Gyorsított polikromatikus IV. osztályú restaurálás

Egy teljes mosoly megtervezésekor vagy javításakor – akár közvetlenül, akár közvetve – a klinikus vagy a technikus alkotó, akinek feladata egy művészi remekmű létrehozása. Egy metszőfogtörés esetében azonban a klinikus kevésbé alkotó, mint inkább kovácsmester, akinek a környező és szomszédos fogazat minden optikai szempontját le kell utánoznia. Ez kihívást jelenthet az árnyalatválasztás szempontjából, mivel a legnagyobb színvariabilitás jellemzően a metszőfogak metsző harmadában található. Ez különösen igaz a fiatalabb páciensekre, akiknek gyakran van kiemelkedő áttetszőségük és opacitásuk ebben a régióban.

Több taktika is segíthet az összetett tömegek rétegződésének kezelésében ezekben a forgatókönyvekben. A palatális stent használata ennek egyik kiszámítható módja (1–4. ábra). Ennél a technikánál a törött területről egy modellen wax-up vagy mock-up készül, és egy gyurma PVS stentet vagy indexet állítanak elő. Ebből egy vékony réteg erős, félig áttetsző kompozit – tipikusan nano- vagy mikrohibrid – kerül a stentre, amely a szájpadlásfelületet reprodukálja. Ezt követően különböző opacitású és transzlucenciájú kompozitrétegeket rétegeznek az arcfelületre, így létrehozva egy zökkenőmentes restaurációt (1. a–c. ábra). Mivel viaszfelvételből készül, az okkluzális tényezőknek jól ellenőrizhetőnek kell lenniük. Ennek a technikának az a hátránya, hogy szükség van egy mock-upra, akár intraorálisan, akár egy modellen történő wax-up segítségével. Ez időigényes lehet, és második időpontot igényelhet, amely nehéz vagy nem praktikus, különösen gyermek- vagy sürgősségi páciensek esetében. Ezenkívül kis törések esetén a kompozittömegek behelyezése nehezebben megoldható, mint nagyobb törések esetén. Egy alternatív megközelítés az „üres vászon technika”, amely gyorsított polikromatikus helyreállítást biztosíthat kisebb törések, sürgősségi esetek vagy gyermekpáciensek esetében. Ez egy kromatikus mikrohibrid alapot használ, amelyet szükség esetén tinták vagy opakok követnek, és egy vékony réteg akromatikus mikrokitöltésű kompozit fed. A cél a törés elfedése és egy élethű, a környező fogazat transzlucenciájának és opacitásának megfelelő helyreállítás biztosítása.

Anyagok

Kromatikus mikrohibrid vászon
A restaurálás alapjául vagy vásznaként egy kromatikus mikrohibridet használnak. A restauráció körülbelül 80–85%-a mikrohibrid kompozitból áll. A kromatikus mikrohibrid előnye kettős. Először is, nagy hajlítószilárdsága segít ellenállni az okkluzális terhelésnek (5–6. ábra). Másodszor, a mikrohibrid magas opacitása segít elfedni a töréseket (7–8. ábra). A mikrohibridekkel az a probléma, hogy nem tartják jól a polírozást, és idővel tompának tűnhetnek.

Árnyalatok és fedőfestékek
A különböző áttetszőségek és opacitások reprodukálására szolgáló kompozittestek helyett folyékony fedőfestékeket és árnyalatokat használunk ehhez a funkcióhoz. A bemetszési perem polikromatikus megjelenése a zománc bukkális és lingvális felszínén keresztül visszavert vagy áteresztett fény függvénye. Ez egy optikai hatás és nem anatómiai jellemző; az áttetsző vagy opálos jelenség akkor figyelhető meg, amikor a fény a zománc kristályos szerkezetén belül visszaverődik. Amikor a fényt ugyanezen a területen áteresztik, a metszőfog szélén opacitás látható (9. ábra). Ezt nevezik ellenopaleszcens hatásnak vagy, amely még gyakoribb, „metszőfog halónak” (10. ábra).

Az erős opaleszcencia jellemzően erős ellenopaleszcenciával jár. A 2. ábra szemléltetésképpen a 9. fog törésének metszőleges szélén megfigyelhető inceszális halót mutatja. A #8-as fogon egy hagyományosabb opaleszcencia/kontrapaleszcencia mintázat látható. A transzlucencia megjelenése szürke, lila vagy kék színárnyalatokkal reprodukálható. A metszőfogak halójának kiemelésére fehér vagy árnyalatú opakert lehet használni. Megjegyzendő, hogy folyékony opakkerek is használhatók a kalcifikációk vagy a maverick hatások reprodukálására, és segíthetnek a törésvonalak elfedésében (11. ábra).

Mikrokitöltésű kompozit
A restauráció végső és leginkább fakális része egy mikrotöltött kompozit lesz, amely könnyen polírozható és idővel megőrzi fényét (12. ábra). A 3. ábra a 9. fogon lévő réteges kompozitburkolat kilencéves követését mutatja. A páciens nem járt fogorvosnál mióta a burkolat elkészült. Az azonos szájüregi körülményeknek kitéve a mikrohibrid tompa megjelenése a distoincisalis részen ellentétben áll a mikrotöltött kompoziton megfigyelhető magas csillogással. A mikrotöltésű kompozitok röntgenelnyelőek, különösen a mikrohíddal (13. ábra) összehasonlítva, amely a röntgenfelvételeken diagnosztikai problémát jelenthet, különösen az interproximális területeken. Mivel eredendően gyengék, a mikrotöltelékeket nem szabad olyan területekre helyezni, amelyek okklusális terhelésnek lesznek kitéve (6. ábra). Csak kis mennyiséget kell használni, az okklusális terhelés a sokkal erősebb mikrohibrid kompozitra marad.

Esetpélda árnyalatokkal

Egy páciens elégedetlen volt a 8. fog incisofaciális felszínén lévő kéthetes restaurációval, mert úgy gondolta, hogy a központi metszőfogak nem illeszkednek egymáshoz. A vizsgálat során megállapították, hogy bár az egyszínű kompozit valóban megegyezett a fog alapszínével, további színre (árnyalatra) volt szükség a szomszédos fog utánzásához (4. ábra). A fogakat nehéz latexmentes gumidámmal (Isodam, 4D Rubber) izolálták. A meglévő kompozitot eltávolítottuk; egy kromatikus mikrotöltésű kompozitot helyeztünk fel, és egy fehér színt (Creating Color, Cosmedent) vittünk fel egy #8-as K-résszel, vízszintes mozgással, hogy a vízszintes mintázatot lemásoljuk (5. ábra), ezután egy akromatikus mikrotöltésű kompozitot adtak hozzá. A 6. ábra az azonnali posztoperatív eredményt mutatja, a 7. ábra pedig a négyéves utóvizsgálatot, amely a mikrotöltött kompozit megmaradt fényét mutatja.

Üres vászon bemutató

ELŐKÉSZÍTÉS
A törés lefedése két lépésből áll. Az első előkészítés egy 1–1,5 mm hosszú és 0,5 mm mély, a törés perifériája mentén elhelyezkedő, általában kerek gyémántfúróval végzett ferdítés. Ez a preparálás segít elfedni a törés nyomait. A letörést mikrohíddal fedjük le. A második preparátum egy hosszú ferde – gyakran végtelen ferde vagy csillag alakú ferde (14. ábra) –, amely segít abban, hogy a mikrotöltött kompozit beleolvadjon a fogtestbe. A hosszú fazont lánggyémánttal készítik el, és szabálytalan mintázatban helyezik el. A 8. ábra a kiindulási helyzetet mutatja a 9. fogon lévő MILF-töréssel. A durva és éles területeket elsimítottuk, és egy kerek gyémántfúróval létrehoztuk az átmeneti zóna sekély ferdeségét (9. ábra). Egy lánggyémántot használtunk a végtelen ferdeség kialakításához (10. ábra).

KOMPOZIT RÉTEGEZÉS
A restauráció nagy részének újraalkotásához kromatikus mikrohibridet (Renamel Microhybrid, Cosmedent) – ebben a példában az A1-es árnyalatot – használtunk. A mikrohibrid a teljes palatális oldalt fogja alkotni, és az arc felőli oldalon az átmeneti zóna ferde részének teljes egészét le kell fednie. Nem tanácsos, hogy a mikrohibrid túlmenjen a chamfer szélén, mert akkor nem marad hely a mikrotöltött kompozit számára, és a restauráció ezen része idővel tompának tűnhet, amely optikai diszharmóniát okozhat. Ne feledje, hogy ha a chamfer nincs teljesen lefedve, a törés továbbra is látható lehet. Szükség esetén folyékony opakert lehet hozzáadni a törésvonal további elfedésére. Így jön létre az „üres vászon”. A felesleg vagy az okklúzió ezen a ponton beállítható. Ez szárazon történik, majd a restaurációra töltetlen gyanta (Complete Unfilled Resin, Cosmedent) kerül. A 11. ábra a behelyezett és beállított mikrohibridet mutatja. Mivel a szomszédos központi metszőfogon nagy mennyiségű metszőfog-transzlucencia, valamint egy kiemelkedő metszőfog-halo volt, egy vékony, éles szondával (Matt’s Probe) szürke színt (Creative Color, Cosmedent) helyeztünk a metszőfog harmadára, ügyelve arra, hogy elkerüljük a metszőfog szélét (12. ábra). A mikrohibrid eredendő opacitása gyakran szolgálhat a fog szélén a metszőfogak halójaként, bár ha szükséges, a metszőfogak halóját tovább lehet fokozni folyékony opakkerrel. Ebben az esetben a fehér és A1 opaquer 50/50 arányú kombinációját egy gyantatartóban keverve, a szonda segítségével vittük fel az incisalis szélre (13. ábra). A 14. ábra a mikrohibrid kompozit felett a kikeményített árnyalatok és opakkerek hatását mutatja, amely polikromatikus hatást mutat. A tinták és opakok metsző hatásának fokozása és a tartós fényezés érdekében kis mennyiségű achromatikus mikrotöltésű kompozitot (Light Incisal, Cosmedent) helyeztek fel végső rétegként. A kompozitnak el kell fednie a lánggyémánt által létrehozott végtelenített ferdeséget, és csak a restauráció arcfelületére kell kerülnie, nem helyezhető el semmilyen okklúziós területre. A 15. ábra a felhelyezett, formázott mikrotöltött kompozitot szemlélteti. (Kromatikus kompozit is használható, ha a metszéshatás nem kifejezett .) Korongok és polírozók kombinációjával a restaurációt a szomszédos fog utánzása érdekében befejezték (16. ábra).

Következtetés

A blank canvas technika gyorsított módszert jelent a polikromatikus IV. osztályú törések megoldására olyan esetekben, mint a trauma (felnőtt és gyermek), valamint a kis törések, ahol nehéz lehet a kompozittömegek manipulálása, vagy ha a szájpadlásrögzítés tarthatatlan.

Megjegyzendő, hogy nanotöltésű vagy nanohibrid kompozitok is használhatók ehhez a technikához, ha kisebb készletre van szükség, bár ez némi esztétikai és funkcionális kompromisszumot jelenthet.

Dr. Arthur Volker

Szerk.kieg.: Dr. Arthur Volker előadást tart idén a Dental World-ön. További részletekért kattintson a linkre: https://dentalworld.hu/esztetika-kongresszus-2023/