Egy legújabb kutatás szerint a kutatók hajlamosabbak pozitívabb eredményeket nyilvánosságra hozni a vizsgált fogászati kezelésekről, amennyiben anyagi támogatást kapnak az eljárásokat forgalomba hozó vállalattól.

Ahogy egy, a vezető fogászati folyóiratok 135 randomizált klinikai vizsgálata alapján készített elemzés mutatja, ott, ahol a szerzőknél összeférhetetlenség áll fenn, 2.4-szer gyakrabban születik pozitív eredmény a kutatásról.

Kanadai és chilei kutatók beszámoltak az eredményekről a Fogászati Kutatások Nemzetközi Szövetségének (IADR) 91. Egyetemes Gyűlésén és Kiállításán Seattle-ben (Washington állam).

A Torontoi Egyetem kutatója, Romina Brignardello-Petersen, DDS, azt nyilatkozta a Medscape Medical News-nak, hogy nem lepték meg az eredmények.

„Az orvostudományban már megfigyeltek hasonló jelenséget”, nyilatkozta. „A fogászat számos szakterületén számolhatunk lehetséges anyagi haszonnal.”

Egy bonyolult probléma

Dr. Brignardello-Petersen és kollégái első lépésként meghatározták a 10, 2011-ben a Journal Citation Reports (Science Edition) alapján legmagasabb impakt faktorral rendelkező fogászati folyóiratot.

Fogászati kutatás

Ezek közül mindössze 7 publikált randomizált klinikai vizsgálatokat az elmúlt évben, így a kutatók leszűkítették kutatásaikat ezekre a folyóiratokra: Clinical Implant Dentistry and Related Research, Journal of Dental Research, Dental Materials, Journal of Clinical Periodontology, Journal of Dentistry, Journal of Endodontics, és Oral Oncology.

Ezután meghatároztak 135, az újságok által közölt randomizált klinikai vizsgálatot, majd megnézték, hogy a szerzők esetében fennáll-e összeférhetetlenség.

Az összeférhetetlenséget definiálták tág kritériumok alapján, miszerint fenn áll minden esetben, ahol a szerző bármilyen fajta anyagi kapcsolatban áll a kiértékelt vállalattal, beleértve a vizsgálat finanszírozását, a szerző támogatását az eredmények publikálásához, és egyéb támogatásokat is.

Leszűkített kritériumok alapján az összeférhetetlenséget egy közvetlenebb anyagi kapcsolatként határozták meg, ahol a szerző alkalmazott, fizetett tanácsadó vagy részvényes a kiértékelt vállalatnál.

Dr. Brignardello-Petersen elismerte, hogy néhány kutató másfajta összeférhetetlenséggel rendelkezik, úgy, mint személyes részesedés a bevételből, de ezt ő és kollégái nem tudták felmérni a tanulmányukban.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a szerzők a tanulmányok 37.78%-ában rendelkeztek érdekeltséggel a tág kritériumok, és a vizsgálatok 30%-ában a szűk kritériumok alapján.

Összességében a vizsgálatok 57.78%-ában lett az eredmény pozitív.

A pozitív eredmény 2.4-szeresére növekedett valószínűsége arra nézve hogy összeférhetetlenség állt fenn a tág kritériumok alapján, statisztikailag szignifikáns, valamint 95%-os bizonyosság van afelől, hogy a valószínűség 1.5-5.02-szer magasabb.

Megállapították, hogy azok a szerzők, ahol összeférhetetlenség állt fenn a szűk kritériumok alapján, 12.25-ször hajlamosabbak voltak pozitív eredményeket közölni (95% konfidenciaintervallum, 1.56 – 96.11).