III. Digitális Fogászati Kongresszus

Immár hetedik alkalommal találkoztak a fogászati szakma képviselői a május 29-30-a között megrendezett Upgrade Nemzetközi Kongresszuson, amelynek ezúttal is a SYMA Rendezvény és Kongresszusi Központ adott otthont. A két nap során 13 önálló program keretében számos előadáson és work-shopon közel 60 előadó osztotta meg szakmai tapasztalatait az ultrahangos vagy éppen a lézerrel asszociált implantológia, az endodoncia, az esztétikai fogászat, illetve a prevenció témakörében.

A második nap programját színesítette a III. Digitális Fogászati Kongresszus, ahol is a fogászat szinte minden szegmensét rohamos léptekkel megreformáló digitális trendeket taglalták. Tették mindezt – Dr. Varga Endre fővédnök ígéretéhez híven – a „fogorvos-központúság” jegyében: legnagyobb részben valós klinikai eseteken keresztül bemutatva, hogy a különféle digitális megoldások nem valamiféle futurisztikus fantázia szüleményei, hanem az odonto-technológiai vonatkozások mellett a jelen mindennapi, de facto a fogorvoslás szerves és módfelett hasznos vívmányai, amelyek a nagyobb pontosság és tervezhetőség révén értő kezekben egy kiszámíthatóbb, magasabb színvonalú betegellátást garantálnak a klinikusok számára.

Bepillantást nyerhettünk a 3D-nyomtatott sablonok által navigált implantációs sebészet műhelytitkaiba, a számítógép-vezérelte tervezési, gyártási folyamatokba és abba is, miként szolgálhatja a digitális technológia a tökéletesen individualizált esztétikai mosoly vagy éppen a professzionálisabb praxismenedzsment – így például a páciensszám növelés – elérését.

Varga Endre rövid bevezetője után Modor Gergely nyitott, aki 3Shape újdonságai elméletben és gyakorlatban címmel a teljes mértékben – tehát mind fogorvosi, mind pedig fogtechnikai oldalról – digitálisan elkészített pótlások munkafolyamatairól beszélt. Előadása első felében a multifunkcionális 3Shape Dental System bemutatásán keresztül érvelt digitális intraorális szkennerrel történő lenyomatvétel számos előnye mellett: azonos idő mellett hatékonyabb, pontosabb munka, mivel egy ülésben – azonnal – ellenőrizhető a behelyezési irány és kontrollálhatóak az esetleges (szupragingivális!) csiszolási hibák. Utóbbiakat 1000 x-es nagyítás mellett vehetjük szemügyre, illetve a rendszer képes a színes szkennelésre (ezáltal a gingiva és a preparált fogfelszín még pontosabb, még egyértelműbb identifikálására), valamint a HD fotók a fogszín meghatározásán túl az egyéni karakterizációban is segíthetik a keramikus munkáját. Ezt követően egy konkrét klinikai eset kapcsán mutatta be, miként szolgálhatja a szoftver a CAD/CAM technológia révén a tökéletes fogpótlás elkészítését.

A következő szekció előadói az implantológia témakörébe kalauzolták a hallgatóságot.

Az implantológiai tervezés első lépése általában valamiféle röntgendiagnosztikai képalkotó módszerrel történik. Dr. Plachtovics Márk a digitális volumentomográfia, más néven Cone Beam CT alkalmazás lehetőségeiről, indikációjáról, az eljárás trükkjeiről és buktatóiról beszélt. Mottója – „Csak azt látja a szem, amit tud az agy.” – kapcsán felhívta a figyelmet az egyes képalkotó berendezések, gépek paraméterei, felbontása és a röntgenelemző programok közötti különbségekre, valamint a szakmai tudás és technikai háttér fontosságára.

Ezután dr. Varga Endre következett, aki a számítógépes tervezés és implantológiai navigációs technológiák rövid történeti ismertetője után saját tapasztalatait osztotta meg, hangsúlyozva,  az implantációs beavatkozás hosszú távú sikeressége nagyban függ attól, hogy az implantátumcsavar pontosan hova kerül be az állcsontba. Egy friss hazai klinikai vizsgálat is bizonyítja (amit a nemzetközi kutatások is igazolnak), hogy még a 20-25 éves praxisrutinnal rendelkezők sem képesek „szabadkezű” implantátum behelyezéssel olyan pontosságot produkálni, mint a különféle implantációs műtéti sablonrendszerek segítségével. Varga Endre részletesen kitért a témával kapcsolatban felvetődő tévhitekre, kérdésekre és javasolt szakmai protokollokra.

Különösen élvezetes prezentációt hallhattunk Dr. Stiedl Péter 3D-ben tervezett és navigált implantációs ellátás parodontológiai aspektusai című előadásában, a közép- és hosszú távú sikerességet befolyásoló parodontológiai státuszról, a periimplantáris gyulladás kórfolyamatáról, a kompromisszumos csontkínálat mellett végzett implantációról, illetve a minimálinvazív sebészet előnyeiről.

Dr. Nagy Dominik 2003 óta foglalkozik implantációval, és egy rövid bevezető után – amelyben a 3D-s tervezés előnyeiről szólt – a sebészi sablonnal végzett irányított beavatkozások körében szerzett gyakorlati tapasztalatait és hibáit osztotta meg, az általa preferált SMOP és Galileos rendszerek kapcsán. Azt gondolom, rendkívül nagyra becsülendő az, hogy az egyébként nagyon szépen dokumentált klinikai esetek ismertetésén túl őszintén, kendőzetlenül beszélt mind a tervezés, mind pedig a kivitelezés során potenciálisan felmerülő hibaforrásokról – tette mindezt jobbító szándékkal.

Falk György gépészmérnökként „csöppent bele” 2-3 éve a digitális fogászat világába. Előadásában a 3D-nyomtatásban rejlő lehetőségek valóságos tárházát vonultatta fel a fogtechnikai laborok számára készülő – és gipsz analógokat helyettesítő – modellektől kezdve, a fogra, ínyre és csontra illeszthető implantációs fúrósablonok gyártási folyamatainak bemutatásán át, egészen a 3D-nyomtatott ún. láthatatlan fogszabályozó sínekig.

Az ebédszünetet követően Dr. Csillag Mária kalauzolt el bennünket a piacon fellelhető esztétikai tervezőprogramok világába, kiemelten a Smylist Aesthetic Design működésébe, amely szoftver újabb ékes példája egy hazai fejlesztésű innovációnak, amely – nyugodtan mondhatjuk – sikeres világkörüli karriert fut be.

Ezt követően két CAD/CAM-rendszert (Straumann és PiDental) ismerhettünk meg Balogh Zsolt és Bassel Al Archaf jóvoltából, majd a fentebb már említésre kerülő láthatatlan fogszabályozó rendszerek rövid történeti áttekintését követően a HappySmile rendszert ismertették igen impresszív példákon keresztül.

A napot az AppraMagyar! fejlesztői verseny üzleti kategóriájában első helyezést elérő Flexi-Dent fogászati szoftver egyik kidolgozója, Friss Tamás zárta, aki látványosan illusztrálta, miként lehet egy fogászati program segítségével egy praxisban megtakarításokat eszközölni, profitot növelni vagy éppen a páciensszámot növelni.

A jövő a szemünk előtt zajlik! Általánosságban elmondható, hogy a különféle digitális megoldások ezen sorok papírra (monitorra) vetésének pillanatában is éppen „fenekestül forgatják fel” a fogászati szakmát. És hát tudhatjuk: aki kimarad, az lemarad…

Dr. Radánovics-Nagy Dániel