• Cikkarchívum
    • Általános fogászat
    • COVID-19
    • Endodontia
    • Esztétika
    • Fogtechnika
    • Orthodontia
    • Lézer technológia
    • Implantológia
    • Parodontológia
    • Praxismenedzsment
    • Protetika
    • Szájhigiénia
    • DNEWS
  • Apróhirdetés
    • Apróhirdetések
    • Hirdetés feladása
  • Webshop
  • Rendezvények
    • Upgrade Congress 2023
    • Dental World 2023
  • Médiaajánló
    • Média ajánló
    • Dental Press Media offers
  • Kapcsolat
Nincs találat
Összes találat

Nincsenek termékek a kosárban.

Dental.hu
  • Szakmai Hírek
  • Endodontia
  • Esztétika
  • Implantológia
  • Orthodontia
  • Szájhigiénia
  • Fogtechnika
  • E-JOURNAL
  • Videótár
  • Szakmai Hírek
  • Endodontia
  • Esztétika
  • Implantológia
  • Orthodontia
  • Szájhigiénia
  • Fogtechnika
  • E-JOURNAL
  • Videótár
Nincs találat
Összes találat
Dental.hu
Nincs találat
Összes találat
Főoldal DPH

Kétrészes kerámiaimplantátumokon elhorgonyzott teljes kerámiakoronák segítségével végzett rehabilitáció

2022-02-16
DPH, Implantológia
Olvasási idő: 17 perc
Kétrészes kerámiaimplantátumokon elhorgonyzott teljes kerámiakoronák segítségével végzett rehabilitáció
Megosztom FacebookonMegosztom LinkedinenElküldöm emailben

A legújabb klinikai és szakirodalmi vizsgálatok eredményei alapján a cirkónium-dioxid (ZrO2) implantátumok legújabb generációja biokompatibilis terápiás alternatívája lehet a hagyományos titánból készült implantátumoknak. A cirkóniumimplantátumok mindennapi használatára való áttérés sok újdonságot jelent a gyakorló fogorvosok számára. Továbbá jelentős mennyiségű információt kell elsajátítaniuk ezen újszerű implantátumok megbízhatóságával, terhelhetőségével és hosszú távú sikerességével kapcsolatban.  Sok új ismeret szükséges ahhoz, hogy megfelelően eligazodjanak a jelenleg elérhető implantátumrendszerek között, valamint ezen implantátumok felhasználásával kapcsolatban is kellő jártasságot szerezzenek. Az alábbiakban egy esetbemutatás, valamint tudományosan alátámasztott ismeretek segítségével bemutatjuk, hogy hogyan tudják az implantológiában jártas fogorvosok és szájsebészek a cirkónium-dioxid alapú implantátumok új generációját sikeresen alkalmazni.

Az implantológiával foglalkozó orvosok számára a kétrészes kerámiaimplantátumok megjelenésével lehetőség mutatkozott arra, hogy a titánimplantátumok mellett más alternatívákat is felajánlhassanak a pácienseik számára, valamint, hogy ezzel a lehetőséggel tovább bővítsék az általuk elvégezhető beavatkozások körét. A jövőbeli klinikai felhasználhatóság szempontjából fontos tisztában lenni a cirkónium-dioxid- és a titánimplantátumok anyagtani tulajdonságai között fennálló különbségekkel.  A kétrészes kerámiaimplantátumok klinikai alkalmazása jelenleg újdonságnak számít, ezért jelenleg nem rendelkezünk megbízható adatokkal ezen implantátumok hosszú távú klinikai sikerességével kapcsolatban.

A cirkónium-dioxid és a titánimplantátumok anyagtani tulajdonságai közti különbségek

A titániumimplantátumok felszínén egy nagyon vékony titánium-dioxid réteg található. Ez a réteg felelős azért, hogy a testszövetekkel szemben biokompatibilis tulajdonságokkal rendelkezik. A tiszta titán felszínén ez a réteg az oxigén jelenlétében tizedmásodpercek alatt kialakul. A kerámiaimplantátumok egy dioxidkötésekből felépülő egynemű homogén monoblokkból állnak. Ezek a kötések biztosítják a fémmentes anyag kerámiákra jellemző anyagtani tulajdonságait. A rugalmassági modulusz egy anyag azon tulajdonságára jellemző állandó, amelyet az elasztikusan deformálni próbáló erőkkel szemben kifejt, azaz a rugalmas alakváltozással szembeni ellenálló képességéről ad információt. Ez az érték a titán esetében 140 GPa, a cirkónium-dioxid esetében pedig 200 GPa. A ma elérhető kerámiaimplantátumok elődjeinek alapanyagául számító alumínium-trioxid (AlO3) esetében pedig ez az érték 380 GPa. Ezek az értékek azt mutatják, hogy a napjainkban elérhető kerámiaimplantátumok alapanyaga az AlO3-hoz képest, az anyag törékenysége szempontjából sokkal kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik. Jól látható, hogy ez az érték jóval alacsonyabb, de még így sem éri el a titánra jellemző értéket. Egy anyag hajlítószilárdsága alatt az anyagok hajlítófeszültséggel szembeni ellenállását értjük. Azt az erőt, amit egy anyag a hajlítása közben a törésével szemben kifejt. Ez az érték szintén kedvezőbb a cirkónium esetében. A titánt 400 Mpa, míg a ZrO2-t 1200 Mpa körül értékek jellemzik. A legújabb anyagtani vizsgálatok segítségével kimutatták, hogy a cirkóniumimplantátumok anyagfáradással szembeni ellenállása (fatigue strength) közel 30% nagyobb, mint a hasonló átmérővel rendelkező titánimplantátumoké. Az anyagok öregedését in vitro körülmények között mesterségesen szimulálni próbáló vizsgálatok (30 éves öregítő vizsgálat) eredményei szerint a cirkóniumimplantátumok törési szilárdsága több mint 30%-kal meghaladta a titánimplantátumokat jellemző kritikus értéket. E vizsgálatok eredménye alapján úgy tűnik, hogy a cirkóniumimplantátumok testnedvek között végbemenő természetes öregedése során nem kell klinikai szempontból jelentős változásokra számítani.

A cirkóniumimplantátumok osszeointegrációja

A titániumimplantátumok nemzetközileg elismert sikerességének a hátterében elsősorban az additív módszerekkel felérdesített felületük, másodsorban pedig a felszínükön anyagelvétellel járó módszerekkel létrehozott mikroegyenetlenségek állnak. Ezeknek köszönhetően a legalább 10 éve terhelt implantátumok sikeressége és túlélése 95% feletti.

A cirkóniumimplantátumok első generációja nem tudta ezeket az eredményeket biztosítani, mivel az akkori technológiai színvonal nem tette lehetővé a kerámiafelszín megfelelő megmunkálását. Az akkor elérhető ipari eljárások nem voltak alkalmasak arra, hogy a modern titán­implantátumok felszíni kialakításához hasonló minőségben hozzanak létre mikroegyenetlenségeket a cirkónium felszínén. Jelentős szakmai kihívást jelentett egy olyan ipari technológiának a kifejlesztése, amely segítségével a kívánt mikroegyenetlenségeket létre lehet hozni a cirkóniumimplantátumok felszínén. Ennek a hátterében a ZrO2 anyagtani tulajdonságai álltak. Ha nem jól alkalmazzák a cirkónium anyagtani tulajdonságainak megfelelően optimalizált ipari eljárást, akkor úgynevezett fázistranszformáció jöhet létre a cirkónium-dioxid kristályrácsszerkezetében. Ez pedig mikrorepedéseket okozhat az anyag felszínén, ez pedig az anyag stabilitásának csökkenéséhez vezethet. Miközben a stabil tetragonális szerkezettel rendelkező anyag monoklinikus kristályszerkezettel rendelkező anyaggá alakul, hozzávetőlegesen 3-4%-kal nő a térfogata. Ennek a térfogatbeli növekedésnek a kompenzálása miatt alakulnak ki a mikrorepedések. Azonban, ha a cirkonium-dioxid „öngyógyító képessége” dekompenzálódik, akkor maradandó károsodások jöhetnek létre a kristályszerkezetében, és ez az anyag törési szilárdságának csökkenéséhez vezethet.

A fentiek figyelembevételével kiemelt jelentősége van, hogy elérhetőek legyenek azok a biztonságos ipari eljárások, amivel a cirkónium-dioxidhoz hasonló különleges anyagok felszíni struktúráit a kívánt formára tudjuk alakítani. Ezeknek a technológiáknak a birtokában tudjuk a cirkóniumimplantátumok kívánt törési szilárdságát biztosítani. Szövettani vizsgálatok és forgónyomaték tesztek segítségével már bebizonyították, hogy a kellő mértékben felérdesített felszínnel rendelkező ZrO2 implantátumok esetében megfigyelhető osszeointegráció mértéke biztonságosnak tekinthető, és akár a titánimplantátumok mellett kialakult osszeointegráció fokát is elérheti. A cirkónium-dioxid implantátumok jövőbeli felhasználóinak a fent leírtak miatt fontos, hogy az alkalmazni kívánt implantátumrendszer kiválasztása előtt mindig utánanézzenek a fontos háttérinformációknak is. A kiemelt jelentőségű információk közé tartozik a kiválasztott implantátumok preklinikai tesztek során mutatott osszeointegrációs képessége, továbbá az implantátumok felszíni kialakítása során alkalmazott ipari eljárása.

A mikroesztergált felszíneket a rájuk jellemző átlagos felületi érdesség (Sa) mértékével jellemezzük. Ezek alapján megkülönböztetjük: a „durva” (>2 µm);  a „közepesen durva (1 µm-2 µm); az „érdes” (0,5 µm-1 µm)  és a „sima” (<0,5 µm) felszíneket.

A kerámiaimplantátumok felszíni kidolgozottsága szempontjából előnyösnek találjuk, ha az átlagos felületi érdesség értéke Sa = 0,5 µm-1 µm között mozog. Tudományosan elfogadott vizsgálati módszernek számít a cirkóniumimplantátumok mellett kialakuló osszeointegráció jelenlétének a szövettani vizsgálatokkal történő igazolása. A szövettani metszeteken jól meg lehet figyelni a környező csontállomány mineralizációjának fokát, azaz a csontdenzitás mértékét (bone density), valamint ezek a minták alkalmasak a csont-implantátum kapcsolat arányának (bone implant contact ratio) értékelésére. Az adatok alapján jól meg tudjuk becsülni a kialakult osszeointegráció mértékét. Mivel a korábbi kutatásokból már jól ismerjük ezen paraméterek titánimplantátumokra vonatkozó értékét, ezért a cirkóniumimplantátumok esetében mért értékeket ezekkel össze lehet hasonlítani. Jól megtervezett preklinikai vizsgálatok során vett szövettani metszetek segítségével igazolták, hogy a mikroesztergált felszínnel rendelkező cirkóniumimplantátumok körül kialakuló osszeointegráció mértéke eléri a titánimplantátumok körül kialakuló osszeointegráció fokát.

A törési szilárdság

Az alumínium-oxid implantátumok törési szilárdságával kapcsolatos negatív tapasztalatok miatt régóta komoly fenntartások merültek fel a cirkónium-dioxid implantátumok törési szilárdságával kapcsolatban Az ezeket a problémákat megfogalmazók nem vették figyelembe a cirkónium-dioxid és az alumínium-oxid anyagtani tulajdonságai között fennálló szembeötlő különbségeket. A cirkónium sokkal kedvezőbb rugalmassági modulusszal rendelkezik, és ezen felül lényegesen nagyobb a hajlítószilárdsága. Kohal és mtsai. a kereskedelmi forgalomban kapható egyrészes cirkonium-dioxid implantátumokat vizsgálták a törésteszt segítségével. A kiválasztott implantátumokat a vizsgálatot megelőzően egy, a szájüregben kialakuló terhelést modellezni próbáló mesterséges „rágókészülék” segítségével terhelték. A terhelés mértékét úgy állították be, hogy a vizsgált implantátumok közül egyik se törjön el a tényleges vizsgálat megkezdése előtt. Az előzetes terhelést követően valamennyi implantátum alkalmas volt a törésteszt elvégzéséhez. A vizsgálat során kimutatták, annak ellenére, hogy a hosszú távú terhelés hatására a cirkonium-dioxid implantátumok stabilitása csökkenhet, ez nem befolyásolja lényegesen azt a tényt, hogy a vizsgálat során az egyes implantátumok esetében mért legalacsonyabb átlagos törési ellenállás mértéke mindig meghaladta a fiziológiás rágás során átlagosan kialakuló rágóerők nagyságát. A vizsgált implantátumok közül a leggyengébb implantátum is megfelelő mértékben képes ellenállni a rágás során fellépő erőhatásoknak.

A kétrészes cirkónium-dioxid implantátumok öregedésével kapcsolatban végzett további tudományos kísérletek eredményei azt igazolták, hogy a cirkóniumimplantátumokban nem alakulnak ki olyan lényeges változások, amelyek klinikai szempontból releváns mértékben befolyásolnák az implantátumok stabilitását vagy törési szilárdságát. Ezek az implantátumok tehát megfelelő mértékben képesek ellenállni a rágóerőnek.

A kis átmérővel rendelkező implantátumokat mindig különösen nagy körültekintéssel és kritikus szemlélettel kellett kezelni. Ez a kerámiaiimplantátumok esetében is érvényes. Amíg nem állnak rendelkezésre hosszú távú követéses vizsgálatok eredményei, valamint a gyártó nem határozta meg egyértelműen ezen implantátumok alkalmazásának indikációs területeit, addig egyértelműen indokolt a fokozott óvatosság. Jelenleg nem érhetőek el kétrészes, kis átmérővel rendelkező kerámiaimplantátumok.

A törési szilárdsággal kapcsolatban is egyértelműen megfogalmazásra kerültek az implantátumok jövőbeli felhasználóinak elvárásai. Garanciát várnak arra, hogy az implantátumok gyártói az implantátumok elkészítése során maximálisan betartják a technológiai utasításokat, és garantálják, hogy csak a szabványoknak megfelelő minőségű implantátumok kerülnek ki a gyártósorról. Alapos minőségi kontrollt és az ISO 14801 szabványnak megfelelő standardizált megfelelőségi vizsgálatokat tartanánk kívánatosnak. Az egyrészes kerámiaimplantátumok felépítmény szintjén történő esztergálására vonatkozó gyártói információkat, amelyek mindig is éles szakmai viták alapját képezték, ezeket mindig figyelembe kell venni az implantátumok klinikai felhasználása előtt. Röhling és mtsai. által végzett metaanalízis eredményei azt mutatják, hogy a kerámiaimplantátumok törési aránya 2004 és 2017 között 3,4%-ról 0,2%-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt a kerámiaimplantátumok törésének valószínűsége egy szintre került a hagyományos titánimplantátumok törésének valószínűségével.

Periimplantáris lágyszövetek

A kerámiaimplantátumok alkalmazásának egyik legnagyobb előnye az implantátumok körül található lágyrészek regenerációjában rejlik. Ennek valódi potenciálja akkor mutatkozik meg, ha a cirkónium-dioxid implantátumok végleges protetikai ellátása során teljes kerámiarestaurátumokat készítünk. Weng a kerámiaimplantátumok előnyei között említi a periimplantáris lágyrészek hosszú távú stabilitását, ugyanakkor megemlíti, hogy a cirkónium-implantátum felszínein megfigyelhető plakk-képződési hajlammal és az implantátum körüli lágyrészek viselkedésével kapcsolatban további tudományos vizsgálatok elvégzésére van szükség. Kniha és mtsai. egy újszerű mérési eljárást fejlesztettek ki a kerámiaimplantátumok mellett lévő rózsaszín esztétika mérésére. A vizsgálat során standardizált röntgenfelvételek készülnek, és az eredmények kiértékelésekor az implantátumok mellett látható kresztális csontszint magasságát is figyelembe veszik. Az eredményeik kiértékelése során sok új ismerethez juthattunk a kerámiaimplantátumok körül lévő papillák regenerációjával kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat akkor is végbemegy magától, ha a kresztális csontszint és az implantátumokra készült korona kontaktpontja között több mint 5 mm távolság van (Tarnow– szabály). A kerámiaimplantátumok körüli lágyrészek regenerációjával kapcsolatos eddigi klinikai tapasztalatok igazán figyelemre méltóak. A jelenleg futó evidenciaalapú kutatások elegendő tudományosan feldolgozható adatot fognak szolgáltatni ahhoz, hogy ezt az empirikus megfigyeléseken alapuló kijelentést megfelelő statisztikai módszerekkel igazolják.

Sikerességi és túlélési arány

A cirkónium-dioxid implantátumokhoz hasonló új gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos, hosszú távú követéses vizsgálatok elkészítésével összefüggésben számtalan nehézséggel találkozhatunk. Ezek közé tartoznak a nem egységes vizsgálati protokoll szerint végzett kutatások és az időfaktor.  Vegyünk például egy 2 vagy 3 éves időtartamot felölelő kutatást, amelynek az a célja, hogy egy kerámia implantátumrendszer első generációs implantátumainak hosszú távon megmutatkozó tulajdonságait vizsgálja. Abban az esetben, ha az implantátum gyártója ez alatt generációváltást végez, azaz a vizsgálat időtartama alatt megváltoztatja az implantátumok formáját vagy a felületi struktúráját, akkor ez a kutatás kurrens relevancia hiányában túlhaladottá válhat. Az egy vagy akár két generációval előbb járó új implantátumokról nem szolgálhat adatokat, viszont ha a gyártó a technológia fejlődése miatt már felfüggesztette az eredeti implantátum forgalmazását, akkor a kutatási eredményeket már szintén nem tudjuk hasznosítani. A fenti megállapítás a kerámia implantátumrendszerek vonatkozásában különösen igaznak bizonyult az elmúlt években. Néhány gyártó a rendelkezésére álló preklinikai adatok megfelelő kiértékelése nélkül a klinikai felhasználás számára elérhetővé tette az implantátumait, és később az eredeti implantátum design módosítására kényszerült a használat során tapasztalható szövődmények és komplikációk miatt.

Az implantátumok túlélésének és a sikerességének arányaival kapcsolatos elemzéseket mindig kellő kritikával kell kezelnie a figyelmes olvasóknak. Mindig meg kell vizsgálni, milyen vizsgálati protokollt alkalmaztak a szóban forgó kutatás elvégzése közben. Egy retrospektív vizsgálat során, amikor a már behelyezésre került implantátumokra vonatkozó adatokat hasonlítják össze, sokkal kisebb tudományos értéke van, mint egy prospektív vizsgálatnak, ahol még a vizsgálat megkezdése előtt pontosan meg lehet határozni, hogy milyen szempontoknak kell a vizsgálat alanyainak megfelelniük, és a vizsgálat végén milyen hipotéziseket akarunk bizonyítani. A prospektív vizsgálatok során mért sikeresség arányainak megítélése közben ugyancsak figyelembe kell venni azokat a pácienseket, akik a vizsgálat korai szakaszában, pl.: a gyógyulási időszak alatt, kiestek a vizsgálatból, vagy azokat a pácienseket, akik később úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem kívánnak részt venni a kutatásban. További kérdésként merül fel, hogy egy implantátum sikerességét a behelyezéskor vagy a protetikai ellátás megkezdésekor ítéljük-e meg. A tény, hogy egyes vizsgálatokban egymástól eltérő eredményekkel találkozhatunk a cirkóniumimplantátumok hosszú távú sikerességével és túlélésével kapcsolatban.  Ez jól mutatja, hogy olyan különbségeket is találhatunk az egyes implantátumok között, amelyek nem feltétlenül pozitív irányba befolyásolják a cirkóniumimplantátumok klinikai körülmények között történő alkalmazhatóságát.

A legújabb prospektív hosszú távú követéses vizsgálatokban 95% fölötti értékeket olvashatunk az egyrészes kerámiaimplantátumok sikerességével és túlélésével kapcsolatban. Ezeknek az eredményeknek alapján beigazolódni látszik, hogy a jelenleg elérhető implantátumokkal elérhetővé váltak a titániumimplantátumok esetében megszokott értékek.

Az implantológia területén a kétrészes kerámiaimplantátumok klinikai alkalmazása számít jelenleg a legfelkapottabb újdonságnak. Még nem állnak rendelkezésünkre azok a hosszú távú eredmények, amelyek ezen új típusú implantátumok megfontolt felhasználására, a velük való körültekintő és óvatos bánásmódra figyelmeztetnének. A kerámiaimplantátumok néhány felhasználója ugyancsak problémásnak találta, hogy az implantátumok és a felépítményeik közti kapcsolatot eddig csak ragasztással lehetett biztosítani. A ragasztás mellett csak részleges mechanikai elhorgonyzásra volt lehetőségünk. Már találkozhattunk azokkal a publikációkkal, amelyekben bemutatják azokat az eseteket, ahol a rágóterhelés hatására bekövetkezett a felépítmények spontán meglazulása, sőt néhány esetben a felépítmények fraktúrájáról is beszámoltak. Eddig összesen egy olyan hosszú távú követéses vizsgálattal találkoztunk, amelyben a kétrészes ragasztott felépítménnyel rendelkező kerámiaimplantátumok túlélését vizsgálták. Ebben a tanulmányban viszont az implantátumok túlélési aránya csak 86%-os volt.

A fent leírtak miatt a kerámiaimplantátumok gyártói áttértek a csavarozással rögzülő felépítmények alkalmazására. Ezeket a felépítményeket fémből vagy szénszálas anyagból készült csavarokkal tartják a helyükön, de az utóbbi időben a kerámiacsavarokkal történő rögzítés is egyre elterjedtebbé vált.

Esetbemutatás

Egy 37 éves férfi páciens az alapellátó fogorvosa javaslatára implantológiai megbeszélés céljából kereste fel az ambuláns szájsebészeti szakrendelésünket. Az anamnézisfelvétel során súlyos traumás fogsérüléseket találtunk a páciens 1.4, 1.1 és 2.4 fogain. Mindhárom fognál szinte teljes koronafraktúrát tudtunk diagnosztizálni (1–3. ábra). A klinikai helyzet kiértékelését követően megállapítottuk, hogy az 1.4-es és 1.1-es fogak nem megtarthatóak. A felállított kezelési terv szerint az eltávolításukat követően kétrészes kerámiaiimplantátumokkal kívántuk őket pótolni (NobelPearl, Nobel Biocare).

1-3. ábra: Kiindulási állapot. Traumás sérülés következtében az 1.4,  és 2.4 fogak koronája szinte teljes mértékben letört.

 

A pácienst tájékoztattuk, hogy a fogeltávolítást követően lehetőség mutatkozhat azonnali implantáció elvégzésére, ugyanakkor arra is felhívtuk a figyelmét, hogy ennek a kivitelezhetőségét csak a fogeltávolítások elvégzését követően tudjuk megítélni. A 2.4-es fogat konzerváló fogászati beavatkozások segítségével fel lehetett építeni. Ideiglenes ellátásként egy drótkapcsos, részleges kivehető fogpótlást készítettünk a páciens számára. A jobb esztétikai eredmény biztosítása érdekében a drótkapcsokat a fogak palatinális oldalán helyeztük el (4. ábra).

4. ábra: A kialakult foghiányok ideiglenes pótlására szolgáló drótkapcsos részleges kivehető fogpótlás. A fogpótlás rögzítésére szolgáló drótkapcsok a fogak palatinális felszínén támaszkodnak.

Az 1.4-es és 1.1-es fogak sebészi eltávolítása során tapasztalt körülmények lehetővé tették az implantátumok azonnali behelyezését. Mindkét implantátum behelyezésekor megfelelő nagyságú primer stabilitást lehetett elérni. Az implantátumfészek kialakítása közben képződött csontforgácsot összegyűjtöttük, és az implantátumok behelyezését követően, az implantátumok teste és az alveolusfal között látható réseket a kapott csontforgáccsal feltöltöttük (5-6. ábra).

5–6. ábra: Mindkét kerámiaimplantátum megfelelő primer stabilitással rendelkezett a behelyezést követően.

7. ábra: Az implantátumokban található csavarcsatorna bevezető nyílását egy PEEK-ből készült zárócsavar segítségével zártuk le.

A sebészi beavatkozást követően eseménymentes gyógyulást tapasztaltunk. A behelyezést követően három hónnappal, a páciens számára csavarozással rögzülő teljes kerámiakoronákat készítettünk (8–12. ábra). Az átadásra kerülő koronákat szénszálas csavarok segítségével rögzítettük (VICARBO-Schraube, Nobel Biocare). A csavarok meghúzása 25 Ncm-es maximális nyomatékkal történt. Nagyon jónak ítéltük meg az esztétikai szempontból kritikus területen végzett beavatkozások során elért végeredményt (13. ábra).

8-11. ábra: Az implantátumok behelyezését követően három hónappal csavarozással rögzülő teljes kerámiakoronák készültek a páciens számára.

12. ábra: A protetikai ellátást követően készült kontroll röntgenfelvétel.
13. ábra: Teljes-kerámia koronák segítségével történő implantátum/protetikai rehabilitáció.

Rizikóbecslés

A cirkónium-dioxidból készült kétrészes fogászati implantátumok alkalmazását azok az implantológusok preferálják, akik – a kerámia­implantátumok klinikai alkalmazása során – a készülő restaurátumok megtervezésekor nagyobb rugalmasságot és szélesebb protetikai mozgásteret szeretnének. Annak ellenére, hogy az eddig elérhető egyrészes kerámiaimplantátumokkal nagyon meggyőző eredményeket lehetett elérni a klinikai végeredmény, a hosszú távú sikeresség és a páciensek elégedettsége szempontjából, a klinikai alkalmazásuk mégis sok nehézséget okozott.

A fentiekben bemutatott eset ellátása során alkalmazott Nobel Pearl kerámiaimplantátumok felhasználása során lehetővé vált, hogy teljesen fémmentes protetikai megoldás szülessen, mivel az elkészült felépítmény rögzítése szénszálas csavarral történt. Ennek a ténynek kiemelt jelentősége van abból a szempontból, hogy ezáltal ki tudjuk elégíteni a páciensek olyan igényét, hogy a számukra készülő protetikai munka teljesen fémmentes legyen.

A felépítmények rögzítésére szolgáló szénszálas csavarokat csak egyszer szabad felhasználni. Ha a maximális nyomatékkal történő meghúzását követően a csavarozással történő rögzítés oldásra kerül, akkor a felépítmény újbóli rögzítése során egy új gyári csavart kell alkalmaznunk. Ha egy csavar túlságosan megfeszül, és az implantátum belsejében eltörik, azt egy speciális fogó segítségével el lehet távolítani. Jelenleg nem rendelkezünk hosszú távú prospektív és retrospektív vizsgálatokból származó adatokkal. A felhasználásra kerülő komponensekkel kapcsolatban olyan tudományosan alátámasztott adatokkal rendelkezünk, amelyek szerint biztonságosan alkalmazhatóak klinikai körülmények között. A Nobel Pearl implantátumrendszernek nem részei a kis átmérővel rendelkező kétrészes kerámiaimplantátumok. Ezt mindig figyelembe kell vennünk a kezelési tervek felállítása során.

E cikk szerzője közel 100 darab implantátumot helyezett be saját kezűleg. A sebészi beavatkozások végzése során, empirikus úton megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy ezek az implantátumok általánosságban jól megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Az intra- vagy postoperatív szövődmények kialakulásának esélye nem nagyobb, mint amit a hagyományos titánimplantátumokkal kapcsolatban megszokhattunk. A már kipróbált és klinikai körülmények között bizonyított esztergált felszíni kialakítás ellenére azt javasoljuk, hogy az implantátumok behelyezését követően a megszokott, három hónapos gyógyulási időszak letelte előtt ne kezdjük meg az implantátumok protetikai felépítményekkel való ellátását!

Összefoglalás

A cirkónium-dioxidból készült kétrészes kerámiaimplantátumokat megfelelőnek tekinthetjük a mindennapi klinikai felhasználás szempontjából, ha azok sikeresen teljesítik a kerámiafelszín megmunkálására vonatkozó követelményeket, valamint az előállításuk során alkalmazott ipari eljárások folyamatosan a szabványoknak megfelelő minőségben képesek előállítani az implantátumokat. A hosszú távú alkalmazhatóságukkal kapcsolatban jelenleg nem állnak rendelkezésünkre tudományosan alátámasztott szakirodalmi adatok, de nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy ezek megjelenésére a közeljövőben biztosan számíthatunk.

Azok a fogorvosok, akik a bemutatott eset ellátása során alkalmazott Nobel Pearl kerámiaimplantátumokat ki szeretnék próbálni a gyakorlatban is, első klinikai alkalmazásuk előtt feltétlenül látogassanak meg olyan kurzusokat, ahol kellő információt szerezhetnek a felhasználásukkal kapcsolatban.

Prof. Dr. Michael Gahlert

Forrás: Cosmetic Dentistry 2020/1

 

Előző cikk

Az ázsiai és csendes-óceáni implantátum- és felépítménypiac növekedését prognosztizálják

Következő cikk

Egy „szimpla eset”

TOVÁBBI CIKKEK

Implantátum megtámasztású fogsor újrakészítése

Implantátum megtámasztású fogsor újrakészítése

2023-03-27
0

Hogyan megvalósíthatóak a kivehető teljes lemezes fogpótlások alattuk elhelyezkedő implantátumokon megtámasztva? Mire kell figyelni a készítés során, mik az alapvető...

Az atrofizált maxilla 3D rekonstrukciója

Az atrofizált maxilla 3D rekonstrukciója

2023-03-21
0

A fogak implantátummal történő pótlása mára egy elterjedt eljárásnak számít. Az implantációs pótlások pedig alternatívát nyújtanak a hagyományos hidakkal, illetve...

Felső nagyőrlőfog pótlása implantátum és azonnali ideiglenes pótlás segítségével

Felső nagyőrlőfog pótlása implantátum és azonnali ideiglenes pótlás segítségével

2023-03-13
0

A hiányzó fogak pótlására szolgáló implantátumok bevezetése teljesen átformálta a protetikai eljárásokat. Azáltal, hogy lehetőség nyílik a hiányzó fog rögzített...

A sebészi technika és a PRF szerepe az alveoláris csont és a mukogingivális struktúrák megőrzésében III

A sebészi technika és a PRF szerepe az alveoláris csont és a mukogingivális struktúrák megőrzésében III

2023-03-08
0

Bevezetés A posztexrakciós alveoláris csonthiányok és az azzal korreláló lágyrészdefektusok megelőzésében kiemelt szerepe van a természetes szöveti struktúrák megőrzésének. A...

A periimplantáris szövetstabilitás és a páciens elégedettsége az azonnali implantátumbeültetés után az esztétikai területen

A periimplantáris szövetstabilitás és a páciens elégedettsége az azonnali implantátumbeültetés után az esztétikai területen

2023-03-06
0

A foghúzás után a gerinc horizontális és vertikális csökkenésével kell számolni. Az azonnali implantátum-beültetés és az ideiglenes fogpótlás olyan életképes...

A kínai betegek 50%-ot takaríthatnak meg a fogászati implantátum kezelésen

A kínai betegek 50%-ot takaríthatnak meg a fogászati implantátum kezelésen

2023-03-02
0

A fogászati implantátumok tömeges beszerzése Kínában a felére csökkenti az implantációs kezelés költségeit az ország Nemzeti Egészségbiztonsági Hatósága (NHSA) szerint....

Továbbiak betöltése
Következő cikk
Egy „szimpla eset”

Egy „szimpla eset”

Soft-lézer terápiás eljárások helye, szerepe, evidenciái és új eszközei a fogászatban, szájsebészetben, implantológiában és az APDT kezelésekben

Soft-lézer terápiás eljárások helye, szerepe, evidenciái és új eszközei a fogászatban, szájsebészetben, implantológiában és az APDT kezelésekben

Alveolar deficiency management in maxillary lateral incisor agenesis

Alveolar deficiency management in maxillary lateral incisor agenesis

PRÉMIUM TARTALMAKHOZ

OLVASTA MÁR?

Using digital software for effective root canal therapy

Using digital software for effective root canal therapy

2023-03-31
A fogászati szektor költségcsökkentő intézkedésekkel zárja a bizonytalanságok évét

A fogászati szektor költségcsökkentő intézkedésekkel zárja a bizonytalanságok évét

2023-03-30
Trendek a fogászati technológiában – az analóg és a digitális kéz a kézben járnak

Trendek a fogászati technológiában – az analóg és a digitális kéz a kézben járnak

2023-03-28
Implantátum megtámasztású fogsor újrakészítése

Implantátum megtámasztású fogsor újrakészítése

2023-03-27
Rehabilitation of a failing central incisor

Rehabilitation of a failing central incisor

2023-03-24
Az IDS visszatért: 120.000 látogató vett részt a világ vezető fogászati kiállításának 100. évfordulóján

Az IDS visszatért: 120.000 látogató vett részt a világ vezető fogászati kiállításának 100. évfordulóján

2023-03-23

Upgrade Congress

Dental World

APRÓ

  • Eladó Asparmatic Cleaner 2 L
    Eladó 3 db Asparmatic Cleaner 2 L és 3 db Asparmatic Disinfection 2L fogászati szívókészülék fertőtlenítő Orvosi és fogászati szívókészülékek…

    [Több]

  • Dentálhigiénikusi állás
    Bővítjük csapatunkat!? Fogorvosi tulajdonban lévő, jól megközelíthető, frekventált, fogászati rendelő, teljes munkaidőben, munkatársat keres hosszú távra, fiatalos, jó hangulatú csapatába!…

    [Több]

WEBSHOP AJÁNLÓ

  • Fogtechnika éves előfizetés 10 000 Ft
  • Dental Magazinok éves előfizetés 41 000 Ft 23 500 Ft
  • Gengigel Prof 34 990 Ft

VÁLOGASSON!

  • Akciós termékek (14)
  • Fogkefék, Fogkrémek (16)
    • Emmi-Dent fogkefe, fogkrém (9)
    • Ionickiss fogkefék (3)
    • Megasonex fogkefe (2)
    • Philips elektromos fogkefék (2)
  • Gengigel (6)
  • Könyvek, Újságok (38)
    • Szakkönyvek (30)
    • Szaklapok (3)
    • Újság előfizetések (5)
  • Naptár (1)
  • Pólók humoros felirattal (4)

Impresszum

Kiadja: DP Hungary Kft.
1012 Budapest, Kuny Domokos utca 9.
Telefon: +36 30 472 0030, 06-1-793-1874
E-mail: info@dental.hu,
Cégjegyzék szám: 01 09 679976

Felelős kiadó: Nagy Erika
Szerkesztőségi titkár: Bárdos Veronika
Tördelő szerkesztő: Sárközi András
Szakmai tartalom felelős: Dr. Riba Magdolna

IMPRESSZUM

Kiadja: DP Hungary Kft.
1012 Budapest, Kuny Domokos utca 9.
Telefon: +36 30 472 0030, 06-1-793-1874
E-mail: info@dental.hu,
Cégjegyzék szám: 01 09 679976

Felelős kiadó: Nagy Erika
Szerkesztőségi titkár: Bárdos Veronika
Tördelő szerkesztő: Sárközi András
Szakmai tartalom felelős: Dr. Riba Magdolna

Olvasta már?

  • Using digital software for effective root canal therapy
  • A fogászati szektor költségcsökkentő intézkedésekkel zárja a bizonytalanságok évét
  • Trendek a fogászati technológiában – az analóg és a digitális kéz a kézben járnak
  • Implantátum megtámasztású fogsor újrakészítése
  • Rehabilitation of a failing central incisor

KÖZLEMÉNYEK

ÁSZF | Adatvédelem

Dental.hu © 2022

Nincs találat
Összes találat
  • Kapcsolat
  • Webshop
  • Apróhirdetések
  • UPGRADE CONGRESS 2023
  • DENTAL WORLD 2023
  • Cikkek
    • Általános fogászat
    • Digitális fogászat
    • Endodontia
    • Esztétika
    • Fogtechnika
    • Implantológia
    • Lézer technológia
    • Orthodontia
    • Parodontológia
    • Praxismenedzsment
    • Protetika
    • Szájhigiénia
    • Szakmai Hírek
    • COVID-19

Dental.hu © 2022

  • Belépés
Elfelejtett jelszó?
Lost your password? Please enter your username or email address. You will receive a link to create a new password via email.