Kincsem, te horkolsz!

Horkolásgátló sínek az éjszakai nyugalomért

Nem csak a partner számára jelenthet problémát az éjszakai horkolás. A HNO-orvos nehezen kezelhető légzéssegítő készülékeivel szemben a decens horkolásgátló sínek a hordási komfort mellett hatásos segítséget is nyújtanak az éjszaka nyugalmához.

Akinek ébredéskor száraz a torka, nappal koncentrációs zavarokkal küzd és hamar elfárad, szakmai tanácsadásra szorul. Első utunk mindig a háziorvoshoz vezet.

Az operáció és alternatívái

Tulajdonképpen miért horkolnak az emberek? Új ismereteink szerint a leggyakoribb ok a garatizomzat és a nyálkahártya feszességének csökkenése. Ezért szükségessé válhat ezek megfeszítése. A garati műtét azonban mindig súlyos döntés, így az érintettek kíváncsiak kevésbé drasztikus megoldásokra is. A légzést segítő készülék elkerülhetetlen, de igényes, kevéssé komfortos, és terhelő a partner számára. Más módozatok szintén kevéssé attraktívak.

Egy módszer sokat ígérő: az állkapocs protrúziója alvás közben megfeszíti a nyelv izomzatát, és megakadályozza a toroknyílás beszűkülését. Különböző készülékeket fejlesztettek ki a protrúzió elérésére. Ebből az ötletből származik többek között dr. Schmitt-Bylandt technikája. Kifejlesztette az SNX-rendszert, amely a két állcsontra készülő sínt elasztikus rugóelemmel köti össze.

Az SNX-rendszer

A nitinol az ún. „formáraemlékező ötvözetek” legismertebb képviselője. 1958-as kifejlesztése óta a nitinolt a gyógyászat teljes területén alkalmazzák – többek között kiemelkedő korrózióállósága és rugókeménysége miatt. Az ötvözet fő elemei a nikkel és a titán.

Laboratóriumunkban ugyan már régebben sikerrel alkalmaztunk egy protrúziós rendszert, tartóssága azonban korlátozott volt, így a
Dreve képviselte SNX-rendszerre fókuszáltunk.

A készülék gyártása Duo-lemezekből – kemény a puhán – rendkívül egyszerű, és a versenytársak néhány termékével is kivitelezhető. A rugók és a speciális fogó azonban csak a Dreve-től beszerezhető.

Először is szükségünk van tökéletes alsó-felső lenyomatra – ideálisak az alacsony Shore-keménységű szilikonok (1. ábra). A páciensektől jobb visszajelzéseket kaptunk a „Dentonoa Resistone 160” típusú gipsszel készített mintán gyártott készülékekről, mint az alacsonyabb expanziójú mintákon gyártottakról.

A minták dorzális oldalát az okklúziós síkkal derékszögben csiszolom meg. A faragást követően a két mintának hátoldalára fektetve okklúzióban kell lennie (2. ábra).

A fogak és interdentális részek erős alámenősségét szilikonnal fel kell tölteni. Valamelyes alámenősséget azonban hagyni kell, mert az tartja majd helyben a síneket.

A mélyhúzó fólia

Mélyhúzó fóliának a Kombiplast lemezeket használjuk, integrált alátétfóliával. Nagy segítségünkre volt a Drufomat Scan. A csomagolás vonalkódját egyszerűen a leolvasóablak elé kell tartani, a paraméterek automatikusan beállítódnak. Aztán már csak meg kell nyomni a Start gombot, és lejátszódik a mélyhúzás (3. ábra). Kész! Ennek a komfortnak persze ára van…

A kidolgozás a legtöbb technikus számára ismert: lehúzzuk az alátétfóliát (a minta felőli oldal egyenletesen sima, 4. ábra), a sínt kivágjuk a hegyes frézerrel, éles, keresztfogazású maróval átdolgozzuk a széleket, majd elsimítjuk azokat a koronggal.

A kezdőkészletben találunk egy 6 mm-es műanyag lemezt. Azon áll dorzális felével az alsó minta. A lemez vastagsága megfelel annak az előretolásnak, amit dr. Schmitt-Bylandt laboratóriumában megállapított, és a legtöbb esetben elégséges is a mechanikus horkolási hangok megakadályozására. Ebben a protrúziós helyzetben rögzítjük egymáshoz szilikonnal a mintákat a rajtuk lévő sínekkel együtt (5. ábra).

A rugók

Azon a területen, ahol bukkálisan a rugók helyezkednek el, durva szövetkoronggal megcsiszoljuk, és a fényre keményedő Lightdon bonddal bekenjük a síneket. Feldolgozás előtt a rugókat 40-50 fokos vízbe áztatom; így a rugófém formai emlékezete visszaáll. A rugókat átlátszó blokkanyaggal pozicionálom (6. ábra), ami szintén része a készletnek. A rugó íve kb. a 6-osok és 7-esek interdentális részénél fut; az állítóhüvely az alsón található. A szilikoncsövet, amely az íven mint helyfenntartó szolgál, a rögzítő műanyag keményedését követően eltávolítjuk, így a rugó szabadon mozoghat. A rugó felső részét bekenjük Lightdon géllel; a műanyagot 300-400 nm-es hullámhosszú fényt kibocsátó polimerizációs lámpával (pl. az Ivoclar Bluephase típusa) megkeményítjük. A rögzítés előtt a rugót két mm-el feljebb hajlítom, így a síneket később enyhe nyomással zárópozícióban tartja. Az egész eljárást megismétlem a másik oldalon, tükörképszerűen. A lámpában történő polimerizációt követően mindenhol átkenem fényre kötő Plaquit lakkal a rugók feletti, illetve az egyéb, megmunkálásnyomokat mutató felületeket.

A lakkozott sínek végpolimerizációját az „EyeVolution” készülékben végzem (7. ábra).

A hatás

Csak egy kérdés marad, a hatás – és tényleg hat! A páciensnek, aki még nem hordott kivehető pótlást, meg kell szoknia az idegen testet a szájában. Nálam ez két hétig tartott. Különösen a „kényszerített protrúzió”-t kell megszokni. Kezdetben úgy gondoltam, érzem az ízületemet, ezért a protrúziót 4 mm-re csökkentettem. Ehhez a kapott fogóval meg kell hajlítani a rugóhüvelyeket, a rugókat eltoljuk, és a hüvelyt végül meleg vízzel újra az eredeti formába hozzuk. A rugókat egyáltalán nem érzem a számban. A behelyezett sínekkel lehet beszélni, inni – a feltaláló szerint még csókolni is!

Összefoglalás

Még nincsen megbízható vizsgálat, hány felhasználó tartozik az exhorkolók közé; 60% fölötti eredmény azonban nem tűnik túlzásnak.

A horkolásgátlókat nem támogatja a biztosító. Izgatottan várjuk, HNO-orvosok és alvásterapeuták küldenek-e pácienseket a fogorvosi rendelőkbe, vagy továbbra is légzéssegítő készülékeket írnak majd fel? Mindenesetre mi készenlétben tartjuk helyes kis felvilágosító flyerünket…

Karl-Heinz Georgi (Németország)
Forrás: Das Dental Labor 2014/4
Fordította: Hajdu Zoltán