– Tudomásom szerint Ön gépészmérnökként cégében elsősorban ipari vállalatokkal dolgozik együtt. Hogyan kerültek kapcsolatba a fogászattal, és melyek azok a területek, ahol az Önök innovatív megoldásai jól kamatoztathatók?
– Valóban, a Varinex Zrt. elsősorban az ipar vállalatait támogatja korszerű számítógépes tervezőrendszerekkel és különböző gyors, prototípus-gyártási szolgáltatásokkal – immáron több mint 15 éve! Ez utóbbi területen – túlzás nélkül mondhatom – piacvezetők vagyunk, elsősorban a háromdimenziós nyomtatás vonatkozásában.
– A 2009-es IDS kiállítás tapasztalatai alapján rájöttünk, hogy az általunk képviselt 3D-s nyomtatási eljárás – PolyJet – pontossága kielégíti a fogászat magas igényeit is. Erre a tényre felhívtuk a gyártó figyelmét is (Stratasys/Objet), és ettől kezdve ők is nagyon komolyan foglalkozni kezdtek a 3D-s nyomtatás fogászati alkalmazásainak lehetőségeivel. A nemrég befejeződött IDS kiállításon már külön standon mutatták be a legújabb nyomtatójukat, amely a kisebb fogtechnikai laboroknak is elérhető (kifizethető) közelségbe került. Mi 2011-ben állítottunk ki először a Dental World-ön, és nagyon kellemes meglepetésként vettünk tudomásul, hogy milyen nagy az érdeklődés a rétegről rétegre felépíthető modellek iránt, illetve mennyire nyitottak és befogadásra készek a fogászat szereplői, az orvosok és a fogtechnikusok egyaránt.
– Állítása szerint az egyik fő tevékenységük a számítógépes tervezőrendszerek hazai népszerűsítése, akkor a CAD/CAM-rendszerekre gondol?
– Igen! Azért állítom ezt, mert a közel 3 éves fogászati világban eltöltött tapasztalataink alapján kijelenthetem, hogy amikor egy orvos azt mondja adott esetben, hogy ő CAD/CAM frézmegoldással készítteti a fogpótlásokat, akkor nem pontosan fogalmaz. A számítógépes tervezőprogramokat hívják CAD- rendszereknek, de a CAM egy másik tevékenységet takar, és a frézelés is ebben az összefüggésben, már külön magyarázatot igényel. Természetesen mi sem mindig az orvosilag legmegfelelőbb kifejezéseket használjuk egy munkafolyamat során, ezért fontosnak tartom, hogy a két szakma kapcsolatban legyen egymással, és egységesek legyenek a legfontosabb ismeretek vonatkozásában.
– Miért fontos, hogy a fogászat szereplői értsék az olyan fogalmakat, mint a CAD vagy a CAM?
– A mai, digitalizálódó világunkban a számítógéppel támogatott megoldások egyre nagyobb teret nyernek az élet minden területén – így a fogászatban is. Aki nem tart lépést ezzel a folyamattal, az egyszerűen lemarad! Ez azt is jelenheti, hogy a fogorvos nem lesz képes megfelelő szinten kommunikálni a fogtechnikusával. Egyszerű példán bemutatva, a megszokott kommunikáció ma még az, hogy a fogorvos elkészíti a szilikonlenyomatot, majd átadja azt a fogtechnikának, és vagy személyesen, vagy telefonon egyeztetik a fogpótlás elkészítésének lehetséges megoldásait. A nem túl távoli jövőben a lenyomatot már intraorális szkennerrel fogják „levenni” az orvosok, és azt e-mailen keresztül juttatják el a laborba. Azt sem tartom egyébként elképzelhetetlennek, hogy a közvetlenül a fogorvos mellett tevékenykedő fogtechnikus perceken belül számítógéppel megtervezi az ideiglenes koronát, majd egy megfelelő 3D-s nyomtatóval ki is nyomtatja azt. A beteg kb. fél órán belül anatómiailag pontos ideiglenes pótlással távozhat, és ellehet addig, amíg a végleges koronája el nem készül. Ha ez lesz a kommunikáció napi megoldása, akkor az orvosnak is pontosan tudnia kell, hogy mi is az CAD, melyek egy ilyen rendszer előnyei és korlátai, mit jelent az, hogy ő 3D-s szkennerrel készíti a digitális lenyomatot. Még az is előfordulhat, hogy a kinyomtatás előtt a fogtechnikus vissza is tudja küldeni a korona háromdimenziós tervét, amelyet az orvosnak kell majd jóváhagynia egy számítógép képernyőjén látottak alapján. Annak ellenére, hogy ma még nem ez az elterjedt kommunikáció a fogorvos és a fogtechnikus között, de úgy gondolom, kellő időben el kell kezdeni a digitális folyamatok megértését!
– Véleménye szerint miként lehet a CAD/CAM-rendszereket „népszerűsíteni”, előnyeit egyre szélesebb körben megismertetni a fogászatban?
– Én úgy gondolom, hogy mindenáron! Ezt úgy értem, hogy minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy a számítógéppel támogatott technológiák időben és kellő mértékben elterjedjenek. Alapvetően két út létezik, és természetesen mind a két út elég „rögös”.
Az egyik megoldás, amikor az érintett cégek próbálják népszerűsíteni az általuk képviselt termék/szolgáltatás kiválóságát és egyedülállóságát. Arra célzok, hogy ilyenkor a cégek „keze” alapvetően az elfogadott marketingszabályoknak megfelelően „maguk felé hajlik”, és nemritkán az előnyök hangsúlyozása elnyomja a szükséges szakmai ismeretek átadását. Persze tisztelet minden olyan cégnek, aki nem így tesz! Az ipari gyakorlatban sűrűn előfordul, hogy egy adott cég például úgy reklámozza a CNC- marógépét, hogy az ő gépe bármit ki tud marni – és eközben elfelejti megemlíteni a szükséges marási technológiát megtervező CAM-rendszer fontosságát – igaz, azt nem ő forgalmazza.
A másik megoldás a témában az adott cégtől független előadások megszervezése, ahol az előadók a szakmai tartalomra koncentrálnak, nyitva hagyva annak a lehetőségét, hogy a potencionális felhasználó – akár orvos, akár fogtechnikus – a megszerzett tudás birtokában képes legyen a gyártók között különbséget tenni, és a neki megfelelő megoldást kiválasztani.
Az első CAD/CAM Konferencia május 31-én az V. Upgrade Nemzetközi Kongresszus és Kiállítás – várhatóan – egyik kiemelkedő eseménye lesz. Mind a CAD, mind a CAM területéről ismert és elismert szakemberek fogják az adott témakör legjavát tömören előadni. A téma természetesen nagyon szerteágazó, és egy-egy 25-30 perces előadásban nem egyszerű ezeket a kérdéseket összefoglalni, hiszen amikor mi, gépészek a CAM adta lehetőségeket, megoldásokat tanultuk az egyetemen, akkor ezt a tárgyat két féléven keresztül igyekeztünk elsajátítani. Az első CAD/CAM Konferencia fő célja ennek megfelelően azoknak a legfontosabb alapismereteknek az átadása, amelyek nélkül nem lehet továbblépni, s amely ismeretek nélkülözhetetlenek az egyes gyártókkal, kereskedőkkel való kommunikáció megértéséhez is.
– Mi is úgy gondoljuk, hogy szükség van egy CAD/CAM Konferencia megtartására, és az előzetes felmeréseink alapján elmondhatjuk, elég nagy az érdeklődés. Kérem, röviden ismertesse a konferencia fő témáit!
– Az előadások a számítógéppel segített fogászati tervezési tevékenységek széles területét ölelik fel. Így a CAD és CAM fogalmak részletes kifejtése mellett a gyakorlatban előforduló fogászati területekre is kitérnek, példákkal illusztrálva. A számítógépes tervezéshez nélkülözhetetlen 3D-s szkennelés is napirendre kerül, mind a gipszminták szkennelése, mind az intraorális szkenner vonatkozásában. A CAM folyamatának megismertetése mellett egy ún. „frézközpont” napi gyakorlatába és új, innovatív megoldásaiba is betekintést nyerhetnek a konferencia résztvevői. A fogászati implantáció számítógépes tervezése külön előadás tárgya, amely a navigációs fúrósablonok készítését is felöleli, s ezt az előadást a DVT/CBCT-felvételek kiértékelésének szempontjai előzik meg. Elméleti és gyakorlati tanácsokat kapnak a megjelentek, majd a digitális fogszabályozás lehetőségeiről is, s ezen a területen az átlátszó sínekkel történő fogszabályozás külön fejezetet kap.
– Köszönöm a beszélgetést, és egyben azt is, hogy elfogadta a konferencia levezető elnöki feladatainak elvégzését. Sok sikert kívánok az I. CAD/CAM Konferenciához!
– Én is köszönöm a lehetőséget, és a „CAD/CAM a fogászatban” tematikus magazin olvasóit arra kérem, hogy ha kérdéseik lennének e témakörrel kapcsolatban, közvetlenül küldjék el címemre – falk@varinex.hu –, s munkatársaimmal együtt igyekszem cég-függetlenül megválaszolni azokat.