Hagyomány a digitális fejlődés árnyékában – a CAD/CAM technológia analóg szereplői
Rimóczy Gábor

Az már egyértelművé vált, hogy a fogászati CAD/CAM, a folyamatos, gyors fejlődésének köszönhetően évről évre nagyobb részt fed le a kézműves, manuális fogtechnikai munkafolyamatok területén. A 3D nyomtatás fejlesztése, a szoftveres alkalmazások bővítése ma már lehetővé teszi digitálisan készített kivehető pótlások készítését.  Teljes alsó-felső protézis vagy éppen fémlemez már kivitelezhető CAD/CAM technológiával. A fémlemezes részleges kivehető megoldások teljes digitális megoldásai még váratnak magukra, de ne legyenek illúzióink (1. kép).

Akadnak azonban olyan munkafolyamatok, technológiák, amelyek megmaradtak a hagyományos analóg vonalon, mégis alkalmazkodtak a jelenlegi trendekhez, lekövetik a CAD/CAM előidézte anyagokkal és minőséggel szemben támasztott elvárásokat. A digitális munkavégzés gyártási oldalán modern, új, speciális alap- és segédanyagok jelentek meg. Ahhoz, hogy a CAD/CAM technológiával készült alapokon, vázakon, anatómikus formákon egyedileg tudjuk befejezni az adott restauráció elkészítését, az ismert kézműves munkafolyamatokhoz új fejlesztésű anyagokra van szükség, melyek kompatibilisek a digitális technológia anyagaival. 

A kerámia leplezés az 1960-as években jelent meg, bár magát a porcelánt mint fogászati alapanyagot már a ’30-as évektől használták a fogászok. A leplező fémkerámiákhoz szorosan kapcsolódott az önthető Nikkel, illetve később Kobalt-Króm bázisú ötvözetek fejlesztése. A fémvázak anyagait öntéstechnológiára optimalizálták, a receptúrák megalkotása, az ötvözőelemek kiválasztása, arányaik meghatározása mind azt szolgálta, hogy bármikor ismételhető, azonos minőségben minél pontosabb és stabilabb öntési eredményt érjünk el a fogtechnikai laborban. A Kobalt és a Molibdén fokozta a stabilitást, a Szilícium összetevő kiváló öntési tulajdonságokat és megbízható öntéspont meghatározást biztosított, míg a minimális Cerium tartalom fokozta az oxidképződést, elősegítette a leplezőkerámiával kialakítandó kötést (2. kép).

A CAD/CAM térhódításával a leplezendő fémvázak új elkészítési formái jelentek meg. A Kobalt-Króm tömbből történő marással és az additív lézerszinter eljárással készülő fémvázak esetében azonban az alapanyag eltérő a korábban megszokott önthető „fémkockáktól”. A CNC megmunkálásra fejlesztett fémtömbök marására lett optimalizálva. A napjainkban egyre inkább elterjedt „fémnyomtatás” során fémport használunk, amelynek anyagszerkezete, ötvözőelemeinek összeállítása, receptúrája a gyártási technológiához igazodik, azaz alkalmas a nagyon magas hőfokon történő lézeres olvasztásos megmunkálásra. Ha 25-35 gramm ilyen fémport beleszórunk egy öntőtégelybe, majd megöntünk belőle egy körhidat, nem várható, hogy pontos és jó eredmény születik, ha egyáltalán sikeres lesz az öntés (3. kép).

A lézerszinter vázak esetében a gyártási eljárás során azonban az ötvözet Volfrám (W) tartalma befolyásolhatja, elviheti a hőtágulási együttható értékét, mégpedig úgy, hogy az eddig öntéstechnikával készült struktúrákkal kompatibilis leplezőkerámia nem működik együtt tökéletesen a fémvázzal. Emellett a szinter eljárással készült fémvázak oxidrétege jóval agresszívebb, mint öntéssel készült testvéreié. Ezek a megszokott fémvázakétól eltérő tulajdonságok a leplezőkerámia oldalán is változtatásokat indukáltak. A VITA fémkerámia technológiájának alapesetben nem része a bond használata. Ha pontosak akarunk lenni, akkor megfelelő tapadás elérését a Wash Opaker használata teszi biztosabbá, ez az anyag működik egyfajta bondként a munkafolyamatban. A lézerszinter technológia érkezése azonban egy nagyon magas minőségű bond igényét vetette fel. A VITA lépése a problémára az NP Bond kifejlesztése volt. A VITA NP Bond pasztája tökéletes kötést biztosít a fémváz és az opaker réteg között az összes fémkerámia pótlás esetében. Kiválóan kompenzálja a lézerszinter, illetve SLM technológiával készült pótlásoknál előforduló esetleges hőtágulási együttható módosulást, kiegyenlíti a vázanyag és a leplezőanyag közti WAK érték különbséget. Meleg, halványsárgás, aranyszínbe hajló árnyalata kiváló alapot teremt a későbbi opaker és leplezés rétegekhez és magas fokú védelmet nyújt a kerámia számára az égetések során keletkező fémoxidoktól. A szintereljárással készült vázak esetében az égetések között érdemes homokfúvóval oxid-mentesíteni a koronák belsejét, és világos színek esetében a megszokottól eltérően plusz egy opaker égetést végezni. 

Fémvázak készítésével kapcsolatban feltétlenül szükséges megemlíteni a 3D nyomtatással készült mintázatok öntését. (4. kép). Ez a hibrid technológia nagyon közkedvelt. Stabil, különösen sima felületű, pontos, szép vékony, egyenletes vastagságú, egyértelmű koronaszélekkel rendelkező, jól önthető mintázatokat önthetünk meg beágyazást és kitüzelést követően – feltéve, ha van hozzá beágyazó anyagunk! A 3D nyomtatók maradványmentesen kiégethető anyagai ugyanis fényre keményedő műgyanták. A kitüzelés során hasonlóan viselkednek, mint az ismert mintázó műanyagok: 200 °C környékén megtágulnak és a térfogat-növekedés hatására megrepesztik a beágyazást. Ezt korábban a mintázat felületének leviaszolásával oldottuk meg, a viasz gyorsan kiolvadt és így volt helye megtágulni a műanyag részeknek. A 3D nyomtatással készült vázak digitálisan lettek tervezve, egyenletesek, homogének, szép felületük van, pont ezeket az előnyöket veszítenénk el egy gyors, elnagyolt átviaszolással, és ez megnövelné a kidolgozási időt is. Fémlemez mintázatok esetében pedig egyáltalán nem életszerű megoldás. 

Az öntéstechnika területén professzionális fejlesztőnek számító BEGO új beágyazó anyagok megalkotásával kínál megoldást. Alkalmazkodva a 21. századi fogtechnikai elvárásokhoz, csakis gyorskitüzelésű beágyazó jöhetett szóba. A BEGO VarseoVest P plus fémlemez készítéshez, a BEGO VarseoVest C&B koronák és hidak beágyazásához használható. Az összetételükből adódóan kiemelkedő a stabilitásuk, az egyedi expanziós értékeik lekövetik és tolerálják a műgyanta tágulását, az újfajta beágyazó folyadék koncentrációjának változtatásával pedig lehetőség van a hőtágulásuk finomhangolására. A 3D-s mintázatokat csapozást követően felületi viaszolás nélkül ágyazhatjuk be a BEGO legújabb beágyazó anyagaival, melyek közül a VarseoVest C&B préskerámia készítéshez is kiválóan használható (5. kép).

A fémvázak új típusú előállítása mellett a fémmentes anyagok is folyamatos fejlődésen mennek keresztül. Korábban csak vázanyagként használt cirkon napjainkban már teljes anatómikus pótlás készítésére is alkalmas. Fokozták a fény­áteresztő tulajdonságokat, felhasználási területtől függően a gyártók újabb és újabb csoportokat hoztak létre cirkónium tömb palettájukon belül. Bár ezek az anyagok transzlucenciájuk kapcsán közelítenek a leplező és fémmentes pótlásként használt kerámiákhoz, fluoresszenciájuk jóval csekélyebb mértékű, így a természetes fénynél élettelenebbek (6. kép). Cutback technológia alkalmazása mellett leplezőkerámiával egyediesíthetjük a pótlásokat, emellett festéssel, színezéssel érhetjük el a végleges esztétikájú, színazonos végeredményt. 

A teljes anatómikus cirkonpótlások szinterezés utáni külső festéséhez, a megfelelő fluoresszencia megvalósításához speciális színezőkre, az egyediesítéshez egyszerűen használható stabil, könnyen, átmenet mentesen rakható mikrokerámiára van szükség. 

Követve a modern anyagok fejlődését és a technológiai igényeket a VITA bemutatta az Akzent Plus színező rendszert, amely a korábbi Akzent festékekhez képest színmódosító szortimentet (Chroma Stains), illetve alapszín árnyalat egységet (Body Stains) is tartalmaz. A festékek kevésbé intenzívek, így precízebben ki lehet alakítani az egyedi árnyalatokat, a színezők mélyre hatolnak a felületbe, ezért jóval tartósabbak, hosszú távon sem kopnak le, és fluoresszenciájuk kiemelkedő. Az Akzent Plus színező család bármely kerámia típus esetében kiválóan alkalmazható, de a gyártói törekvés fő vonala egy olyan festőkészlet kifejlesztése volt, amely tökéletes a CAD/CAM technológiával készült teljes anatómikus fémmentes végleges pótlások festésére, színezésére (9. kép). 

A festés és színezés anyagainak fejlesztése mellett a VITA egy vadonatúj kerámiával is jelentkezett. A VITA LUMEX AC leplezőanyag megalkotását a digitális technológiával készíthető sokszínű anyag paletta, és a bővülő felhasználási terület ihlette (7. kép). Egy olyan leplezőkerámia iránti igény lépett fel, amely alkalmas komplett leplezések készítése mellett dentinmag koronákat, cutback technikával előkészített fél-anatómikus formákat egyediesíteni, individualizálni.  Fontos volt továbbá, hogy univerzális legyen: rengeteg fajta anyag esetén használni lehessen, hogy a labornak ne kelljen számtalan különböző kerámiát készleten tartani a különböző váztípusok, és a különböző fémmentes anyagok mindegyikéhez. A VITA LUMEX AC alkalmas cirkonvázak, préskerámia vázak leplezésére, teljes anatómikus cirkonpótlások egyediesítésére, kerámia blokkból készült pótlások véglegesítésére, használható a Lítium-diszilikát struktúrákon, az IPS e.max anyaghoz kiváló, és nagyszerűen alkalmazható Ti vázak esetében is (8. kép).

Az új CAD/CAM anyagok a kidolgozó eszközök esetében is komoly fejlesztéseket eredményeztek. A hagyományos keményfém frézerek, csiszolókövek, gyémánt kidolgozók és polírozók mellé megérkeztek a szinterezett cirkonvázakhoz, teljes anatómikus fémmentes pótlásokhoz használható speciális gyémántok, illetve gyémánt töltetű kidolgozó gumik, kövek. A kész cirkonok kidolgozását vízhűtéses turbinával és gyémántokkal javasolt végezni. Az anyag túlzott átmelegedése mikro-repedéseket eredményezhet az anyagszerkezetben, ilyenkor feszültség keletkezik. Ezekben az esetekben, ha az égetést követően azonnal nem is, de másnap reggelre már várhatóan lekéredzkedik róla a kerámia leplezés. A vízhűtésre főképp ezért van szükség. Az Edenta azonban olyan cirkonhoz használható kidolgozókat alkotott meg, melyek alkalmasak fogtechnikai mikromotorban történő használatra. A gyémánt szemcséket speciális kötőanyaggal kombinálták, mely az előírt nyomatékkal és forgási sebességgel történő használat során elvonja a hőt a kidolgozandó felülettől, a cirkon nem melegszik át, és nem keletkeznek repedések. A korábbi fejlesztésű CeraPro kidolgozó család hagyományos cirkonvázakhoz, az újabb CeraTec a 900 MPa-t meghaladó szilárdságú konstrukciókhoz ajánlott, sőt, akad olyan típus is, ami kifejezetten csak fémmentes pótlások koronaszéleinek elsimítására szolgál (10. kép).

Ha valaki nagy mennyiségeket szeretne gyorsan „ledarálni”, akkor a SuperMax formáiból választhat (11. kép). Emellett természetesen megjelentek olyan szeparálók, magasfényt biztosító speciális polírozók, amelyekkel a blokkokból készült teljes anatómikus kerámia, hibrid kerámia, vagy hibrid kompozit fogpótlások befejező munkafázisait elvégezhetjük. (12. kép).

A hagyományaikról ismert családi vállalkozáson alapuló cégek, mint a BEGO és a VITA lépést tartanak a fogászat rohamos digitális fejlődésével. Mindkét vállalkozás rendelkezik CAD/CAM technológiát kiszolgáló portfólióval: a BEGO Európa egyik legnagyobb gyártóközpontját üzemelteti, emellett fogászati 3D nyomtatáshoz gyárt készüléket és alapanyagokat; a VITA úttörője a különböző kerámia, és hibrid kerámia blokk-gyártásnak (13. kép).

Mindezek mellett azonban reagáltak az új CAD/CAM anyagok által támasztott technológiai igényekre, olyan anyagokat fejlesztettek, amelyekkel nélkülözhetetlen kiegészíteni a modern kori munkavégzést, ugyanakkor követik a tradicionális kézműves szakmai vonalat. 

A digitális technológia sok helyen egyszerűsíti, felgyorsítja és megkönnyíti a fogtechnikai munkavégzést (14. kép) Azonban nem helyettesíti teljes mértékben. A manualitás, a hagyományos munkafolyamatok megmaradnak, csak más alapokra helyeződnek, a hangsúlyok máshová kerülnek, megváltoznak az arányok. Befejezni a munkát azonban csak a fogtechnikus tudja.