Idiopátiás kórképek a fogászati rendelőben

Napjainkra, ahogy az orvostudomány is fejlődik, egyre inkább előtérbe kerülnek az idiopátiás és autoimmun betegségek. Ezeknél a betegségeknél „csak” a tüneteket látjuk, de a konkrét okát, hogy mi idézi elő, sajnos nem tudjuk. Ebből adódóan az esetek döntő részében csak tüneti kezelésben tudjuk részesíteni a pácienst.

Az alábbi cikkben két esetet szeretnék bemutatni, amelyeket az elmúlt fél évben diagnosztizáltam, illetve kezeltem. Az első páciensnél Sutton-aphthát, a második páciensnél lichent diagnosztizáltam.

Az első eset leírása

Egy fiatal férfi páciens a panaszt okozó, alsó bölcsességfogak eltávolításának a céljából keresett fel. Több hónapja mindkét oldalon zsibbadást érzett az ajkánál, és szájzár is kialakult. Anamnézisében semmilyen krónikus betegség nem szerepelt, nem szedett semmilyen gyógyszert, és allergiáról sem számolt be.

A CBCT-felvételen 38 és 48 impaktált bölcsességfogak látszódtak, amelyek a canalis mandibulae-t is érintették. A státusza miatt a bölcsességfogakat altatásban távolítottuk el (1. ábra).

A beavatkozás komplikációmentesen zajlott, varratszedésre tíz nappal későbbre visszarendeltük (2. ábra).

Amikor a varratszedésre érkezett, levertségről és erős torokfájásról számolt be. Extraorális vizsgálatnál duzzadt nyaki nyirokcsomókat tapintottam. Intraorális vizsgálat során, jobb oldalon, a lágy szájpadon egy Sutton-aphtha volt látható (3. ábra).

Az aphthát Vagotyl oldattal beecseteltük, megfelelő utasításokkal – fokozott szájhigiéné, ágynyugalom – otthonába bocsátottuk. Kontrollra egy héttel később került sor (4. ábra). Ekkor a páciensnek már jó volt a közérzete, torokfájása elmúlt (5. ábra).

Az aphthák kialakulásának oka lehet többek között az immunrendszer gyengülése, a stressz, a vitaminhiány, valamint a különböző intraorális kezelések is.

Ennél a betegnél a műtét miatti pszichés stressz, az altatás közben behelyezett  intra­trachealis tubus, valamint a beavatkozás utáni gyulladásos folyamat is közrejátszhatott a Sutton-aphtha kialakulásában.

A második eset leírása

Egy középkorú férfi kereste fel a rendelőt, aki gyakran égő érzést érzett a szájnyálkahártyáján.

Extraorális vizsgálat során kóros nyirokcsomó nem volt tapintható. Intraorális vizsgálat során lichenes elváltozást tapasztaltam a buccáján, mindkét oldalon. A páciens szájhigiénéje kielégítő volt, fix pótlásokat viselt (6. ábra).

Mivel a lichen gyakran nyálkahártya-szenzibilzáció miatt alakul ki, ezért a pácienst allergológiai vizsgálatra küldtem.

Az allergiavizsgálat során kiderült, hogy a páciensnek háromkeresztes perubalzsam-allergiája van. A bőrgyógyász egy listát is mellékelt, hogy melyek azok az élelmiszerek és kozmetikumok, amelyeket kerülnie kell.

A szájnyálkahártyára A-vitaminos ecsetelést javasoltunk.

A páciens betartotta a diétát, és két héttel később kontrollra jelentkezett. Elmondása szerint panaszai enyhültek.

Intraorális vizsgálat során regressziót tapasztaltam (7. ábra).

A lichenes elváltozás fájdalmatlan, a páciensek enyhe diszkomfortérzetre panaszkodnak.

Differenciáldiagnózis szempontjából fontos elkülönítenünk a Leukoplakiától, a Candidasistól, a Pemphigustól, a Pemphigoidtól, a Mor­sicatiotól, a Glossitis mediana rhombicától, a Fox-Fordyce foltoktól, valamint a Leukoedema mucosae oristól.

Az ismertetett két esetnél valójában nem lehetett konkrétan eldönteni, hogy mi okozta, illetve milyen hatásra jelentkeztek a tünetek. Egyedül azokat a tényezőket lehetett csökkenteni, amelyek valószínűleg a tünetek fellángolásában szerepet játszhattak.

Dr. Kachelmann Sára