Jo Downs dentálhigiénikus és terapeuta arról számol be, milyen hatással van a fellépések az előadóművészek szájüregi állapotára
Évekkel ezelőtt az egyik páciensemnek, aki a Mamma Mia főszerepét játszotta, bölcsességfog-problémája volt. Ez befolyásolta az éneklési és előadói képességét.
Az énekesek a hangokat a hangszálaik mellett elhaladó és az orr- és szájüregben rezonáló levegőből állítják elő. Ez azt jelenti, hogy a szájban bekövetkező bármilyen változás megváltoztathatja az általuk kibocsátott hangokat. Nem csoda, hogy ez felzaklatta a páciensemet.
Ez igazán felnyitotta a szememet. Elgondolkodtam más művészeken, és azon, hogy vajon jobban meg kellene-e vizsgálnunk az előadóművészek szájüregi egészségét, vagy konkrétabb tanácsokat kellene-e adnunk.
A szájegészségre gyakorolt hatás
Nemrégiben olvastam egy zongoristákkal kapcsolatos kutatást, és érdekes módon a kutatók azt vizsgálták, hogy a zongoristák előadásuk során használják-e a rágóizmokat, hogy kiderítsék, a zongorázás során fellépő komplex neuromuszkuláris tevékenység nem vezet-e a rágó- és a tartási izmok hiperaktivitásához is. Az eredmények arra utaltak, hogy a zongoristák valóban parafunkciós szokásokkal rendelkeznek. Ezek az orofaciális izmok egy részének hiperaktivitását idézik elő. Ezt lenyűgöző volt megtudni.
Aztán ott vannak a zenészek, akik olyan szájpadokat használnak, amelyek közvetlenül hatnak a fogakra. Az egynyelvű hangszereknél, beleértve a klarinétot, az aulochromot és a szaxofont, a szájrész a felső fogak és az alsó ajak között nyugszik, hihetetlen nagy erőt gyakorolva a felső metszőfogakra.
A kétnyelvű hangszereknél a fogak végül befelé tolódnak. A zenészek gyakran számoltak be fogkopásról és fogtörésről, ami az ajkaknak a fogakhoz szorító erők miatt következett be. Eközben a hegedülés a temporo-mandibuláris rendellenesség kialakulására való hajlamot is magában hordozza. A tevékenység megköveteli, hogy a zenész az állát a hangszeren pihentesse. Ez aszimmetrikus arc-, nyak- és vállizom-aktivitáshoz vezet.
Olvastam, hogy egyes előadóművészek szájvédőt viselnek, hogy ellazítsák az állkapcsot, abban a reményben, hogy ez enyhíti az állkapocsfájdalmat. Ez végső soron kisebb erőt gyakorol a fogakra, csökkentve ezzel a fogtörés kockázatát.
A reflektorfényben
A szájszárazság a zenészek és művészek körében is gyakori. Ezért nekik mindenképpen kerülniük kell a savas és szénsavas italokat.
Könnyen felvilágosíthatjuk a pácienseket a szájszárazságról, és elmagyarázhatjuk, hogy ez fogszuvasodáshoz és saverózióhoz vezethet, érzékenyebbé teszi a fogakat, és potenciálisan veszélyeztetheti a hangszerükön való hatékony játék vagy éneklés képességét.
Egy másik szempont, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, a fogfehérítés. Rengeteg művész van reflektorfényben fizikailag és átvitt értelemben is. Szükségét érzik annak, hogy fogaikat kifehérítsék, hogy növeljék önbizalmukat és javítsák álláskilátásaikat.
Azonban, mint tudjuk, minden nem megfelelő használat fogérzékenységhez vezethet. Ez kellemetlenné vagy akár fájdalmassá is teheti az éneklést vagy a hangszeren való játékot. Kétségtelen, hogy amint egy kicsit jobban felfedezzük az előadóművészeti ágazatot, nagyon sok olyan lehetőséget találunk, ahol mi, fogászati szakemberek segíthetünk. Ez valóban izgalmas kilátás.
Ezt szem előtt tartva utánanéztem az egyetemeken és szakiskolákban jelenleg kínált előadóművészeti és zenei kurzusoknak, hogy kiderítsem, a tantervükben szerepel-e valamilyen szájegészségügyi komponens a jóléti kurzusok részeként. A legtöbb kurzus a jógát, hallásproblémákat, diétát és mentális egészséget említi, a szájegészségügyet azonban nem.
Ez arra enged következtetni, hogy tennünk kellene valamit annak érdekében, hogy az előadóművészeket már pályájuk korai szakaszában megszólítsuk.