Giuseppe Marchetti: Indirekt posterior receptek

Az indirekt restaurációkat gyakran azért készítjük, mert általuk elérhetővé válnak olyan célok is, amelyeket direkt úton már nem tudnánk megvalósítani. A szakirodalomban egészen általánosan azt találjuk, hogy az indirekt posterior restaurációkat akkor alkalmazzuk, ha:

számos és nagy kiterjedésű és szuvasodás található a fogakban, amelyek több felszínre is kiterjednek (azért is, hogy több matrica felhelyezését elkerüljük),
akkor is, amikor a fog több csücske is hiányzik (a helyes rágófelszíni anatómia elérésének érdekében),
és akkor, amikor a cervikális területen nagyon kevés zománc maradt,
vagy teljesen hiányzik a zománc (hogy a pontosságot maximalizáljuk és minimalizáljuk a tömőanyag zsugorodását).

Most tehát nézzük meg, hogyan érhetjük el ezen céljainkat egyszerű és kiszámítható módon.

1. ábra: Preoperatív állapot. Régi tömések, melyeket el kell távolítanunk, továbbá a secunder cariestől meg kell tisztítanunk a fogakat.

2. ábra: Szuvasodás látható a vestibularis felszínen is a 26, 27-es fogakban.

3. ábra: Megfelelő izoláció után (a kofferdam tökéletesen visszafordítva a szulkuszba és nem ereszt sehol). A kofferdam használata az egyetlen megbízható és megismételhető útja annak, hogy kielégítő és kiszámítható eredményeket érjünk el az adhezív fogászatban.

4. ábra: Régi tömések eltávolítása után. Secunder caries és új szuvas folyamatok is megfigyelhetők.

5. ábra: A szuvas foganyag eltávolítasa alacsony fordulatszámú acél gömbfúróval történt, egyszerű preparációs határokat képeztünk, a meggyengült csücsköket beborítottuk, a dentinfelszínt glicinporral tisztítottuk, és az alámenős részeket megtartottuk, melyeket felépítő kompozit anyaggal fogunk betömni.

6. ábra: 2 lépeses total etch technikát alkalmazva (a blogom első bejegyzésében megtalálható a self-etch leírása) a zománc 37 %-os foszforsavval történő szelektív savazása után a dentin hibridizációjával folytatjuk.

7. ábra: Ezután folyékony kompozittal készítettük el a felépítést a 3 fogra, ami által biztosítottuk az azonnali dentin bondozást és az indirekt restauráció megfelelő anyagvastagságát, a preparált üreg helyes alakját is.

8. ábra: A kofferdam eltávolítása után lenyomatvétel következett.

9. ábra: Kétfázisú egyidejű poliéter lenyomat.

10. ábra: Laboratórium által készített viaszmintázat a megfelelő anatómikus felszínek és formák kialakításáért. Ezeket a formákat másolták át a kompozit restaurátumokra.

11. ábra: Egyetlen dentinszínből (A3) és egyetlen zománcszínből (A1) készült indirekt restaurációk, a barázdák barna és arany színű festékekkel megfestve a
természetes hatásért.

12. ábra: Következő lépésben a betétek bepróbálása megfelelő széli záródás és pontosság ellenőrzése végett a kofferdam izolálás felhelyezése és a cementezés előtt. Ekkor még nem kell ellenőriznünk az okklúziót, mivel ezt csak a beragasztás után tesszük meg.

A cikk legfontosabb tippje:

A direkt és indirekt restaurációk színének standardizálása hatalmas előnyt jelenthet. Ha a technikus ismeri a saját anyagait, akkor a fogorvosnak is ismernie kell, és a megfelelő színekkel kell dolgoznia, különben félő, hogy nem lesz jó az eredmény. Ennél az esetnél a használt dentin és a zománc egészen transzlucens, és sötétebb színek használata a színtelítettség által rontotta volna az eredményt, mint ahogyan egy nagyon sötét vagy szürke fog esetében.

13. ábra: Kék színű kofferdam gumilepedő a cementezéshez.

14. ábra: Újabb kofferdam izolálás. A szerző különböző színű gumilepedőt szokott használni a preparációhoz és a cementezéshez, hogy ezáltal is megkülönböztethetők legyenek a fényképek.

15. ábra: A betéteket újra bepróbálják, hogy a szélek és a kontaktpontok újból ellenőrizhetők legyenek. A kofferdam izolálás alatt jobban feszülhetnek, ezért különleges figyelmet kell fordítani erre a lépésre. Ugyancsak a behelyezés sorrendjére is különös gondot kell fordítani, mert a kezdeti illeszkedést a kofferdam is megváltoztathatja.

16. ábra: Ezt követően a restarációkat beragasztották egyenként, teflonszalagot használva a szomszédos üregek védelme és az összeragasztás elkerülése érdekében.

17. ábra: Etch and rinse rendszerrel történő kondícionálás ( lsd. Clinic Meets research Vol 1), a zománc 30 mp-es savazásával.

18. ábra: Kizárólag bond felvitele a zománcra és a kompozit felépítés anyagára, mivel a dentin nem vált szabaddá, primert nem kell használnunk. Ha kétségünk van efelől, akkor primert is alkalmaznunk kell.

19. ábra: A bond réteg polimerizációja után felmelegített kompozittal (55oC) ragasztották a betétet. Általában a carpule kiszerelésű kompozitok puhább anyagok, ideális tulajdonságokkal rendelkeznek a cementezésre történő felhasználáshoz, ahogyan a normális melegíthető kompozitok.

20. ábra: A kinyomódott polimerizálatlan kompozitfelesleget az LM Arte (Style Italiano) Fissura nevű műszerével távolítottuk el és ezután minden felszínt 3 percen keresztül polimerizáltunk.

21. ábra: Ezt követte a szomszédos betét cementezése, és így tovább.

22. ábra: Végezetül egy gyors finírozás és polírozás következett még a kofferdam izolálás alatt.

23. ábra: Csak a kofferdam eltávolítása után láthatjuk a restaurátumok megfelelő formáit.

24. ábra: Okklúzális nézet a kezelés végeztével, az okklúzió beállítása után. Kisebb formai alakítások voltak szükségesek, főleg a 27 fog mesialis felszínén.