartalmú készítmények a cariesincipiens teljes mélységében való helyreállítására nem alkalmasak.

Jelenleg aktuális kérdés az, hogy a fluoridok alkalmazása hogyan segíthet az egyre több beteget érintő eróziók kialakulásának megelőzésében is. Ezen a téren is vannak már biztató eredmények.

Összefoglalva a fentieket megállapítható, hogy manapság már a betegek aktív közreműködése nélkül nem lehet eredményes cariesprevenciót folytatni. A fluoridok jelenleg is szükséges és hatékony, de önmagukban nem elégséges eszközök a fogszuvasodás ellen, a többi lehetséges módszerrel (megfelelő szájhigiéné, a táplálkozás módosítása és az egyéb eszközök közé sorolt rendszeres fogorvosi kontroll, a rizikópáciensek kiszűrése és a barázdazárás stb.) együtt alkalmazandó. A lokális fluoridalkalmazás során nagyon fontos az alkalmazott koncentráció, a szisztémás bevitelt el kell kerülni (természetesen a rizikópácienseknél történő tabletták adását nem számítjuk ide), nem szabad a fluoridos fogkrémet, szájvizet lenyelni. Ezekre kisgyermekeknél különösen nagy gondot kell fordítani.

Előző cikk

Az éjszakai bagoly kamaszok a fogszuvasodás nagyobb kockázatának vannak kitéve

Következő cikk

Szoptatás és szájápolás

TOVÁBBI CIKKEK

Az FDI a szájegészségügy világnapját ünnepli

Az FDI a szájegészségügy világnapját ünnepli

2023-03-20
0

Minden évben március 20-án az emberek világszerte összegyűlnek, hogy megünnepeljék a szájegészségügy világnapját (WOHD), és felhívják a figyelmet a szájbetegségek...

Gingivitis kezelése hialuronsavval

Gingivitis kezelése hialuronsavval

2023-03-20
0

A hialuronsav egy glikozamino-glikán, amely gyulladásgátló és ödémaellenes tulajdonságokkal rendelkezik. Az anyagot gél állapotban alkalmaztuk plakk okozta gingivitis terápiája során,...

Milyen tényezők befolyásolják a fogászati szűréseken való részvételi hajlandóságot?

Milyen tényezők befolyásolják a fogászati szűréseken való részvételi hajlandóságot?

2023-03-14
0

A Pánamerikai Egészségügyi Szervezet szerint tíz emberből kilencet fenyeget valamilyen szájüregi betegség, amelyet egészséges szájüregi szokásokkal és rendszeres fogászati szűrővizsgálatokkal...

Új tanulmány szerint van kapcsolat az agyműködés és a szájüregi egészség között

Új tanulmány szerint van kapcsolat az agyműködés és a szájüregi egészség között

2023-03-07
0

Egy új, az Amerikai Szív Szövetség által finanszírozott tanulmány szerint az agyi érrendszeri betegségek fokozott terhe összefügghet a rossz szájhigiéniára...

Új kutatás szerint a migrén összefügghet a rossz szájhigiéniával

Új kutatás szerint a migrén összefügghet a rossz szájhigiéniával

2023-02-22
0

Új kutatások kimutatták, hogy a szájegészségügyi problémák migrént okozhatnak, és a fogászati problémák megoldása megszabadíthat tőlük. Ennek oka, hogy a...

Meditatív fogmosási technika

Meditatív fogmosási technika

2023-02-21
0

Bevezetés A holisztikus egészségügyi szemlélet régóta része a védikus kultúrának. Ebben a kultúrkörben az egészséget az elme, a test, a...

Továbbiak betöltése
Következő cikk
Szoptatás és szájápolás

Szoptatás és szájápolás

Giuseppe Marchetti: Indirekt posterior receptek

Giuseppe Marchetti: Indirekt posterior receptek

A jómódú gyermekek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek rossz fogakkal

A jómódú gyermekek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek rossz fogakkal

PRÉMIUM TARTALMAKHOZ

OLVASTA MÁR?

Using digital software for effective root canal therapy

Using digital software for effective root canal therapy

2023-03-31
A fogászati szektor költségcsökkentő intézkedésekkel zárja a bizonytalanságok évét

A fogászati szektor költségcsökkentő intézkedésekkel zárja a bizonytalanságok évét

2023-03-30
Trendek a fogászati technológiában – az analóg és a digitális kéz a kézben járnak

Trendek a fogászati technológiában – az analóg és a digitális kéz a kézben járnak

2023-03-28
Implantátum megtámasztású fogsor újrakészítése

Implantátum megtámasztású fogsor újrakészítése

2023-03-27
Rehabilitation of a failing central incisor

Rehabilitation of a failing central incisor

2023-03-24
Az IDS visszatért: 120.000 látogató vett részt a világ vezető fogászati kiállításának 100. évfordulóján

Az IDS visszatért: 120.000 látogató vett részt a világ vezető fogászati kiállításának 100. évfordulóján

2023-03-23

Upgrade Congress

Dental World

APRÓ

  • Fogorvosi Állás
    Vissza nem térő lehetőség KEZDŐ FOGORVOSOK számára is! Csatlakozz Mosonmagyaróvár teljesen digitális fogászatához, ahol a munkafolyamatok digitális módon integrálva vannak…

    [Több]

  • Fogászati Asszisztenst keresünk
    Újonnan nyílt 8 székes fogászati magánrendelőnkbe Balatonkenese központjában, elhivatott, szakképzett fogászati asszisztenseket keresünk csapatunk bővítésére. Előny: dentál hygiénikusi végzettség, közeli…

    [Több]

WEBSHOP AJÁNLÓ

  • Fogtechnika éves előfizetés 10 000 Ft
  • Dental Magazinok éves előfizetés 41 000 Ft 23 500 Ft
  • Gengigel Prof 34 990 Ft

VÁLOGASSON!

  • Akciós termékek (14)
  • Fogkefék, Fogkrémek (16)
    • Emmi-Dent fogkefe, fogkrém (9)
    • Ionickiss fogkefék (3)
    • Megasonex fogkefe (2)
    • Philips elektromos fogkefék (2)
  • Gengigel (6)
  • Könyvek, Újságok (38)
    • Szakkönyvek (30)
    • Szaklapok (3)
    • Újság előfizetések (5)
  • Naptár (1)
  • Pólók humoros felirattal (4)

Impresszum

Kiadja: DP Hungary Kft.
1012 Budapest, Kuny Domokos utca 9.
Telefon: +36 30 472 0030, 06-1-793-1874
E-mail: info@dental.hu,
Cégjegyzék szám: 01 09 679976

Felelős kiadó: Nagy Erika
Szerkesztőségi titkár: Bárdos Veronika
Tördelő szerkesztő: Sárközi András
Szakmai tartalom felelős: Dr. Riba Magdolna

IMPRESSZUM

Kiadja: DP Hungary Kft.
1012 Budapest, Kuny Domokos utca 9.
Telefon: +36 30 472 0030, 06-1-793-1874
E-mail: info@dental.hu,
Cégjegyzék szám: 01 09 679976

Felelős kiadó: Nagy Erika
Szerkesztőségi titkár: Bárdos Veronika
Tördelő szerkesztő: Sárközi András
Szakmai tartalom felelős: Dr. Riba Magdolna

Olvasta már?

  • Using digital software for effective root canal therapy
  • A fogászati szektor költségcsökkentő intézkedésekkel zárja a bizonytalanságok évét
  • Trendek a fogászati technológiában – az analóg és a digitális kéz a kézben járnak
  • Implantátum megtámasztású fogsor újrakészítése
  • Rehabilitation of a failing central incisor

KÖZLEMÉNYEK

ÁSZF | Adatvédelem

Dental.hu © 2022

Nincs találat
Összes találat
  • Kapcsolat
  • Webshop
  • Apróhirdetések
  • UPGRADE CONGRESS 2023
  • DENTAL WORLD 2023
  • Cikkek
    • Általános fogászat
    • Digitális fogászat
    • Endodontia
    • Esztétika
    • Fogtechnika
    • Implantológia
    • Lézer technológia
    • Orthodontia
    • Parodontológia
    • Praxismenedzsment
    • Protetika
    • Szájhigiénia
    • Szakmai Hírek
    • COVID-19

Dental.hu © 2022

  • Belépés
Elfelejtett jelszó?
Lost your password? Please enter your username or email address. You will receive a link to create a new password via email.