Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) a mikrobák rezisztenciája az ellenük adott szerekkel szemben (cikkünk főként a baktériumok rezisztenciájára tér ki). Az AMR növekedése korunk egyik legnagyobb kihívása: évente 700 ezer ember hal meg emiatt és ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet. Bár leginkább a fejlődő országok érintettek, nem tekinthető helyi problémának, hisz bolygónk egy gyors repülőjárattal 1 nap alatt körbeutazható, és baktériumaink is velünk utaznak…
Az AMR kialakulását a baktériumok saját evolúcióján kívül több külső tényező határozza meg.
Az antibiotikumok humán felhasználásából adódó rezisztencia növekedése ellen a szakmai ajánlásokat, az empíria törvényeit tiszteletben tartó antibiotikum-választással tehetünk.
Az agrárszektor antibiotikum felhasználásának ésszerűsítése is folyamatban van. Főként az állattenyésztés során (baromfi, sertéstartás) használnak antibiotikumot a zsúfoltság és a rossz higiéné ellensúlyozására. Több szakterület képviselői (agrárszakemberek, mikrobiológusok, egészségügyi közgazdászok) keresik a megoldást, hogy a fogyasztói igények kielégítését átgondoltabb antibiotikum felhasználás mellett oldják meg.
Fontos tényező az antibiotikum gyártás során keletkező melléktermékek AMR-re gyakorolt hatása is. Az antibiotikum tartalmú gyártási melléktermékek zömében folyékony formában a környezetbe, a felszíni vizekbe jutva rezisztens baktériumok rezervoire-ját alakítják ki, melyek rezisztencia génjeiket átadhatják a humán patogéneknek is (géntranszfer).
„Sok humán patogén baktériumban jelen lévő rezisztencia gén eredetileg környezeti baktériumokból származik.” Prof. William Gaze (University of Exeter).
A felelős gyógyszergyártók az elsők között látták be, hogy tenniük kell az AMR ellen, hisz az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése mindannyiunk közös érdeke.
Az Aksolin® (Richter Gedeon) gyártása fenntartható, enzimatikus, PureActives® technológiával történik, bioreaktorban, enzimek segítségével, a hagyományos gyártásnál lényegesen kisebb terhelést róva a környezetre. A felhasznált vizet speciális gyártási víz kezelő üzemegységben kezelik, majd tesztekkel bizonyosodnak meg róla, hogy a víz nem tartalmaz antibiotikum-maradékot és ekkor bocsátják vissza a környezetbe. Így e gyártási módszer nem szennyezi felszíni vizeinket a rezisztens baktériumok kialakulását elősegítő antibiotikum maradékkal.
A fenntartható technológia tehát nemcsak a természetet óvja, hanem antibiotikumaink hatékonyságának megőrzését is szolgálja.
Köszönjük megtisztelő figyelmét!
Források:
AMR Review, 2016
Superbugs in the Supply Chain (Changing Markets) changingmarkets.org. Published in October 2016
Andria Lynn Deaguero et Al. Improving the enzymatic syntheses of semi-synthetic beta-lactam antibiotics via reaction engineering and data-driven protein engineering;
Bővebb információ az Aksolinról IDE KATTINTVA érhető el.