Folysav nélkül a világ

Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozhatunk a piacon a fogorvos életét megkönnyítő, a hosszú procedúrákat lerövidítő termékekkel. A kompozitok gyorsabban kötnek, egyszerűbben rétegezhetők, a bondok megoldják a fogfelszín savazását, primerezését, a lenyomatanyagok már egy fázisban megfelelő eredményt adnak. Azonban a kerámiapótlások biztos beragasztása még mindig egy hosszú és bonyolult folyamat eredménye.

A ragasztás olyan lépések sorozata, melyeknél számos hibát véthetünk. A kerámiapótlások javításánál pedig a meglehetősen veszélyes folysavat kell alkalmaznunk intraorálisan, ezzel egy esetleges baleset kockázatát vállalva. A gyártók folyamatosan dolgoznak a ragasztási technikák egyszerűsítésén. Ennek a törekvésnek az egyik eredménye az új, folysavazást nem igénylő primerek megjelenése a piacon.

Cikkünkben az Ivoclar Vivadent új Monobond­Etch and Prime és a Tokuyama Dental Universal Primer termékeit szeretnénk bemutatni, melyek talán egyszerűbbé és biztonságosabbá tehetik a különböző kerámiapótlások ragasztását, javítását.

Mindkét gyártónál az első szembeötlő újítás a kerámiapótlások folysavazásának elhagyása a ragasztás folyamatából. De miért jelenthet ez nagy előnyt számunkra?

A folysav mérgező. Ugyan viszonylag gyenge savnak minősül, bár marja az üveget, a bőrön és a nyálkahártyán keresztül rendkívül jól penetrál. Azon túl, hogy nehezen gyógyuló égési sebeket okoz, elvonja a sejtektől a kalcium- és a magnéziumionokat, ezzel felborítva a szervezet elektrolit-egyensúlyát. A fogászatban ugyan az általánosan használt mennyiségben és töménységben nem kell halálos veszéllyel szembenéznünk, azonban nehezen gyógyuló nyálkahártyasebeket, irritációt és fehér foltokként jelentkező fluoridfelrakódásokat okozhat a fogak felszínén.

A folysav elhagyása ugyan biztonságosabbá teszi a ragasztást, illetve a kerámiapótlások szájban történő javítását, mégsem csak ez az, ami változást jelent az eddigi módszerhez képest.

A jobb összehasonlíthatóság kedvéért nézzük végig, milyen lépéseken keresztül juthatunk el az Ivoclar Vivadent E-max lítium-diszilikát préskerámia pótlások megfelelő beragasztásához a hagyományos módon.

Az ideiglenes pótlások eltávolítása és a fogak letisztítása után bepróbáljuk a beragasztani kívánt pótlást. Ezután meg kell tisztítanunk a pótlás felszínét a rákerült nyáltól és try-in pasztától. Az egyszerű hidrogén-peroxidos, alkoholos, benzines áttörléstől (HAB) az alkoholos, ultrahangos fürdőig számos módszer lehetséges. Egy praktikus kiegészítő lehet az Ivoclean folyadék is, mely a kerámiafelszínen maradt vér és nyál, illetve az ezekből a felszínre került szerves foszfátvegyületek eltüntetésére szolgál (1–2. ábrák).

Ezután jön a felület folysavazása 20 másodpercig 5%-os HF zselével. Alapos mosás és szárítás után szilanizáljuk a pótlást 60 másodpercig, amikor a 3-metakril-oxipropil-metoxi-szilán-molekula hidrolizált alkoxicsoportja hozzáköt a savazással megnövelt kerámiafelület hidroxil csoportjához (3. ábra).

Ezt követően a felszínt bondal kezeljük a választott ragasztó utasításainak megfelelően (4. ábra).

Az így létrejött kapcsolat biztosítja, hogy kémiai kötés alakulhasson ki a kerámiapótlás felszíne és a rezinbázisú ragasztócement között.

Nem tűnik soknak a 20 másodperces savazás, de mégis időveszteséget jelent, ha nagyszámú pótlást kívánunk egy alkalommal beragasztani. Hiszen egyenként kell applikálnunk a savat, mérnünk kell az időt, ugyanakkor mosni és szárítani a kezelt felületet.

Hogyan módosul a ragasztás folyamata az új primereket használva?

Az Ivoclar terméke a folysavat egy önsavazó kerámiaprimerrel váltja ki, mely – a gyár adatai alapján – hasonlóan erős kötést biztosít. Az önsavazást egy ammónium-polifluorid nevű vegyülettel érik el. Az ammónium-polifluorid az ammónia és a hidrogén-fluorid-gáz reakciójából keletkező só, mely a folysavhoz hasonlóan alkalmas az üvegfelület maratására, bár annál kevésbé hatékony. A gyártó szerint mégis elég a kerámiafelület előkészítésére, sőt elkerülhető vele a felület túlsavazása, mely már rontja a ragasztás erősségét (5. ábra).

A gyártó utasításai szerint a Monobond Etch and Prime a „szilikaalapú kerámiafelületek kondicionálására, ragasztókompozitokkal való adhezív bond” létrehozására alkalmazható. Így elmondhatjuk, hogy egy specifikus, szűk körben alkalmazható anyagot tarthatunk a kezünkben. Emellett a használati utasításban külön felhívják a figyelmünket, hogy intraorálisan nem alkalmazható, így szájban történő javításokhoz nem javasolják a használatát.

Mit nyerhetünk ezzel az anyaggal?

Egy egyszerűbb előkészítési folyamatot és egy erős (>40 MPa) kötőerőt, igaz, csak a szilikaalapú kerámiáknál (6. ábra).

Hogyan módosulnak így a ragasztás lépései?

A pótlások bepróbálása és letisztítása után applikáljuk a ragasztani kívánt felszínre a Monobond Etch and Prime-ot, és 20 másodpercig dörzsöljük, majd 40 másodpercig hagyjuk állni, utána lemossuk és alaposan leszárítjuk. Ha a fenti lépésekkel készen vagyunk, applikálhatjuk a bondot, illetve a ragasztót – az általunk választott rendszernek megfelelően.

Még egy olyan tényezőt is figyelembe kell vennünk, ha az Ivoclar termékét vizsgáljuk, ami talán nem jutna elsőre eszünkbe. A cég E-max préskerámiája, melyre az egész rendszer optimalizálva lett, érzékeny a szerkezetét gyengítő behatásokra. Előkészítésnél tiltják a homokfújást, mert csökkenti az anyag hajlítószilárdságát. A felület túlsavazása szintén negatívan befolyásolja a hajlítószilárdságot, sőt, ha az utasításoknak megfelelően kezeljük folysavval a pótlást, még úgy is kimutathatóan csökken ez az érték. Az önsavazó kerámiaprimerrel ezt biztosan elkerülhetünk (7. ábra).

Van eddig egy hatékony, de nagyon szűk területen használható termékünk, melynek a fő előnye, hogy a folysavat egy másik, kevésbé agresszív anyaggal helyettesíti. Ugyan értékes időt nyerünk vele, és más előnyei is vannak, de szájban mégsem alkalmazhatjuk.

A Tokuyama Universal Primer terméke szintén nem igényli a folysav alkalmazását, de itt egy kicsit többről van szó. A hagyományos szilán kapcsolóágens (3-metakril-oxipropil-metoxi-szilán) használata helyett, új, szilícium-dioxidot nem tartalmazó felületeken is hatékonyan kapcsoló molekulák kerültek a Tokuyama cég vizsgált primerébe. Így kapunk egy univerzálisan felhasználható anyagot, mely a gyártó által kifejezetten ajánlott a lepattant porcelánleplezés intraorális javítására. Mivel egyszerre van jelen benne több különböző primer, így nem kell foglalkoznunk a fogpótlás különböző anyagai­nak az elkülönítésével, egyformán erősen ragad nemes- és nem nemesfémekhez, cirkónium-dioxid kerámiához és különböző kerámiákhoz, valamint a kompozithoz is.

A ragasztani kívánt felszín savazása helyett inkább más, a mechanikus előkészítés módjait javasolják. A felületek homokfúvással, illetve gyémántfúróval történő felérdesítésével kívánják a ragasztási felszín növelését elérni.

Hogyan történik a ragasztási folyamat az Universal Primer használata esetén?

A pótlások bepróbálása és letisztítása után, a felszínt egy gyémántfúróval felérdesítjük, újra letisztítjuk. A primer két komponensét összekeverjük, majd applikáljuk a Universal Primert, és hagyjuk hatni 10 másodpercig. A felszínt leszárítjuk, és már készen is állunk a ragasztó felvitelére. Gyors és egyszerű, mégsem ez a gyorsaság az, ami az anyag kifejlesztésénél a gyártó fő célkitűzése volt. E-max kerámia esetében, savazás nélkül, gyengébb a ragasztóerő a gyártó szerint, mint a Monobond Etch and Prime esetében, de egy vegyes felszínnél – cirkonnál vagy fémfelületek ragasztásánál – kivételesen hatékony megoldást kapunk (8–9. ábrák).

Sajnos nem találtam arra vonatkozó adatot, hogy a hagyományos folysavas előkészítés mellett miként alakul a Universal Primer ereje, de semmi nem tiltja a használatát, így érdekes lenne kipróbálni így is ezt az anyagot.

Kérdés, hogy mekkora ragasztóerőre van szükségünk egy pótlás rögzítésénél? A dentin-enamel junkció (DEJ) a szakirodalom szerint 46,9 MPa [Marcelo Giannini et al.: Ultimateten sile strength of tooth structures, Dental Materials (2004) 20, 322–329]. Ezt a számot tekinthetjük elérendő célnak héjak esetében. A tapasztalat azt mutatja, hogy ennek a felével is megbízhatóan működnek a különféle ragasztórendszerek.

Hogy melyik a két bemutatott termék közül a jobb? A két primer nem feltétlenül konkurenciája egymásnak, jól megférnek egyszerre egy rendelőben, hiszen vannak helyzetek, amikor valamelyik anyag jobban szolgálja a céljainkat. Hogy hosszú távon kiszoríthatják-e az új anyagok a megszokott régi módszereket? Nem tudni, rövid távon azonban ígéretesek. Az egyik univerzálisan felhasználható számos helyzetben, a másik kivételesen erős ragasztást biztosít, de specifikus egy anyagtípusra. Mindkét termék egy izgalmas, új irányt mutat, s ha ezek sikeresek lesznek, akkor sokat változtathatnak a mindennapi munkánkon.

(Köszönöm dr. Dombi Csabának, a téma szakértőjének az iránymutatását és a sok segítségét, amit a cikk megírásához adott.)

Irodalom

1. Tokuyama Universal Primer technikal report.
2. Monobond Etch and Prime scientific documentation.
3. Marcus B. Blatz et al.: Resin-ceramic bonding: a rewiev of the literature, The Journal of Prosthetic Dentistry 2003, 89: 268-74.
4. Marcelo Giannini et al.: Ultimateten sile strength of tooth structures, Dental Materials (2004) 20, 322–329.
5. IADR 2013: A. Dodomi et al.: Evaluation of a cement system with a new multi-use prostethic primer.
6. Steps in the veneers eating process, 2015 Spear Education.

Dr. Berkei Gábor